Az MNB-botrány parlamenti vizsgálóbizottsága politikai és intézményi felelősöket akar megnevezni, és várhatóan Matolcsy Györgyöt, Matolcsy Ádámot, valamint Varga Mihály jelenlegi jegybankelnököt is meghallgatja. Csőszi Attila, a testület tiszás elnöke időpontot egyelőre nem közölt – márpedig a vizsgálat hitelességét végül az dönti el, hogy a legfontosabb szereplők valóban megjelennek-e a parlament előtt.
A bizottság szerdán kezdi meg érdemi munkáját. Hat tagja van: Csőszi Attila mellett Sopov Ildikó és Weigand István képviseli a TISZA-t, Tuzson Bence a Fideszt, Hargitai János a KDNP-t, Apáti István pedig a Mi Hazánkat. A testület hivatalos összetételét a Magyar Közlönyben megjelent országgyűlési határozat rögzíti.
Az Orbán–Matolcsy-paktumig mennének vissza
Csőszi Attila szerint az MNB-alapítványok története nem 2016-ban, a közpénz jellegének elvesztéséről szóló botrányos törvénymódosítással kezdődött.
A bizottsági elnök úgy véli, az alapokat már 2014-ben lerakhatták egy általa „Orbán–Matolcsy-paktumnak” nevezett megállapodással. Ennek révén a jegybank nyereségét alapítványokba helyezhették át, majd olyan jogi és szervezeti rendszert építettek köré, amely rendkívül megnehezítette a vagyon útjának követését.
Az MNB saját éves jelentése szerint a jegybank 2013 és 2016 között összesen 266,5 milliárd forint pénzbeli és nem pénzbeli vagyont adott át a Pallas Athéné-alapítványoknak. Ezek később egyetlen szervezetbe, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványba olvadtak össze.
A pénz jelentős részét az Optima-csoport kezelte, összetett hazai és külföldi befektetési struktúrákon keresztül. Az Állami Számvevőszék később azt állapította meg, hogy az alapítvány nem épített ki megfelelő kontrollrendszert, és még a több százmilliárd forintot érintő döntésekről sem kapott minden esetben teljes körű tájékoztatást az alapító.
Négy részre bontják a vizsgálatot
Csősziék terve szerint a bizottság munkája négy nagy szakaszból áll majd.
Először azt vizsgálják meg, hogyan és milyen politikai döntésekkel hozták létre az alapítványi vagyonkezelés rendszerét. Ki találta ki a konstrukciót, kik készítették elő a szükséges törvényeket, és volt-e bármilyen közérdekkel összeegyeztethető indok a közpénzek ilyen formájú kihelyezésére?
A következő szakaszban a pénz útját próbálják rekonstruálni. Megvizsgálják az Optima-csoport befektetéseit, a kuratóriumok és felügyelőbizottságok döntéseit, a kapcsolódó céghálót, valamint azt, hogy mely szereplőkhöz és milyen szerződéseken keresztül kerültek a források.
A harmadik blokkban következhetnek a személyes meghallgatások és a felelősségi lánc feltárása. Itt kerülhet sor a korábbi jegybanki vezetők, kuratóriumi tagok, felügyelők, állami tisztségviselők és üzleti haszonélvezők beidézésére.
A negyedik rész feladata annak kidolgozása lesz, hogyan lehet megakadályozni egy hasonló rendszer újbóli felépítését. A bizottságnak 2026. december 31-ig kell elkészítenie a jelentését. A hivatalos megbízatás szerint jogalkotási és intézményi javaslatokat is meg kell fogalmaznia.
Matolcsyék meghallgatása lesz az első valódi próba
Csőszi Attila szerint Matolcsy György volt jegybankelnök, fia, Matolcsy Ádám és Varga Mihály is megjelenhet a bizottság előtt. A politikus azonban azt nem árulta el, hogy erre mikor kerülhet sor.
A magyarázat szerint kronológiai sorrendben haladnának: először az alapítványi rendszer jogszabályi hátterének megteremtőit hallgatnák meg, és csak később jutnának el a konkrét befektetési döntések szereplőihez.
Ez logikus munkamódszer, de kockázatot is jelent. A bizottság mandátuma és ideje véges. Ha a legfontosabb meghallgatások az év végére csúsznak, könnyen előállhat az a helyzet, hogy a politikailag legérzékenyebb kérdésekre már kevés idő marad.
A Matolcsy családhoz, az Optima vezetéséhez és a volt jegybanki döntéshozókhoz kapcsolódó meghallgatások ezért nem látványos mellékszálak. Ezek döntik el, hogy a bizottság képes-e túllépni a már ismert sajtóinformációk összefoglalásán.
A fideszes tagok saját korábbi döntéseikkel is szembesülhetnek
A bizottság helyzetét különösen érdekessé teszi, hogy Tuzson Bence és Hargitai János annak a korábbi kormánytöbbségnek volt a tagja, amely megszavazta az MNB-alapítványok átláthatóságát korlátozó 2016-os szabályozást.
Csőszi Attila szerint nekik most arról kell dönteniük, hogy a korábbi politikai közösségüket vagy az ügy feltárását tekintik-e fontosabbnak.
Az Alkotmánybíróság már 2016-ban kimondta, hogy az MNB kizárólag közpénzzel gazdálkodik, és az alapítványoknak átadott vagyon sem veszti el közpénz jellegét. Az Ellenszél korábbi cikkében részletesen bemutatta, hogyan próbálták mégis korlátozni a jegybanki adatok megismerhetőségét.
A vizsgálóbizottság felállításáról szóló határozat szerint a testület iratokat kérhet be, meghallgatásokat tarthat, a meghívottak pedig kötelesek megjelenni és a kért adatokat átadni. Vagyis papíron nem egy teljesen eszköztelen politikai fórummal állunk szemben.
Nem a bizottság fog büntetőítéletet hozni
A parlamenti testület nem nyomozó hatóság és nem bíróság. Nem állapíthat meg büntetőjogi bűnösséget, nem emelhet vádat, és nem szabhat ki büntetést.
A büntetőeljárások ettől függetlenül zajlanak. Az ügyben különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és pénzmosás gyanúja miatt is folyik nyomozás, miközben közel 92 milliárd forintnyi vagyont már lefoglaltak.
A bizottság feladata más: megmutatni, hogyan jöhetett létre az a politikai, jogi és intézményi környezet, amelyben több százmilliárd forint közpénz sorsa vált átláthatatlanná.
Nem elég tehát Matolcsy György vagy néhány alapítványi vezető nevét beleírni a jelentésbe. Arra is választ kell adni, kik alkották meg a rendszert, kik szavazták meg a működéséhez szükséges törvényeket, mely ellenőrző szervek néztek félre, és kik profitáltak a döntésekből.
A bizottság most politikai és személyi felelősöket ígér. Az igazi mérce azonban nem az ígéret, hanem a névsor, a nyilvánosságra hozott dokumentumok és a következmények lesznek.
