Putyin ukrajnai háborúja minden eddiginél veszélyesebb szakaszba léphet: a Kremlből kiszivárgott értesülések szerint Oroszország ballisztikus rakétákkal támadhatja Kijev belvárosát, miközben az amerikai hírszerzés már egy NATO-tagállam ellen tervezett orosz művelet lehetőségével is komolyan számol.
A két információ külön-külön is riasztó. Együtt azonban azt mutatják, hogy Moszkva a béketárgyalások lezárása után nem egyszerűen folytatni, hanem földrajzilag és politikailag is kiszélesíteni készülhet a háborút.
Fontos különbség: egyelőre egyik értesülés sem jelent nyilvánosan bemutatott bizonyítékot arra, hogy Putyin már kiadta volna a parancsot Kijev belvárosának vagy egy NATO-tagállam területének megtámadására. A veszély azonban elég komolynak tűnik ahhoz, hogy a CIA igazgatója személyesen utazzon Moszkvába.
A Kreml szerint véget érhettek a békeillúziók
A Bloomberg három, Kremlhez kötődő forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy az orosz vezetés nem lát további értelmet a béketárgyalásoknak.
Moszkva ezért intenzívebb támadásokra készülhet Ukrajna ellen. A tervek között hagyományos robbanófejjel felszerelt ballisztikus rakéták bevetése szerepelhet Kijev belvárosa, más ukrán nagyvárosok és civil infrastruktúrák ellen.
Ez nem pusztán katonai eszkaláció lenne.
Egy belvárosi támadássorozat célja aligha csak katonai létesítmények megsemmisítése lehet. Az ilyen csapások a lakosság megfélemlítését, az ukrán állam működésének megbénítását és a nyugati támogatók politikai akaratának megtörését is szolgálhatják.
A Kreml forrásai szerint Putyint az amerikai és európai szankciók, valamint az orosz olajipart és logisztikai központokat érő ukrán támadások sem terelik a béke irányába. Éppen ellenkezőleg: Moszkva ezeket a csapásokat egyre kevésbé kezeli önálló ukrán műveletekként.
Az orosz vezetés állítólag úgy tekint rájuk, mintha a NATO hajtaná végre őket, mivel Ukrajna nyugati fegyvereket, hírszerzési adatokat és technikai támogatást használ.
Ez rendkívül veszélyes gondolkodás.
Ha a Kreml az Ukrajnának átadott nyugati fegyverek alkalmazását már közvetlen NATO-támadásként értelmezi, akkor Moszkva saját logikája szerint akár NATO-területen végrehajtott „válaszcsapást” is indokolhatónak állíthat be.
A CIA igazgatója ezért repülhetett váratlanul Moszkvába
A Wall Street Journal értesülése szerint John Ratcliffe CIA-igazgató meglepetésszerű moszkvai útjának az volt a célja, hogy figyelmeztesse az orosz vezetést: ne támadjon meg egy NATO-tagállamot.
Az amerikai hírszerzés információi szerint Oroszország valamilyen műveletet készíthet elő a szövetség területén.
Nem feltétlenül egy ország teljes lerohanásáról van szó. A lehetséges forgatókönyvek között súlyos kibertámadás, kritikus infrastruktúra elleni szabotázs vagy egy korlátozott szárazföldi katonai akció is szerepelhet.
A leginkább veszélyeztetett térség ismét a Baltikum lehet.
Észtország, Lettország és Litvánia kicsi, Oroszországhoz közeli NATO-tagállamok. Egy korlátozott orosz behatolás ezért nem feltétlenül területfoglalásról szólna. Putyin valódi célja annak kipróbálása lehetne, hogy a NATO tagállamai hajlandók-e egymásért ténylegesen kockáztatni egy nagyobb háborút.
A kérdés nem az lenne, hogy Oroszország le tudja-e győzni a NATO-t. Nem tudná. A kérdés az, hogy egy szándékosan zavaros, letagadható és korlátozott incidens után megszületne-e időben a közös politikai döntés a válaszadásról.
Putyin a NATO akaratát tesztelheti, nem annak teljes haderejét
A NATO hivatalos értékelése szerint Oroszország jelenti a legközvetlenebb veszélyt a szövetségesek biztonságára. A szervezet az orosz fenyegetések között már nemcsak a hagyományos katonai támadást említi, hanem a kiberműveleteket, a kritikus infrastruktúra szabotálását, az erőszakos akciókat, a légi közlekedés zavarását és a dezinformációt is.
Putyin feltételezett terve ezért nem feltétlenül egy látványos invázióval kezdődne.
Előbb leállhat egy informatikai rendszer. Megsérülhet egy tengeri kábel. Felrobbanhat egy raktár. Fegyveresek léphetik át néhány kilométerre valamelyik balti ország határát, majd Moszkva közölheti, hogy félreértés történt, az érintettek nem orosz katonák, vagy az egész eseményt a Nyugat rendezte meg.
Az Ellenszél korábban részletesen bemutatta, hogy Oroszország árnyékháborúja már elérte Európát. Az európai országokban az invázió kezdete óta számos, Moszkvához kötött vagy orosz érdekből végrehajtott szabotázs- és befolyásolási műveletet azonosítottak.
A különbség az lehet, hogy a következő akció már szándékosan a NATO katonai válaszküszöbét tesztelné.
Moszkva szerint most kedvező az időpont
Az amerikai értesülések alapján Putyin úgy számolhat, hogy az iráni háború miatt csökkentek a nyugati lőszer- és fegyverkészletek, Washington figyelme pedig megoszlik Európa és a Közel-Kelet között.
Ez az értékelés lehet hibás. A diktatúrák azonban gyakran nem azért indítanak háborút, mert valóban erősebbek az ellenfelüknél, hanem mert saját propagandájuk alapján gyengének hiszik azt.
Ukrajna megtámadásakor a Kreml szintén gyors győzelemre számított. Az eredmény egy évek óta tartó, százezrek életét követelő háború lett.
Most ugyanez a téves számítás egész Európát veszélybe sodorhatja.
Magyarországnak sincs többé hova bújnia
A magyar kormány új külpolitikai irányelve már kimondja, hogy Oroszország fenyegetést jelent Magyarországra, Európára és a kárpátaljai magyarokra.
Ez az új értesülések fényében nem diplomáciai szóvirág.
Ha Oroszország valóban egy NATO-tagállam elleni akciót készít elő, Magyarország nem maradhat kívül a konfliktuson. Hazánk 1999 óta tagja a szövetségnek, ezért egy szövetséges elleni támadás a magyar biztonságot is közvetlenül érinti.
A korábbi kormány évekig azt sugallta, hogy Magyarország megfelelő kommunikációval, különalkukkal és moszkvai jó kapcsolatokkal kivonhatja magát az európai biztonsági válságból.
Ez mindig is önámítás volt.
Putyin nem azért tisztel egy országot, mert annak vezetése készségesen ismétli az orosz propagandát. A Kreml az erőt, az egységet és az ellenállásra való képességet méri.
A CIA útja önmagában figyelmeztetés
Nem tudjuk, hogy John Ratcliffe milyen hírszerzési bizonyítékokat vitt magával Moszkvába. Azt sem tudjuk, hogy konkrét támadási tervről, előkészületekről vagy csak egy különösen veszélyes orosz szándékról értesült-e Washington.
De a CIA igazgatói nem azért utaznak váratlanul az ellenséges hatalom fővárosába, mert egy újságcikk miatt megijedtek.
Az út azt mutatja, hogy az Egyesült Államok elég komolyan vette a veszélyt ahhoz, hogy a legmagasabb titkosszolgálati szinten húzzon vörös vonalat.
A béketárgyalások kudarca után Putyin előtt most két út állhat: folytatja a kimerítő háborút Ukrajnában, vagy megpróbálja az egész NATO-t belerángatni egy veszélyes erőpróbába.
Az első út újabb ukrán városokat pusztíthat el. A második már egész Európa békéjét teheti kockára.