A Fidesz az Alkotmánybírósággal csinálná vissza Sulyok leváltását – 50 képviselő támadta meg a módosítást.
A Fidesz–KDNP ötven országgyűlési képviselője azt kéri az Alkotmánybíróságtól, hogy a kihirdetés napjára visszamenőleg semmisítse meg az Alaptörvény Sulyok Tamás mandátumát megszüntető rendelkezését. Az 56 oldalas indítvány szerint a parlamenti többség alkotmánymódosításnak álcázott egyedi személyi döntést hozott, és ezzel megkerülte az államfő eltávolítására szolgáló rendes közjogi eljárást. Ha a testület elfogadná ezt az érvelést, nemcsak egy mondat tűnne el az Alaptörvényből: az is kérdésessé válhatna, hogy Sulyok Tamás megbízatása egyáltalán érvényesen szűnt-e meg. A Fidesz most éppen azzal az eljárási jogállamisággal próbálja visszafordítani a kormány döntését, amelyet saját kétharmados korszakában rendszeresen másodlagosnak tekintett.
Ötven képviselő fordult az Alkotmánybírósághoz
A Fidesz–KDNP képviselői utólagos normakontrollt kérő indítványt nyújtottak be az Alaptörvény tizenhetedik módosításának államfői rendelkezése miatt.
Az ügy már megjelent az Alkotmánybíróság hivatalos ügyadatlapján is. Az ötven aláíró biztosítja azt az egynegyedes képviselői támogatást, amely szükséges egy már kihirdetett alkotmánymódosítás eljárási felülvizsgálatának kezdeményezéséhez.
Az indítvány nem a teljes tizenhetedik módosítást támadja. Nem kérik például a képviselői mandátumkorlát, az alkotmánybírói korhatár vagy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal szabályainak eltörlését.
Kizárólag azt a 34. pontot akarják megsemmisíttetni, amely kimondta:
„Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.”
A rendelkezés második mondata arról szólt, hogy az Országgyűlés az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre új államfőt választ. A Magyar Közlönyben kihirdetett módosítás alapján Sulyok Tamás mandátuma automatikusan megszűnt. magyarkozlony.hu
A Fidesz szerint ez nem alkotmánymódosítás, hanem személyi döntés volt
A beadvány központi érve elsőre szokatlannak tűnhet. A Fidesz képviselői nem egyszerűen azt állítják, hogy Sulyok Tamás eltávolítása igazságtalan, aránytalan vagy politikailag elfogadhatatlan volt.
Azt mondják, hogy az Országgyűlés eleve nem használhatta volna erre az Alaptörvény módosításának eljárását.
Az indítvány szerint a megtámadott mondat nem általános szabályt alkotott a köztársasági elnökök mandátumának megszűnéséről. Nem alakította át az államfő jogköreit, az intézmény szerkezetét vagy az elnökválasztás alapvető rendszerét sem.
Ehelyett egyetlen, azonosítható személy egyetlen fennálló megbízatását szüntette meg. A rendelkezés egyszer hajtotta végre a joghatását, majd lényegében kiürült.
A képviselők ezt így foglalják össze:
„Az Országgyűlés az Alaptörvény normatív rendjének módosítására biztosított hatáskört egy konkrét személyi ügy eldöntésére használta.”
Érvelésük szerint attól még nem válik valódi alkotmánymódosítássá egy döntés, hogy kétharmados többséggel az Alaptörvény szövegébe írják. Szerintük az alkotmányozó hatalomnak is van tárgyi határa: általános alkotmányos normákat alkothat, de nem helyettesíthet vele egy konkrét személy eltávolítására szolgáló eljárást.
A megfosztási eljárást kerülték volna meg
A beadvány másik kulcsállítása szerint az Alaptörvény már korábban is pontosan meghatározta, hogyan lehet egy hivatalban lévő köztársasági elnököt akarata ellenére eltávolítani. Ez a tisztségtől való megfosztási eljárás.
Az eljárás nem egyszerű parlamenti bizalmi szavazás. Meghatározott jogsértéshez kötődik, minősített parlamenti döntést igényel, majd az Alkotmánybíróságnak kell megvizsgálnia az államfő közjogi felelősségét. A tisztség elvesztéséről végül nem az Országgyűlés, hanem az Alkotmánybíróság dönthet.
A Fidesz–KDNP képviselői szerint a Tisza-többség ezt a garanciális rendszert kerülte meg azzal, hogy egyetlen alkotmánymódosító mondattal automatikusan megszüntette Sulyok mandátumát.
Az indítvány ezt nem pusztán Sulyok Tamás személyes sérelmeként mutatja be. Szerintük az eljárási garanciák azt akadályozzák meg, hogy bármely új parlamenti kétharmad politikai bizalmi kérdéssé változtassa az államfő megbízatását.
Ez az érvelés jogilag komolyabb annál, mint hogy a Fidesz egyszerűen nem ért egyet a kormány döntésével. Az Ellenszél már Sulyok eltávolításának előkészítésekor bemutatta, hogy jogvédők is problémásnak tartották a személyre szabott alkotmánymódosítást – annak ellenére, hogy Sulyok államfői működését súlyosan bírálták.
Nem tartalmi, hanem eljárási támadásról van szó
Az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja felül szabadon egy alkotmánymódosítás tartalmát. Nem döntheti el például azt, hogy politikailag jó vagy rossz ötlet volt-e leváltani Sulyokot, illetve megfelel-e a testület saját jogállami felfogásának egy ilyen rendelkezés.
Az Alaptörvény azonban lehetővé teszi a módosítás megalkotására és kihirdetésére vonatkozó eljárási követelmények vizsgálatát. A Fidesz indítványának jogi trükkje éppen itt található.
A képviselők azt állítják, hogy nem a rendelkezés tartalmát támadják. Szerintük előbb azt kell eldönteni, hogy a megtámadott döntés jogi természeténél fogva egyáltalán alkotmánymódosításnak tekinthető-e.
Érvelésük szerint az, hogy egy szabály egy konkrét személy mandátumát automatikusan megszünteti, nem pusztán tartalmi probléma. Ez bizonyíthatja, hogy az Országgyűlés olyan ügyben használta az alkotmánymódosítási eljárást, amelyre nem lett volna hatásköre.
A kérdés leegyszerűsítve így hangzik:
Bármit alkotmányos szabállyá lehet tenni pusztán azzal, hogy kétharmaddal beírják az Alaptörvénybe?
A Fidesz képviselői szerint nem. A kormányoldal várható érve viszont az lehet, hogy az alkotmányozó többségnek joga volt átmeneti szabályt alkotni az új alkotmány előkészítésének időszakára.
A Fidesz még az Európai Unió Bíróságát is bevonná
Az indítvány egyik legmeglepőbb része, hogy a Fidesz–KDNP képviselői előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését is kérik az Európai Unió Bíróságánál.
Azt szeretnék, ha a luxembourgi testület értelmezné az uniós szerződés jogállamiságra, demokráciára és a közhatalom hatáskörhöz kötöttségére vonatkozó követelményeit. Ez politikailag különösen pikáns.
A Fidesz kormányon éveken keresztül azt hangoztatta, hogy az Európai Unió intézményei nem szólhatnak bele Magyarország alkotmányos berendezkedésébe. Most ellenzékből saját képviselői kérik, hogy egy magyar alkotmányos konfliktus eldöntése előtt az Alkotmánybíróság forduljon az uniós bírósághoz.
Ez persze nem teszi automatikusan helytelenné az indítványt. Az ellenzéki szerep valóban más eszközöket és más jogi stratégiát hozhat. De nehéz nem észrevenni az iróniát: a Fidesz most Brüsszel és Luxembourg jogállami nyelvén támadja azt a kétharmados technikát, amelyet korábban maga is előszeretettel alkalmazott.
Visszatérhetne Sulyok Tamás a Sándor-palotába?
Ez az ügy legnagyobb tétje, de a válasz nem írható le egy biztos igennel vagy nemmel.
A képviselők azt kérik, hogy az Alkotmánybíróság a 34. pontot ne csak a jövőre nézve törölje el, hanem a módosítás kihirdetésének időpontjára visszamenőleges hatállyal semmisítse meg.
Az indítvány szerint ez azért szükséges, mert a szabály már végrehajtotta legfontosabb joghatását: megszüntette Sulyok megbízatását. Egy kizárólag jövőbeli megsemmisítés ezt érintetlenül hagyná.
A képviselők nyíltan abból indulnak ki, hogy visszamenőleges megsemmisítés esetén a mandátum megszűnésének jogalapja utólag eltűnne. A beadvány megfogalmazása szerint a második mondat sem maradhatna fenn, mert az új elnök megválasztását éppen Sulyok mandátumának megszűnésére építi.
Ebből az következhetne, hogy Sulyok megbízatását jogilag úgy kellene kezelni, mintha nem szűnt volna meg.
Csakhogy ez azonnal újabb kérdéseket nyitna meg:
- Mi történik az ideiglenesen államfői jogkört gyakorló házelnök döntéseivel?
- Mi lenne, ha az Alkotmánybíróság csak egy új elnök megválasztása után döntene?
- Érvényes maradna-e az időközben megválasztott államfő megbízatása?
- Visszaállítható-e automatikusan egy már megszüntetett közjogi jogviszony?
- Hogyan rendeznék az egymással versengő elnöki mandátumokat?
Az indítvány erős választ ad arra, mit szeretne elérni, de a teljes intézményi következményrendszer már jóval bonyolultabb. Egy kedvező döntés könnyen Magyarország egyik legsúlyosabb rendszerváltás utáni közjogi válságát idézhetné elő.
Orbán Balázs korábbi fenyegetése most kapott jogi hátteret
Orbán Balázs már Polgár Judit lehetséges jelölésekor azt állította, hogy az új államfő megválasztása közjogilag hibás lesz, ezért a döntései érvénytelenek lehetnek.
Akkor az Ellenszél azt írta, hogy Orbán Balázs konkrét jogi levezetés nélkül próbálja előre hitelteleníteni az új elnököt. Most már látható, mire építhette ezt az állítást.
Orbán Balázs maga is szerepel az indítvány aláírói között. Az 56 oldalas beadvány lényegében azt a jogi alapot dolgozza ki részletesen, amely korábbi Facebook-bejegyzéséből még teljesen hiányzott.
Ez azonban továbbra sem jelenti azt, hogy az Alkotmánybíróság elfogadja az érvelést. A testületnek előbb azt is el kell döntenie, hogy a Fidesz által felvetett kérdés valóban eljárási természetű-e, vagy valójában tiltott tartalmi felülvizsgálatot próbálnak eljárási köntösben elérni.