Magyar Péter krízistervet jelentett be – Paks egyik blokkja leáll, az ipari fogyasztást is korlátozhatják.
A Duna rendkívül alacsony vízállása miatt megkezdik a Paksi Atomerőmű harmadik blokkjának leállítását. Magyar Péter szerint az ország áramellátása továbbra is biztonságban van, a kormány azonban már rotációs krízistervet készít arra az esetre, ha további erőművi kapacitások esnének ki. A lehetséges korlátozás elsőként a nagyipari fogyasztókat érintené, nem a lakosságot.
A tartós hőség és az aszály következtében a Duna vízállása Paksnál mínusz 118 centiméterre süllyedt. Az MVM Paksi Atomerőmű közlése alapján július 29-én délután megkezdik a harmadik blokk leállítását.
Ez nem üzemzavar vagy nukleáris baleset, hanem az előre meghatározott biztonsági és környezetvédelmi szabályok alapján végrehajtott intézkedés. A döntés ugyanakkor jelentős, hiszen a négy blokkból álló erőmű Magyarország legfontosabb áramtermelő létesítménye.
Napok óta romlik a helyzet Paksnál
Az atomerőmű teljesítményét már korábban is csökkenteni kellett. Az MVM július 27-i tájékoztatása szerint akkor mínusz 106 centiméteres vízállást mértek Paksnál, és az első blokk teljesítményét 254 megawattal fogták vissza.
Két nappal később a vízállás már mínusz 118 centiméterre csökkent.
A negatív érték nem azt jelenti, hogy a Duna „mínuszban van” vagy mindössze néhány centiméter mély. A vízmércék egy helyben meghatározott viszonyítási ponthoz képest mutatják a vízszintet. Az aktuális paksi adatokat az Országos Vízügyi Főigazgatóság mérőállomásán lehet követni.
A probléma az, hogy az atomerőmű a Dunából veszi a blokkok hűtéséhez szükséges vizet. Amikor egyszerre csökken a folyó vízhozama és emelkedik a vízhőmérséklet, egyre nehezebbé válik úgy működtetni az erőművet, hogy a biztonsági és környezetvédelmi határértékek is teljesüljenek.
Felállt az energiaellátási műveleti egység
Magyar Péter bejelentése szerint a kormány az energetikai tárcával, az MVM-mel és a MAVIR-ral közösen figyeli az ország energiahelyzetét.
A miniszterelnök közölte: felállították az energiaellátási műveleti egységet, amely kidolgozza a rotációs krízistervet. Ebben azt határozzák meg, hogy súlyosabb ellátási helyzetben mely nagyipari és közületi fogyasztók áramfelhasználását kellene átmenetileg korlátozni vagy más időszakra átszervezni.
Magyar szerint a lakosságot, a kórházakat, a szociális intézményeket és az alapvető közszolgáltatókat nem érintené egy ilyen intézkedés.
Fontos különbség, hogy a krízisterv elkészítése még nem jelent elrendelt áramszünetet. A magyar szabályozás eddig is előírta, hogy súlyos villamosenergia-hiány esetére rotációs kikapcsolási rend álljon rendelkezésre. A vonatkozó kormányrendelet szerint ennek célja, hogy egy válsághelyzetben elkerülhető legyen a teljes villamosenergia-rendszer összeomlása.
A mostani bejelentés tehát elsősorban elővigyázatossági intézkedés. Azt ugyanakkor világosan mutatja, hogy a kormány számol a paksi termelés további csökkenésének lehetőségével.
Az importkapacitás önmagában még nem garancia
Magyar Péter szerint Magyarország 3600–3800 megawattnyi villamosenergia-importkapacitással rendelkezik, ezért a lakosság ellátása Paks esetleges teljes kiesése esetén is biztosítható.
Ez jelentős tartalék, de az importkapacitás nem ugyanaz, mint a minden pillanatban garantáltan rendelkezésre álló villamos energia. Az import tényleges mennyisége függ a szomszédos országok termelésétől, a hálózatok terheltségétől, az időjárástól és az európai árampiac aktuális helyzetétől is.
Éppen a hőhullámok idején nő meg több országban egyszerre az áramfogyasztás, főként a légkondicionálók használata miatt. Közben a folyók alacsony vízállása és magas hőmérséklete más európai erőművek termelését is korlátozhatja. Ezért indokolt a felkészülés akkor is, ha jelenleg nincs közvetlen veszélyben a lakossági ellátás.
A júniusi hőhullám alatt az Ellenszél budapesti és vidéki áramszünetekről is beszámolt. Ezek helyi meghibásodások voltak, de megmutatták, hogy a szélsőséges meleg nemcsak az áramtermelést, hanem az elosztóhálózatot is fokozottan terheli.
A kormány a fogyasztás átszervezését kéri
Magyar Péter arra kérte a lakosságot, hogy lehetőség szerint a napközbeni időszakra időzítse a nagyobb fogyasztású berendezések használatát. Ilyenkor termelnek a legtöbbet a hazai naperőművek.
A mosógépet, a mosogatógépet, a villanybojlert vagy az elektromos autók töltését ezért célszerűbb napközben működtetni. A kora esti órákban viszont már gyorsan csökken a naperőművek termelése, miközben a lakossági fogyasztás rendszerint magas marad.
Ez az időszak jelenti az egyik legnagyobb terhelést az országos villamosenergia-rendszer számára.
Az ivóvízellátás is veszélybe kerülhet
A miniszterelnök szerint az aszály egyes térségekben már az ivóvízellátást is fenyegeti. A területi védelmi bizottságok felmérik a kritikus helyzetben lévő településeket, a Nemzeti Vízművek és a Magyar Honvédség pedig felkészült a tározók feltöltésére, valamint szükség esetén a lajtoskocsis vízellátásra.
Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter a víziközmű-szolgáltatókkal egyeztet azon nagyipari szereplők listájáról, amelyek vízhasználatát válsághelyzetben korlátozni lehetne. Magyar közlése szerint az ivóvízellátás minden más felhasználással szemben elsőbbséget élvez.
A probléma nem teljesen új. Az Ellenszél június végén már megírta, hogy az agglomerációban a vízhálózat teljes összeomlásának veszélyére figyelmeztetett a szolgáltató. A tartós aszály, a hőség és a kiugró fogyasztás egyszerre teszi próbára a vízkészleteket és a sok helyen elöregedett hálózatot.
A közlekedésben és a kórházakban is intézkednek
Magyar Péter közölte, hogy az előző hőhullám idején meghibásodott motorvonatokat kivonják a forgalomból. A kórházakban folytatják a klímaberendezések javítását és fejlesztését, a szociális intézményeket pedig mobil hűtőberendezésekkel és ventilátorokkal látják el.
A mostani helyzet legfontosabb tanulsága, hogy a szélsőséges időjárás egyszerre támadja az ország több létfontosságú rendszerét. Miközben a hőség miatt nő az áram- és vízfogyasztás, az aszály éppen az energiatermeléshez és az ivóvízellátáshoz szükséges természeti erőforrásokat szűkíti.
Lakossági korlátozásról egyelőre nincs szó. Paks egyik blokkjának leállítása és a rotációs krízisterv kidolgozása azonban már világos figyelmeztetés: az energia- és vízellátás biztonsága egyre kevésbé kezelhető pusztán átmeneti nyári problémaként.