A lélegeztetőgép-beszerzések ügyében már 2020-ban feljelentést tett Varju László, a nyomozó hatóság azonban elutasította azt – idézte fel a Demokratikus Koalíció elnöke az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Hat évvel később ugyanaz az ügy ismét a Legfőbb Ügyészség előtt van, csakhogy ezúttal már maga a Külügyminisztérium állítja: különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja is felmerülhet.
Egy nagyon fontos kérdés következik Varju Lászlóék feljeletéséből:
Ha 2020-ban már létezett a feljelentés, miért kellett hat évet várni arra, hogy a hatóságok elé kerüljenek azok az iratok, amelyek most állítólag bűncselekmény gyanúját vetik fel?
A feljelentőtől várták volna el a nyomozást
Varju László az ATV-ben arra emlékeztetett, hogy a DK már a beszerzések idején hatósághoz fordult. A párt korabeli közlése szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda arra hivatkozva utasította el a feljelentést, hogy a politikus nem szolgáltatott elegendő bizonyítékot.
A magyarázat már akkor is különös volt. Egy országgyűlési képviselőnek ugyanis nincs jogosultsága minisztériumi levelezések lefoglalására, informatikai eszközök átvizsgálására vagy külföldi pénzmozgások feltárására. Éppen azért tesz feljelentést, hogy az ilyen eszközökkel rendelkező hatóság döntse el, történt-e bűncselekmény.
Az Ellenszél 2024-ben is beszámolt róla, hogy a nyomozóiroda egy újabb, a külügy által megvásárolt, majd töredékáron értékesíteni próbált gépek miatt tett feljelentést is elutasított.
Vagyis figyelmeztetésből nem volt hiány. Nyomozási szándékból annál inkább.
Most előkerültek a töröltnek hitt iratok
Orbán Anita külügyminiszter kedden jelentette be, hogy a tárca átvilágítása után ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen.
A minisztérium szerint a 2020 márciusában és áprilisában lebonyolított beszerzések dokumentációja hiányosan maradt fenn. Az átvilágítók azonban informatikai eszközökkel olyan, korábban törölt állományokat is vissza tudtak állítani, amelyek teljesebb képet adhatnak a döntésekről.
A 24.hu összefoglalója szerint az Orbán-kormány mintegy 17 ezer lélegeztetőgépet vásárolt körülbelül 300 milliárd forintért, 28 közvetítő vállalkozás bevonásával. A gépek jelentős részét soha nem használták, legalább 12 ezer készülék még idén júniusban is raktárban állt. Tárolásuk addigra több mint 2,3 milliárd forintot emésztett fel.
Ez nem egyszerűen rosszul sikerült vásárlás. A hatóságoknak arra kell választ adniuk, hogy:
- ki határozta meg a beszerzendő gépek mennyiségét;
- milyen számítások alapján választották ki a közvetítőket;
- ki hagyta jóvá az egyes árakat és szerződéseket;
- miért vásároltak ugyanabból vagy hasonló készülékekből jelentősen eltérő áron;
- hová került a közvetítő cégeknél keletkezett nyereség;
- és miért nem tárta fel mindezt a 2020-as feljelentés után indított hatósági vizsgálat.
Ugyanaz a gép, több mint kétszeres ár
Az ügy súlyát jól mutatják a most nyilvánosságra került részletek. Az Index által ismertetett dokumentumok szerint az OTT-One az egyik állami szervnek darabonként körülbelül 10 millió forintért szállított egy lélegeztetőgép-típust, miközben a külügy ugyanezért a típusért később megközelítőleg 24,8 millió forintos darabárat fizetett.
Szijjártó Péter felelőssége nem intézhető el egy mondattal
A feljelentést ismeretlen tettes ellen tették, és jelenleg nincs olyan jogerős bírósági döntés, amely Szijjártó Péter vagy más korábbi vezető büntetőjogi felelősségét megállapítaná. A feljelentés nem ítélet, a gyanú pedig nem bűnösség.
Politikai szempontból azonban megkerülhetetlen, hogy a beszerzéseket az általa vezetett Külgazdasági és Külügyminisztérium bonyolította le. Szijjártónak ezért akkor is válaszolnia kell a döntési rendszer működésével kapcsolatos kérdésekre, ha később semmilyen személyes büntetőjogi felelősséget nem állapítanak meg vele szemben.
Nem elegendő annyit mondani, hogy világjárvány volt, gyorsan kellett dönteni, és akkor még senki nem látta előre a szükséges mennyiséget. A rendkívüli helyzet magyarázhatja a gyorsított eljárást, de nem teszi indokolatlanná az árak, a közvetítők és a felelősségi lánc utólagos ellenőrzését.
Nemcsak azt kell kivizsgálni, mi történt – hanem azt is, miért nem történt semmi
Varju László mostani megszólalása azért fontos, mert visszavezeti az ügyet 2020-ba. A hatóságoknak nemcsak a beszerzések körülményeit kellene feltárniuk, hanem saját korábbi működésükkel is el kellene számolniuk.
Ha a most visszaállított dokumentumok valóban megalapozzák a bűncselekmény gyanúját, nyilvánosságra kell hozni, hogy ezekből mi volt elérhető már hat évvel ezelőtt. Azt is meg kell magyarázni, miért nem próbálták meg akkor megszerezni vagy helyreállítani az iratokat.
A 300 milliárdos lélegeztetőgép-ügy valódi tétje már nem arról szól ugyanis, hogy kik kerestek a járvány alatti vásárlásokon. Hanem az is, hogy a magyar nyomozó hatóságok képesek-e most kivizsgálni azt, amit akkor nem akartak vagy nem tudtak feltárni.