Magyar Péter bejelentette a magyar euró bevezetésének irányát

Véget vetne a felelőtlen költekezésnek és az állami „szerencsejátéknak” az új kormány: Magyar Péter miniszterelnök az Eurócsoport elnökével tartott közös tájékoztatóján egyértelművé tette, hogy Magyarország elindult az euróövezet felé. Bár az államadósság és a hiány lefaragása gigantikus feladat lesz, a kormányfő ígéri: mindehhez nem lesz szükség lakossági megszorításokra. A kulcs az uniós pénzek hazahozatala és a korrupció felszámolása.

Egyértelmű kül- és gazdaságpolitikai irányváltást vázolt fel Magyar Péter miniszterelnök pénteken, miután Budapesten tárgyalt Kiriákosz Pierrakákisszal, a görög pénzügyminiszterrel, aki egyben az Eurócsoport elnöke is. A sajtótájékoztató legfontosabb üzenete nem pusztán a közös valuta melletti elköteleződés volt, hanem az a gazdasági fegyelem (a maastrichti kritériumok betartása), ami már a csatlakozás előtt visszahozhatja az üzleti és lakossági bizalmat.

A játékgépező apuka és a politikai kényszerzubbony

Magyar Péter egy rendkívül éles és plasztikus hasonlattal élve magyarázta el, miért létfontosságú az eurózónához való csatlakozás. Újságírói kérdésre válaszolva kifejtette: a közös valuta bevezetése egyfajta védőháló a magyar emberek számára a mindenkori kormányokkal szemben.

A miniszterelnök az előző, Orbán Viktor vezette kabinet gazdaságpolitikáját egy felelőtlen szülőhöz hasonlította:

„Olyanok voltak, mint egy apuka, aki eljátékgépezi a gyerekek taníttatására félretett pénzt: presztízsberuházásokra költötte, elinflálta, elszórta a magyar adófizetők pénzét, miközben hamis számokat közölt a költségvetés állapotáról.”

Magyar hangsúlyozta: az eurózóna szigorú szabályrendszerében ezt a jövőben egyetlen magyar kormány sem teheti majd meg.

Megszorítások nélkül az euróig?

A maastrichti kritériumok (amelyek az euró bevezetésének feltételei) teljesítése brutális feladat. Ezt mind Magyar Péter, mind Kármán András pénzügyminiszter elismerte, kiemelve, hogy a legnehezebb pont az államadósság és az államháztartási hiány csökkentése lesz, miután a korábbi kormány a saját, Alaptörvénybe foglalt adósságszabályait sem tartotta be.

Sokan azonnal megszorításoktól tartanak egy ilyen szigorú gazdasági pályára álláskor, de a kormányfő határozottan cáfolta ezt:

• Szerinte nem kell megszorítás ahhoz, hogy a korrupciót felszámolják.

• A hiányt a helyreálló befektetői bizalom és az újra meginduló – és immár értelmes beruházásokra fordított – uniós források fogják kompenzálni.

• A piacok és Európa bizalma már most látszik a forint erősödésén és a kötvényhozamok csökkenésén.

Kiriákosz Pierrakákisz, az Eurócsoport elnöke megerősítette: minden szakmai támogatást megadnak Magyarországnak az előkészületekhez, de a végső döntés a csatlakozásról a magyarok kezében van.

Szerkesztőségi réteg: A rögös út és a fiktív költségvetések vége

A kormányzati optimizmus ellenére a valóság egyelőre kijózanító. Bár a Medián friss felmérése szerint a magyarok 75 százaléka támogatja az euró bevezetését (22 százalékuk azonnal váltana), az Európai Bizottság legutóbbi konvergenciajelentése kíméletlen tükröt mutat: Magyarország jelenleg egyetlen feltételt sem teljesít.

A kilábalás első lépése a költségvetési trükközések megszüntetése. Kármán András pénzügyminiszter bejelentett egy kulcsfontosságú rendszerszintű változást: eltörlik a tavaszi költségvetés-alkotást.

Az Orbán-kormányok éveken át már tavasszal elfogadtatták a következő évi büdzsét, amikor még lehetetlen volt látni a makrogazdasági folyamatokat. Emiatt a költségvetés minden évben már januárra fikcióvá vált, és rendeleti úton kellett teljesen átírni. A Tisza-kormány visszatér a normális, őszi költségvetési tervezéshez: idén augusztusban felülvizsgálják a 2026-os számokat, a 2027-es büdzsét pedig már csak október végén terjesztik a parlament elé, garantálva a kiszámíthatóságot és a valós számokat.

---

További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!