Az NVVH elnökének Unger Anna politológust jelölte a parlamenti bizottság, a döntés pedig azonnal szakmai vitát indított arról, vezethet-e jogi végzettség nélkül egy nyomozati és vádemelési jogosítványokkal is rendelkező hivatalt. A válasz jogilag egyértelmű: igen. Hogy szakmailag ez volt-e a legjobb választás, már korántsem ilyen egyszerű kérdés.
Az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága csütörtökön Unger Anna Rózát jelölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökének.
A végső szavazáson:
- Ligeti Miklós 4 igen és 4 tartózkodás mellett nem kapta meg a jelöléshez szükséges támogatást;
- Unger Anna 6 igen, 1 nem és 1 tartózkodás mellett továbbjutott;
- Sárvári Nicholas 3 igen és 5 tartózkodás mellett nem lett jelölt.
A Fidesz képviselői bojkottálták az eljárást, a Mi Hazánk bizottsági tagja pedig nem vett részt az ülésen. A döntést ezért kizárólag a Tisza képviselői hozták meg. Az Országgyűlés a pénteki rendkívüli ülésén választhatja meg a hivatal vezetőjét.
Horváth Lóránt: jogásznak kellene állnia az NVVH élén
A döntésre Horváth Lóránt ügyvéd is reagált. Bejegyzésében azt írta:
„Úgy tűnik, a bizottság másként ítélte meg a szükséges szakmai szempontokat, én azonban továbbra is úgy gondolom, hogy egy ügyészség (NVVH) élére alapvető elvárás lenne a jogi végzettség és a megfelelő jogászi szakmai háttér.”
A kifogás érthető. Az NVVH ugyanis nem egyszerű elemzőintézet vagy tanácsadó testület lesz.
A hivatal közpénzügyi visszaéléseket tárhat fel, adatokat és dokumentumokat kérhet be, helyszíni vizsgálatokat tarthat, elektronikus adatállományokat menthet le, gazdasági társaságokat vonhat közvagyonvédelmi felügyelet alá, és bizonyos korrupciós ügyekben saját hatáskörben büntetőeljárást is indíthat.
A szervezetnek joga lesz egyes közpénzes büntetőügyeket magához vonni, nyomozni, vádat emelni és a vádat a bíróság előtt képviselni. Létrehozásával tehát valóban megtört az ügyészség korábbi vádmonopóliuma.
Ilyen jogosítványok mellett egyáltalán nem légből kapott az az elvárás, hogy a szervezet első számú vezetője komoly gyakorlati jogászi tapasztalattal rendelkezzen.
A törvény szándékosan nem követel jogi diplomát
Horváth Lóránt álláspontja azonban szakmai vélemény, nem pedig a hatályos jogszabályból következő követelmény.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló törvény kifejezetten úgy rendelkezik, hogy az NVVH elnökének nem kell feltétlenül jogásznak lennie.
Elnökké választható az is, aki jogi, gazdasági, államtudományi, politikatudományi, közigazgatás-tudományi vagy más társadalomtudományi felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Ehhez legalább tizenöt év szakmai gyakorlat, illetve tudományos fokozat esetén tíz év gyakorlat szükséges.
Unger Anna politikatudományi végzettséggel és doktori fokozattal rendelkezik, az ELTE Társadalomtudományi Karának egyetemi docense. Kutatási területei közé tartozik a demokratikus és nem demokratikus rendszerek működése, az autokratizáció, a demokratikus átmenet és a választási rendszerek integritása.
A jelölése tehát a törvényi követelményeknek megfelel. Nem arról van szó, hogy a bizottság figyelmen kívül hagyott volna egy kötelező jogi feltételt. Ilyen feltételt maga az Országgyűlés nem írt elő.
Az NVVH nem teljes egészében Unger Anna személyes jogi tudására épül
A hivatal szervezeti felépítése részben választ ad arra, miért engedi meg a törvény egy nem jogász elnök kinevezését.
Az elnök mellett négy szakmai elnökhelyettes dolgozik:
- egy közpénzügyi;
- egy nyomozati;
- egy vádemelésért felelős;
- valamint egy fellebbviteli elnökhelyettes.
A nyomozati, a vádemelési és a fellebbviteli elnökhelyettes kizárólag ügyészségi szolgálati viszonyban álló ügyész lehet. Ezek a vezetők a saját feladatkörükben önállóan járnak el.
Az intézmény modellje tehát nem arra épül, hogy az elnök személyesen vezesse a nyomozásokat vagy írja meg a vádiratokat. Az elnök feladata elsősorban a szervezet vezetése, a stratégia kialakítása, a hivatal képviselete, valamint a működési és intézményi keretek meghatározása.
Ez legitim érv Unger Anna mellett. Egy nagy, több különböző szakmát összefogó korrupcióellenes szervezet vezetése nem kizárólag büntetőjogi feladat. Intézményépítési, szervezési, politikai rendszerismereti és függetlenségi kérdés is.
A jogi aggály ettől még nem tűnik el
A probléma az, hogy az elnök szerepe nem pusztán jelképes vagy adminisztratív.
A törvény szerint ő felel a hivatal törvényes, független, szakszerű és hatékony működéséért. Ő határozza meg a szervezet felépítését, alaplétszámát, működési szabályait és a kiadmányozás rendjét. Azt is ő rögzíti, hogy az egyes elnökhelyettesek milyen feladat- és hatásköröket gyakorolnak önállóan.
Vagyis miközben a konkrét ügyészi munkát valóban jogászok végzik, a teljes gépezet működési kereteit az elnök alakítja ki.
Ezért a vita nem intézhető el azzal, hogy „majd lesznek alatta ügyészek”. A megfelelő jogi háttér nem kötelező, de egy ekkora hatalmú szervezet vezetőjénél kétségtelenül komoly előnyt jelentene.
Különösen azért, mert az NVVH első éveiben szinte minden fontos döntést megtámadhatnak majd bíróság előtt. A hivatalnak úgy kell gyorsan eredményeket felmutatnia, hogy közben egyetlen ügyben sem engedhet a jogállami garanciákból. Egy jogszerűtlen vagy rosszul előkészített intézkedés nemcsak egy eljárást buktathat meg, hanem az egész szervezet hitelességét károsíthatja.
Nem Unger végzettsége az egyetlen kérdés
A jelölés körüli legnagyobb probléma végül nem feltétlenül az, hogy Unger Anna politológus.
Sokkal inkább az, hogy a bizottság nem adott részletes, nyilvánosan ellenőrizhető indoklást arról, miért őt tartotta alkalmasabbnak Ligeti Miklósnál, aki jogász és hosszú ideje foglalkozik korrupcióellenes ügyekkel.
Az elnökhelyettesekről zárt ülésen döntöttek, az újságíróknak még a teremben hagyott technikai eszközeiket is ki kellett vinniük. Egy olyan intézmény vezetőinek kiválasztásánál, amelytől a társadalom éppen a közpénzügyek átláthatóságát várja, ez különösen rossz üzenet.
Az Ellenszél korábban már bemutatta, hogy Hadházy Ákos is súlyosan bírálta a kiválasztási eljárást. A mostani döntés után ezért a Tisza-frakciónak nem Unger Anna törvényi alkalmasságát kellene bizonygatnia – az nem kérdéses –, hanem világosan meg kellene indokolnia, milyen szakmai szempontok alapján választotta őt.
Az NVVH létrehozásától rengetegen azt várják, hogy végre ne csak politikai ígéret legyen a közpénzből felépített magánvagyonok feltárása. Az Ellenszél a hivatal bejelentésekor is azt írta: az intézmény sorsa azon múlik majd, képes-e politikai kirakat helyett jogilag megtámadhatatlan ügyeket felépíteni.
Unger Anna nem azért lehet alkalmatlan, mert nem jogász – ezt eddig semmi nem bizonyítja. De a bizottság sem várhatja el a közvéleménytől, hogy indoklás nélkül elhiggye: a 96 pályázó közül valóban ő volt a legjobb választás.
Az átláthatóságot nem a vagyonvisszaszerzés első nyomozásánál, hanem már a hivatal vezetőjének kiválasztásánál el kellett volna kezdeni.