Mi lenne, ha a politikusok helyett mesterséges intelligencia irányítaná az országok közötti kapcsolatokat? Joe Rogan szerint ebben akár a háborúk megszüntetésének lehetősége is benne rejlik. Az amerikai podcaster ugyanakkor maga is elismerte: az AI hatalomátvételének gondolata rémisztő.
Rogan Carlo Rovelli elméleti fizikussal beszélgetett a The Joe Rogan Experience szeptember 15-i adásában, amikor felvetette: ahogy egyre több feladatot adunk át a mesterséges intelligenciának, egyszer a kormányzás is sorra kerülhet.
A Mediaite beszámolója szerint Rogan nem pusztán gyorsabb ügyintézésre vagy hatékonyabb hivatalokra gondolt. Az országok egymáshoz való viszonyát, valamint a katonai konfliktusokkal és fegyverhasználattal kapcsolatos döntéseket is bevonná ebbe az elképzelésbe.
A békét reméli attól, amitől maga is tart
Rogan érvelésének kiindulópontja az emberi döntéshozatal kudarca: arra kérte beszélgetőtársát és hallgatóit, gondolják végig, milyen pusztító következményekkel jártak eddig az emberek által irányított konfliktusok.
Ezután egy olyan jövőt vázolt fel, amelyben a mesterséges intelligencia szerepvállalásával egyszerre megszűnnének a háborúk.
Ez azonban vágyott forgatókönyv, nem bemutatott megoldás. A beszámolóban idézett felvetés nem ad választ arra, hogyan érné el egy AI, hogy egymással szemben álló országok lemondjanak a fegyveres erő alkalmazásáról.
Az Axios összefoglalója szerint Rogan maga is rémisztőnek nevezte azt a lehetőséget, hogy az AI átvegye az irányítást a világ felett. Amy Kremer, az emberi ellenőrzést szorgalmazó Humans First elnöke pedig elutasította az ötletet: szerinte a mesterséges intelligencia eszköz, nem kormányzó hatalom.
Nem amerikai kormányzati tervről vagy elfogadott döntésről van szó, hanem Rogan személyes elképzeléséről.
Segítsen dönteni, vagy döntsön helyettünk?
A felvetés legfontosabb választóvonala nem az, használjanak-e a kormányok mesterséges intelligenciát. Hanem az, hogy milyen hatáskört adnának neki.
Egy rendszer segíthet információkat rendszerezni, lehetséges következményeket összehasonlítani vagy alternatívákat bemutatni. Ettől még az emberi döntéshozó mérlegel, és neki kell vállalnia a felelősséget.
Egészen más helyzet lenne, ha az AI határozná meg, milyen külpolitikát folytasson egy ország, vagy mikor alkalmazzon katonai erőt.
Rogan gondolatkísérlete itt válik igazán politikai kérdéssé. Ki határozná meg a rendszer céljait? Ki döntene arról, milyen kompromisszum elfogadható? Mi történne, ha két ország mesterséges intelligenciája ellentétes következtetésre jutna?
Ezeket a dilemmákat önmagában nem oldja fel az, hogy egy gép gyorsabban képes információt feldolgozni.
A magyarokat is érinti, kinél marad az ellenőrzés
Az emberi felügyelet kérdése a magyar politikában is megjelent. Ahogy arról az Ellenszél korábban beszámolt, Dobrev Klára és Molnár Csaba a veszélyes AI-rendszerek fejlesztésének korlátozását és szigorúbb ellenőrzését sürgette. Ez külön kezdeményezés, nem Rogan mostani kijelentéseire adott válasz.
Rogan ötlete egy érthető vágyra épít: olyan döntéshozatalt szeretne, amely nem sodorja újabb háborúkba az embereket. Abból azonban, hogy az emberi vezetők hibáznak, még nem következik, hogy a hatalom gépekre ruházása biztonságosabb lenne.
A döntő kérdés nemcsak az, képes lenne-e az AI kormányozni. Hanem az is, hogy ha rosszul kormányozna, ki és hogyan vehetné vissza tőle a hatalmat.
Nyitókép: Donald Trump és Joe Rogan a Fehér Házban, 2026. április 18-án. Archív felvétel, nem a mostani beszélgetésen készült. Fotó: Daniel Torok / The White House, közkincs. Képforrás és felhasználási feltételek.
