800 forint minden ferihegyi taxiútért – Juszt László szerint valaki a zavarosban halászik.
Újabb díj jelent meg a ferihegyi taxizásban: az utasnak 800 forintos reptéri felárat kell fizetnie, miközben a taxisok korábbi díjmentes behajtási lehetőségét is jelentősen korlátozták. Juszt László szerint nehezen érthető, miért kellett megváltoztatni egy működő rendszert – különösen úgy, hogy a Budapest Airport többségi tulajdonosa a magyar állam.
Augusztustól nemcsak általánosan drágult meg a taxizás Budapesten, hanem külön reptéri díjat is bevezettek. Az alapdíj 1100-ról 1300 forintra, a kilométerdíj 440-ről 521 forintra, a percdíj pedig 110-ről 130 forintra emelkedett. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre tartó vagy onnan induló fuvarokra ezen felül 800 forintos reptéri díj rakódik.
Ez a felár az utas taxaméterén jelenik meg, vagyis végső soron az utazó fizeti meg.
Eltörölték a taxisok kivételét
A történet hátterében a Budapest Airport behajtási rendszerének megváltoztatása áll. Korábban a budapesti taxik öt percig díjmentesen áthaladhattak a terminálok előtti területen. Ezt a lehetőséget most napi egyetlen alkalomra korlátozták, a további behajtásokért fizetni kell.
A Budapest Airport álláspontja szerint ezzel nem új fizetési kötelezettséget hoztak létre, hanem megszüntették a budapesti taxik korábbi kivételes elbánását. Az üzemeltető azt állítja, hogy más személyszállító szolgáltatók eddig is csak díjfizetés mellett használhatták a kijelölt területet.
A repülőtér szerint az új szabályozás az egyenlő versenyfeltételeket, a terminál előtti forgalom jobb szervezését és az utasbiztonságot szolgálja. A társaság azt is hangsúlyozta, hogy megvárták a taxitarifák fővárosi emelését, így a 800 forintos utasdíj ellensúlyozhatja a taxisok behajtási költségét.
Magyarul: a taxis befizeti a behajtás árát a repülőtérnek, az utas pedig megtéríti azt a taxisnak.
Juszt László: miért kellett belenyúlni egy működő rendszerbe?
Juszt László a Facebookon azt írta, hogy nem látja az intézkedés utasbarát oldalát.
„Olvasom, hogy Ferihegyen most a taxisok, s rajtuk keresztül az utasok érdekét, kényelmét akarják valakik ‘hazavágni’. Úgy, hogy alkalmanként 800 forintért mehetnek be a taxik az épület elé arra az időre, amíg kitesznek vagy felvesznek utasokat.”
A televíziós újságíró szerint Európa számos nagy repülőterén nem kérnek külön behajtási díjat a hivatalos taxiktól. Példaként Párizst, Frankfurtot, Amszterdamot és Rómát említette.
Juszt arra is felhívta a figyelmet, hogy a Budapest Airport tulajdonosi szerkezetében 80 százalékos részesedése van a magyar állam tulajdonában álló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-nek, a francia VINCI Airports pedig 20 százalékot birtokol. A tulajdonosi arányt maga a kormány is megerősítette, az operatív üzemeltetésért ugyanakkor a VINCI felel.
„Az, hogy miért volt fontos a franciáknak, hogy hirtelen megváltoztassák a rendszert? Miért kellett változtatni Budapesten, miközben itt is, Párizsban is rendben működött, nem látom.”
Juszt azt is felvetette, hogy érdemes lenne megvizsgálni, kiknek az érdekeit szolgálja a változtatás. Arra azonban jelenleg nincs nyilvános bizonyíték, hogy a háttérben bármilyen, a hivatalosan közölt közlekedésszervezési szempontoktól eltérő érdek állna.
Külföldön sincs egységes szabály
Az európai összehasonlítás árnyaltabb képet mutat annál, hogy minden külföldi repülőtéren ingyenesen közlekedhetnének a taxik. A nemzetközi gyakorlat összegzése szerint valóban vannak olyan repülőterek, ahol a gyors utasfelvétel vagy -kiszállás díjmentes, máshol viszont komoly összeget kérnek érte.
A londoni Heathrow repülőtéren például hét fontot kell fizetni minden terminál előtti behajtásért, függetlenül attól, hogy magánautó vagy taxi viszi az utast. Az amszterdami Schipholon ezzel szemben a gyors kiszállás ingyenes, és a taxik is díjmentesen használhatják a kijelölt területeket. Athénban naponta kétszer tízperces ingyenes behajtást engedélyeznek.
Vagyis Juszt Lászlónak abban igaza van, hogy a ferihegyi megoldás nem valamiféle elkerülhetetlen nemzetközi szabvány. A repülőterek többféle rendszert alkalmaznak, és vannak olyan nagy légikikötők, ahol az utas kényelmét díjmentes, de szigorúan időkorlátos behajtással biztosítják.
A végén az utas fizet
A legfontosabb kérdés nem az, hogy a díjat technikailag a taxis vagy a repülőtéri utas fizeti-e be. A pénz végül mindenképpen az utastól érkezik.
A repülőtér szerint a változtatás igazságosabbá és biztonságosabbá teszi a rendszert. A taxisok szerint viszont az ötperces időkorlát, a sorompóknál kialakuló torlódás és a magasabb késedelmi díjak miatt kiszámíthatatlanná válhat a terminál megközelítése.
Különösen nehéz megmagyarázni a változtatást azoknak az utasoknak, akik emlékeznek arra, hogy a magyar állam a Budapest Airport visszavásárlását történelmi sikerként ünnepelte. Az Ellenszél korábban azt is bemutatta, kik kerültek a többségi állami tulajdonba vett repülőtér igazgatóságába.
A reptér tehát újra nagyrészt állami tulajdonban van. A terminál elé jutás azonban ettől nem lett olcsóbb – éppen ellenkezőleg.