Orbánék titkos kínai hitelének számlája jövő tavasszal érkezik: egymilliárd eurót kell egyben visszafizetni.
Két évig titkolta az állam a Kínától felvett gigahitel legfontosabb feltételeit. Most végre kiderült, mennyibe kerül a kölcsön, és mikor kell törleszteni: 2027. április 19-én egyetlen részletben válik esedékessé az egymilliárd eurós tőke és annak kamata.
Az Államadósság Kezelő Központ nyilvánosan is közzétette annak a kínai hitelnek a legfontosabb pénzügyi adatait, amelyet az Orbán-kormány még 2024 tavaszán vett fel. A kölcsön létezését annak idején nem a kormány jelentette be: a Portfolio fedezte fel az államadósságról közölt statisztikákban.
Az egymilliárd euró akkori árfolyamon közel 400 milliárd forintot jelentett. A kötvénytartozásokat nem számítva ez volt a magyar állam legnagyobb egyedi hiteltartozása.
A pénzt 2024. április 19-én, teljes egészében lehívták.
Három kínai bank hitelezte meg Magyarországot
A szerződést a magyar állam három kínai pénzintézettel kötötte meg:
- a China Development Bankkal,
- az Export-Import Bank of Chinával,
- valamint a Bank of China magyarországi fióktelepével.
Az ÁKK által ismertetett adatok szerint a kölcsön változó kamatozású. A kamat a hathavi EURIBOR értékéből és az arra rakódó 1,5 százalékpontos felárból áll.
A nyilvánosságra hozatal idején a referencia-kamat 2,416 százalék volt, így a magyar állam által fizetendő teljes kamat évi 3,916 százalékra jött ki. Ez azonban nem rögzített összeg: az EURIBOR változásával a hitel költsége is emelkedhet vagy csökkenhet.
Az államnak emellett két egyszeri díjat is ki kellett fizetnie. A szerződéskötési és a szervezési díj egyaránt a teljes hitelösszeg 0,4 százaléka volt. Ez összesen 0,8 százalékot, vagyis nyolcmillió eurót jelentett – még az első kamatfizetés előtt.
Egyetlen részletben kell kifizetni mindent
A szerződés egyik legfontosabb részlete, hogy a hitelt a futamidő alatt nem fokozatosan törlesztik. A teljes egymilliárd eurós tőkeösszeget 2027. április 19-én, egyetlen részletben kell visszafizetni.
Ugyanekkor válnak esedékessé a kölcsönhöz tartozó kamatok is.
A konstrukció tehát átmenetileg tehermentesítette az Orbán-kormány költségvetését, a tényleges számlát azonban a következő kormánynak kell rendeznie. Ráadásul a forint árfolyama is számít: minél gyengébb lesz a magyar fizetőeszköz 2027 áprilisában, annál több forintba kerülhet az euróban fennálló tartozás előteremtése.
A hitel rövid futamideje miatt a kormánynak arra is fel kell készülnie, hogy a lejáró adósságot részben vagy egészben új hitelből, illetve kötvénykibocsátásból finanszírozza tovább. Vagyis a 2027-es lejárat nem feltétlenül jelenti az adósság eltűnését – könnyen lehet, hogy csak egy másik kötelezettség lép a helyére.
A hitel célja továbbra is homályos
Az ÁKK tájékoztatása szerint a pénzt a központi költségvetés csúcstechnológiai, infrastrukturális, közlekedési és energetikai kiadásainak finanszírozására vették fel.
Ez azonban rendkívül tág megfogalmazás. Az adósságkezelő továbbra sem nevezett meg olyan konkrét beruházást vagy programot, amelyhez a teljes egymilliárd eurót hozzárendelték volna.
A Portfolio korábban arról írt, hogy a hitel egy részét vidéki elektromosautó-töltőállomások telepítésére, illetve elektromos járművek beszerzésének támogatására használhatták fel. A teljes összeg sorsáról azonban továbbra sincs tételes, nyilvánosan ellenőrizhető elszámolás.
Különösen érdekes, hogy Magyarország eközben az Európai Unió helyreállítási alapjából több milliárd eurónyi, várhatóan kedvezőbb finanszírozáshoz is hozzájuthatott volna. Az Orbán-kormány azonban az uniós jogállamisági viták és a befagyasztott források miatt nem tudta megfelelően kihasználni ezt a lehetőséget, miközben egyre nagyobb összegű devizaforrásokat vont be más piacokról.
Bírósági ítéletek ellenére is titkolóztak
A kamat, a járulékos költségek és a törlesztési feltételek hosszú ideig nem voltak nyilvánosak. Az ÁKK több közérdekű adatigénylést is elutasított, és arra hivatkozott, hogy a dokumentumok banktitkot, illetve a kínai pénzintézetek üzleti érdekeit érintő adatokat tartalmaznak.
Egy bírósági eljárásban azonban kimondták, hogy a szerződés adatai közérdekűek. A Fővárosi Törvényszék döntése szerint egy ekkora összegű, a magyar adófizetőket terhelő állami hitel legfontosabb feltételei nem rejthetők el egyszerűen banktitokra hivatkozva.
Egy másik, jogerős ítélet szintén arra kötelezte az adósságkezelőt, hogy adja ki az egymilliárd eurós hitel szerződéseit.
Az ÁKK ennek ellenére még a 2026-os választások előtt sem hozta nyilvánosságra a legfontosabb pénzügyi részleteket. A kormányváltást követően viszont már érdemben válaszolt a 444 újabb adatigénylésére, majd saját oldalán is elérhetővé tette az adatokat.
A kínai hitel nem egyedülálló eset
Az Orbán-kormány az elmúlt években egyre gyakrabban fordult kínai finanszírozókhoz. Az Ellenszél korábban beszámolt arról, hogy a magyar állam újabb félmilliárd eurós forrást vont be a kínai kötvénypiacról.
A kínai hitelek önmagukban nem feltétlenül rosszabbak más devizaforrásoknál. A valódi probléma az átláthatóság hiánya: az adófizetőknek éveken keresztül nem mondták meg, milyen kamattal, milyen költségekkel és pontosan milyen célból adósították el az országot.
Most már legalább a számla legfontosabb tételei ismertek. A pénzt azonban nem azoknak kell majd visszafizetniük, akik titokban felvették, hanem a 2027-es magyar költségvetésnek – végső soron pedig az adófizetőknek.