Előkerült Orbánék 289 milliárdos csontváza: most az állam fizeti vissza a pénzt.
Az állam közel 300 milliárd forintot fizethet vissza azoknak a nagyvállalatoknak, amelyeket az Orbán-kormány szén-dioxid-kvótaadóval sújtott. Az adót visszamenőleges hatállyal eltörölték, a cégek pedig nemcsak a befizetett összeget, hanem annak kamatait is visszakaphatják.
A július 31-én hatályba lépett szabályozás szerint az érintett vállalkozásoknak 90 napjuk van arra, hogy benyújtsák kérelmüket a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz. Az állam a befizetett adón felül a jegybanki alapkamattal, valamint további két százalékponttal számított kamatot is megtéríti.
A Pénzügyminisztérium költségvetési átvilágítása szerint a visszafizetések összesen mintegy 289 milliárd forinttal terhelhetik meg a költségvetést. Ez a magyar GDP hozzávetőleg 0,3 százalékának felel meg.
Egyetlen adóval szedtek volna be százmilliárdokat
A szén-dioxid-kvótaadót 2023-ban vezette be az Orbán-kormány. Azoknak a vállalatoknak kellett megfizetniük, amelyek átlagos éves kibocsátása az előző három évben meghaladta a 25 ezer tonna szén-dioxidot.
Az adó mértéke tonnánként 36 euró volt. Emellett a kibocsátási kvóták kereskedelme után további 15 százalékos tranzakciós díjat is felszámítottak.
A szabályozás többek között olyan nagyvállalatokat érintett, mint a Mol, a Nitrogénművek, a Holcim, a Duna-Dráva Cement, a Hamburger Hungária, a Birla Carbon Hungary és a BorsodChem.
A teher azonban nem egyformán érintette a cégeket. A G7 számításai szerint a Mol esetében az adó a bevétel kevesebb mint fél százalékát jelenthette, a Nitrogénműveknél viszont megközelítette a 12 százalékot. A Holcimnál 8, a Duna-Dráva Cementnél pedig 14 százalék körül lehetett az arány.
A költségvetés közben egyre nagyobb bevétellel számolt ebből az adóból: 2023-ban 41,5 milliárd, 2024-ben már több mint 67 milliárd forint folyt be, 2025-re és 2026-ra pedig évi 75 milliárdot terveztek.
Az uniós bíróság szerint jogsértő lehetett a magyar rendszer
A Nitrogénművek bírósághoz fordult, az ügy pedig végül az Európai Unió Bírósága elé került.
Az uniós testület áprilisi döntésében arra jutott, hogy a magyar adó ellentétes lehet az uniós joggal, ha semlegesíti az ingyenesen kiosztott kibocsátási kvóták gazdasági hatását, illetve veszélyezteti az európai kibocsátáskereskedelmi rendszer céljait.
A végső jogi minősítés a magyar bíróság feladata maradt, a politikai következmény azonban egyértelmű lett: az adót visszamenőleg eltörölték, az állam pedig vállalta a beszedett pénz és a kamatok visszafizetését.
Ez azért különösen kellemetlen, mert az adó eredetileg éppen az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerre épült rá. Brüsszel ingyenes kvótákkal igyekezett megakadályozni, hogy az energiaintenzív vállalatok Európán kívülre telepítsék a termelésüket. A magyar állam viszont ezeknek a kvótáknak a pénzügyi előnyét jelentős részben visszavette az adóval.
Csak a Mol 126 milliárdot követel
A legnagyobb egyedi követelés a Molé lehet. A vállalat július végén pert indított a magyar állammal szemben, és kamatokkal együtt 126 milliárd forintot követel vissza.
A társaság szerint a kereset benyújtására azért volt szükség, mert a perindítási határidő korábban lejárt volna, mint ahogy az adó eltörléséről és a visszafizetésről szóló új törvény hatályba lépett.
A jogszabály ugyanakkor azt mondja ki, hogy csak azok a cégek kérhetik a pénz visszatérítését a NAV-tól, amelyek ugyanazt a követelést más módon még nem érvényesítették. Emiatt külön kérdés, hogy a már pereskedő vállalatoknak vissza kell-e vonniuk keresetüket, mielőtt bekapcsolódhatnak az egyszerűsített visszatérítési eljárásba.
A törvény alapján a vállalatoknak 90 nap áll rendelkezésükre. A kormány szerint az eljárással további perek és még nagyobb késedelmikamat-fizetések előzhetők meg.
Nem ajándékot kapnak a nagyvállalatok
A 289 milliárdos visszafizetés könnyen úgy tűnhet, mintha a kormány hatalmas támogatást osztana szét a legnagyobb magyarországi vállalatok között. Valójában azonban egy jogilag tarthatatlanná vált adó következményeit kell rendezni.
A cégek nem új támogatást kapnak, hanem visszaveszik azt a pénzt, amelyet az állam az azóta eltörölt szabályok alapján szedett be tőlük. A kamatok pedig azért növelik tovább a számlát, mert a befizetett összegeket éveken keresztül a költségvetés használta.
A probléma ettől még nagyon is valós: az Orbán-kormány korábban elköltötte a bevételt, a visszafizetés terhe viszont már a Tisza-kormány költségvetésében jelenik meg.
A kvótaadó és a szintén eltörölt kiegészítő bányajáradék visszatérítése együtt már a GDP közel fél százalékát emésztheti fel. Ez egyetlen év alatt több százmilliárdos lyukat jelent, miközben az új kormány amúgy is a vártnál jóval súlyosabb hiánnyal szembesült.
Az Ellenszél korábban részletesen bemutatta, hogy a költségvetés rendbetétele és a hiány csökkentése a magyar euró bevezetésének is alapvető feltétele.
A szén-dioxid-kvótaadó története így többről szól egy rosszul megalkotott adónál. Az Orbán-kormány beszedett és elköltött százmilliárdokat egy olyan konstrukció alapján, amely már bevezetésekor komoly jogi kockázatokat hordozott. A számla most érkezett meg – és végül nem a korábbi döntéshozók, hanem a magyar költségvetés fizeti ki.