John Ratcliffe moszkvai látogatása hírszerzési szintű tárgyalás volt: a CIA igazgatója orosz titkosszolgálati vezetőkkel egyeztetett, Vlagyimir Putyinnal azonban a Kreml szerint nem találkozott. A küldetés valódi célját továbbra is titkolják, de az út időzítése és néhány különös körülmény arra utal, hogy Washington sürgős üzenetet akart személyesen eljuttatni Moszkvába.
Az Ellenszél már Ratcliffe érkezésekor beszámolt az amerikai katonai repülőgépről, amely kedden szállt le a moszkvai Vnukovo repülőtéren. Akkor még sem Washington, sem a Kreml nem árulta el, ki és miért érkezett.
Azóta legalább az utas személye és a tárgyalópartnerek köre ismertté vált. A legfontosabb kérdésre azonban továbbra sincs hivatalos válasz: mit kellett a CIA vezetőjének személyesen közölnie az orosz szolgálatokkal?
Amit már biztosan tudunk a CIA-igazgató moszkvai útjáról
A nyilvánosan követhető repülési adatok szerint az amerikai légierő C–17 Globemaster III típusú szállítógépe a Washington melletti Andrews légibázisról indult, Rigában megállt, majd kedden továbbrepült Moszkvába. A gép körülbelül nyolc és fél órát töltött az orosz fővárosban, utána visszatért Lettországba – írta a Washington Post.
Egy másik amerikai kormánygépet, egy C–40B-t szintén észleltek a Washington–Riga útvonalon, nyilvános adatok azonban nem igazolják, hogy ez a gép is eljutott volna Moszkvába.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán már azt is megerősítette, hogy Ratcliffe az orosz hírszerzés képviselőivel tárgyalt. Putyinnal állítása szerint nem találkozott, az orosz elnököt azonban azonnal tájékoztatták az egyeztetésről. A CIA és a Fehér Ház nem közölte, mi szerepelt a napirenden.
Az AP beszámolója egy további fontos részletet is feltárt: Washington előre értesítette Kijevet a magas rangú amerikai küldöttség érkezéséről, és arra kérte Ukrajnát, hogy annak távozásáig függessze fel a Moszkva, Szentpétervár és egyes északi területek elleni csapásokat.
Ez önmagában nem árulja el a tárgyalás témáját. Azt viszont megmutatja, mennyire komolyan vették az amerikaiak a küldöttség biztonságát és a félreérthető katonai helyzetek elkerülését.
Új mozgósításra készülhet Oroszország
A látogatás egyik lehetséges magyarázata, hogy Ratcliffe közvetlen figyelmeztetést vitt Moszkvába.
A Wall Street Journal nyugati hírszerzési forrásokra hivatkozó értesülése szerint az orosz hadsereg Kalinyingrádban, valamint más régiókban is olyan gyakorlatokat tartott, amelyek egy újabb mozgósítás előkészítését szolgálhatják. Azt vizsgálhatták, hogyan tudnák elhelyezni, ellátni és felszerelni a behívott katonákat.
Az értesülések szerint döntés még nem született az újabb mozgósításról. Az amerikai hírszerzés ugyanakkor korábban olyan lehetséges orosz terveket is vizsgált, amelyek célja a NATO elszántságának próbára tétele lehet. Ez nem feltétlenül jelentene teljes körű támadást: szóba kerülhet kiberművelet, szabotázsakció, légtérsértés vagy egy korlátozott, nehezen értelmezhető katonai provokáció is.
Itt azonban fontos meghúzni a határt a tény és a feltételezés között. Jelenleg nincs nyilvános bizonyíték arra, hogy Oroszország már döntött volna egy NATO-tagállam megtámadásáról, és arra sincs bizonyíték, hogy Ratcliffe útjának kizárólag ez lett volna a témája.
A hírszerzési értesüléseket ettől még nem lehet félresöpörni. Egy ilyen személyes látogatás nem hétköznapi diplomáciai udvariasság. Andrei Soldatov orosz titkosszolgálati szakértő az AP-nek úgy értékelte: ilyen utakra rendszerint akkor kerül sor, amikor sürgős nemzetbiztonsági kérdés vagy amerikai életek veszélyeztetése teszi szükségessé a közvetlen kommunikációt.
Kísértetiesen hasonló előzmény 2021-ből
A mostani út azért vált különösen nyugtalanítóvá, mert 2021 novemberében William Burns akkori CIA-igazgató szintén Moszkvába utazott. Feladata az volt, hogy közölje az orosz vezetéssel: az Egyesült Államok látja az Ukrajna elleni támadás előkészületeit, és súlyos következményeket helyez kilátásba.
Néhány hónappal később Oroszország elindította a teljes körű inváziót.
A történelmi párhuzam fontos, de önmagában nem bizonyít semmit. Az amerikai és az orosz hírszerzés a háború alatt sem szakította meg teljesen a kapcsolatot. Burns 2022-ben Törökországban is tárgyalt Szergej Nariskinnal, az orosz külső hírszerzés vezetőjével, hogy figyelmeztesse Moszkvát a nukleáris fegyverek alkalmazásának következményeire.
A titkosszolgálati csatornák éppen arra valók, hogy akkor is működjenek, amikor a nyilvános diplomácia már szinte teljesen megbénult.
Irán is ott lehetett a tárgyalóasztalon
Ratcliffe útja nem feltétlenül kizárólag Ukrajnáról vagy a NATO-ról szólt.
Oroszország és Irán stratégiai együttműködést épített ki, Moszkva pedig amerikai hírszerzési értesülések szerint olyan információkat is átadhatott Teheránnak, amelyek segíthették az amerikai katonai eszközök helyzetének meghatározását. Az AP forrásai ugyanakkor hangsúlyozták: nincs bizonyíték arra, hogy az oroszok közvetlenül irányították volna az iráni támadásokat.
Az Egyesült Államok most minden korábbinál keményebb gazdasági szankciókkal próbálja elszigetelni Iránt. Elképzelhető, hogy Ratcliffe arra figyelmeztette az orosz szolgálatokat: bizonyos támogatási formák már amerikai életeket és katonai létesítményeket veszélyeztethetnek, ami kiszámíthatatlan eszkalációhoz vezethet.
Fogolycsere vagy az ukrajnai tárgyalások újraindítása szintén szóba kerülhetett. Ratcliffe korábban személyesen is részt vett egy Oroszországban fogva tartott amerikai állampolgár kiszabadításában. Egy nyolcórás, katonai repülőgéppel végrehajtott titkos küldetés azonban valószínűleg nem egyetlen fogoly ügyéről szólt.
Nem békecsúcs történt, hanem válságkommunikáció
A moszkvai találkozót egyelőre túlzás történelmi békeáttörésként vagy egy közelgő NATO elleni támadás bizonyítékaként bemutatni.
Ratcliffe nem találkozott Putyinnal, nem jelentettek be megállapodást, és sem a Fehér Ház, sem a CIA nem beszélt béketárgyalásról. Ha a fő cél egy új diplomáciai folyamat elindítása lett volna, valószínűbb lenne egy külügyi vagy elnöki különmegbízott szerepeltetése.
A rendelkezésre álló adatok inkább válságkommunikációra utalnak: Washington olyan üzenetet akart átadni, amelyet nem bízhatott egy nyilvános sajtótájékoztatóra, és talán még egy lehallgatható telefonvonalra sem.
Az út legfontosabb üzenete ezért nem az, hogy már tudjuk, mire készül Putyin. Hanem az, hogy az amerikai kormány valamit elég súlyosnak ítélt ahhoz, hogy a CIA igazgatóját személyesen küldje Moszkvába – miközben Ukrajnát arra kérte, néhány órára ne támadja az orosz fővárost.
Hogy Ratcliffe figyelmeztetést, ajánlatot vagy ultimátumot vitt-e, azt egyelőre csak Washingtonban és Moszkvában tudják. Putyin azonban – a Kreml saját közlése szerint – már mindent hallott róla.