Elrendelte a nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság a letelepedési államkötvények ügyében – számolt be a 444 a rendőrség válasza alapján. A Transparency International Magyarország feljelentése legalább 21 milliárd forintos költségvetési veszteséget állít. Az egyik legfontosabb kérdés továbbra is az: kik voltak a közvetítőcégek mögött álló valódi haszonhúzók?
A feljelentést július végén készítette el Ligeti Miklós, a Transparency akkori jogi igazgatója, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával. Az iratok a Legfőbb Ügyészségtől a Központi Nyomozó Főügyészséghez, majd a BRFK-hoz kerültek.
A 444 augusztusi érdeklődésekor még feljelentéskiegészítésről tájékoztatták a lapot. A rendőrség most már a nyomozás elrendelését erősítette meg, további részleteket azonban nem közölt. Így az sem derült ki, pontosan mikor indult az eljárás.
Rogán kezdeményezte, közvetítőcégek kerestek rajta
A programot Rogán Antal kezdeményezte 2012 őszén, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnökeként. A konstrukció EU-n kívüli állampolgároknak kínált magyarországi letelepedési lehetőséget: kezdetben 250 ezer, később 300 ezer eurós kötvénybefektetés ellenében.
A forgalmazást külön engedéllyel rendelkező közvetítőcégek végezték, amelyek többségét offshore-helyszíneken jegyezték be. Az engedélyeket a parlament gazdasági bizottsága adta ki.
A Transparency júliusi összefoglalója szerint 2013 és 2017 között 6621 kötvénycsomagot értékesítettek. A vásárlókkal és családtagjaikkal együtt 19 855 külföldi állampolgár kapott magyar letelepedési engedélyt.
A szervezet számításai alapján a közvetítők mintegy 60 milliárd forintnak megfelelő nyereséghez jutottak, miközben az államnál több mint 21 milliárd forintos relatív veszteség keletkezett.
A két összeg nem ugyanazt jelenti, és nem adható egyszerűen össze: az egyik a közvetítők becsült nyeresége, a másik a költségvetés TI által számított vesztesége. Egyik sem jogerős bírósági megállapítás.
Kikhez kerültek a milliárdok?
A feljelentés egyik központi állítása, hogy a közvetítőcégek alkalmazása nem volt nélkülözhetetlen. A Transparency szerint az állampapírok értékesítését például az Államadósság Kezelő Központon keresztül is meg lehetett volna oldani.
A szervezet azt is kifogásolja, hogy a gazdasági bizottság nem alakított ki megfelelően átlátható, ellenőrizhető eljárást, és nem tárta fel a közvetítővállalkozások tényleges tulajdonosi hátterét. Álláspontjuk szerint a valódi haszonhúzók azonosításához büntetőeljárási eszközökre van szükség.
Az Ellenszél korábban már a letelepedési kötvények hátterének és a döntéshozók felelősségének feltárását sürgette. A mostani fejlemény ehhez képest konkrét változás: a rendőrség megerősítette, hogy nyomozás indult.
Az államadósság-kezelő korábban megtakarítással érvelt
A program pénzügyi megítélése vitatott. Az Államadósság Kezelő Központ korábban azt közölte, hogy 2013 és 2017 között több mint 9,6 millió eurót, akkori értéken közel 3 milliárd forintot takarított meg az állam a Prémium Euró Magyar Állampapír kibocsátásához képest. Ezt az érvelést a 444 korábbi beszámolója is ismertette.
A nyomozás megindítása önmagában nem igazolja a feljelentés állításait, és a közölt információkból nem következik, hogy Rogán Antalt vagy más konkrét személyt meggyanúsítottak volna.
A tét azonban világos: kiderül-e, kik profitáltak a konstrukcióból, érte-e büntetőjogilag releváns vagyoni hátrány az államot, és ha igen, ezért kik viselnek felelősséget.
