Orbán Balázs szerint Polgár Judit köztársasági elnökké választása „közjogilag hibás” lenne, ezért az államfő döntéseit később bármikor vissza lehetne csinálni. A fideszes politikus azonban egyetlen konkrét jogszabályhelyet sem nevezett meg, amelyet Polgár megválasztása sértene. A jelenleg hatályos Alaptörvény éppen ellenkezőleg: világosan rögzíti, hogy Sulyok Tamás távozása után az Országgyűlésnek kell új elnököt választania. Orbán Balázs bejegyzése ezért egyelőre inkább politikai hiteltelenítési kísérlet, mint levezetett közjogi álláspont.
Orbán Balázs már a választás előtt megtámadta az új elnök döntéseit
Orbán Balázs Facebook-bejegyzésében azt írta, nem Polgár Judit hátterével, tudásával vagy végzettségével van problémája.
Szerinte a valódi gond az, hogy „közjogilag hibás lesz a megválasztása”, ezért döntései érvénytelenek és később visszafordíthatók lesznek. A fideszes képviselő azt is állította, hogy ezt a helyzetet utólag már nem lehetne kijavítani.
A bejegyzésből azonban nem derül ki, pontosan milyen jogi hibára gondol. Orbán Balázs nem állítja, hogy Polgár Judit ne felelne meg az államfővé válás személyi feltételeinek, és azt sem magyarázza meg, hogy a tervezett parlamenti választás melyik eljárási szabályt sértené meg.
Ez azért fontos, mert az, hogy egy ellenzéki politikus vitatja egy közjogi döntés politikai vagy erkölcsi legitimitását, nem jelenti automatikusan annak jogi érvénytelenségét.
A hatályos Alaptörvény egyértelműen szabályozza a választást
A Nemzeti Jogszabálytárban olvasható hatályos Alaptörvény szerint a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja meg. Államfővé bármely magyar állampolgár megválasztható, aki betöltötte a 35. életévét. Jogi diploma, politikai tapasztalat vagy korábbi közhivatal nem feltétel.
A szabályok azt is kimondják, hogy amikor az előző elnök megbízatása idő előtt szűnik meg, az új köztársasági elnököt harminc napon belül, titkos parlamenti szavazással kell megválasztani.
A július 18-án kihirdetett tizenhetedik Alaptörvény-módosítás ennél is konkrétabban fogalmaz. Sulyok Tamás megbízatásának megszűnése után az Országgyűlésnek az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre, az Alaptörvény 11. cikke szerint kell köztársasági elnököt választania.
Vagyis a jelenlegi jogszabály nemcsak lehetővé teszi az új elnök megválasztását, hanem kifejezetten előírja azt.
Mitől lehetne valóban érvénytelen Polgár Judit megválasztása?
A választás jogilag akkor válhatna vitathatóvá, ha az Országgyűlés megsértené az Alaptörvényben vagy a házszabályban előírt eljárási követelményeket. Ilyen lehetne például az érvénytelen jelölés, a szükséges szavazati arány hiánya, a titkos szavazás szabályainak megsértése vagy a választási határidő figyelmen kívül hagyása.
Ezek közül azonban Orbán Balázs egyet sem említett, ráadásul Polgár Judit egyelőre még hivatalos jelölt sem lett. Magyar Péter hétfőn találkozik vele, hogy megkérdezze, vállalná-e a tisztséget. Az Ellenszél korábban részletesen bemutatta, miért került Polgár Judit neve az államfőjelöltek közé.
Az Alaptörvény módosítását az Alkotmánybíróság a hatályos szabályok szerint csak az elfogadására és kihirdetésére vonatkozó eljárási követelmények alapján vizsgálhatja felül. A kihirdetéstől számított harminc napon belül többek között a képviselők egynegyede is kezdeményezhet ilyen vizsgálatot.
A Fidesznek tehát van jogi lehetősége arra, hogy az Alkotmánybírósághoz forduljon, amennyiben konkrét eljárási szabálytalanságot lát. Egy Facebook-poszt azonban nem helyettesíti sem az indítványt, sem a jogi indoklást.
A valódi közjogi vita Sulyok Tamás leváltásáról szól
Orbán Balázs állításának valószínű háttere nem Polgár Judit személye, hanem az a mód, ahogyan Sulyok Tamás megbízatását megszüntették.
A tizenhetedik módosítás egy személyre szabott átmeneti rendelkezéssel mondta ki, hogy a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása a módosítás hatálybalépését követő napon megszűnik. Sulyok Tamás korábban a Sándor-palota közleményében maga is azt állította, hogy a megoldás sérti a hatalommegosztás és a jogállamiság elvét.
Ez valós és komolyan vehető alkotmányos vita. Egy hivatalban lévő, meghatározott időre megválasztott közjogi tisztségviselő mandátumának személyre szabott alkotmánymódosítással történő megszüntetése veszélyes precedenst teremthet.
Ebből azonban nem következik automatikusan, hogy az utód valamennyi döntése semmis lenne.
Két külön kérdést kell elválasztani:
- Az egyik, hogy Sulyok eltávolítása megfelel-e a jogállamiság, a kiszámíthatóság és a hatalmi ágak függetlensége követelményének.
- A másik, hogy a már kihirdetett, hatályos alkotmányos szabályok alapján szabályosan megválasztott új elnök döntései jogilag érvényesek-e.
Orbán Balázs a két problémát összemossa, majd bizonyítás nélkül a lehető legsúlyosabb következtetésre jut.
Török Gábor valódi kérdéseket tett fel Polgár Juditról
Polgár Judit jelölésével kapcsolatban természetesen vannak legitim szakmai és politikai kérdések is.
Török Gábor például arra hívta fel a figyelmet, hogy Polgár legnagyobb előnye és hátránya ugyanaz: teljesen a pártpolitika világán kívülről érkezik. Emiatt független lehet, ugyanakkor egyelőre nem ismert, hogyan viszonyulna az államszervezet demokratikus működéséhez, és képes lenne-e valódi fékként, ellensúlyként fellépni.
Ez érdemi kritika, mert az elnöki feladat ellátásához nemcsak ismertség és erkölcsi tekintély, hanem komoly közjogi felkészültség is kell.
Orbán Balázs viszont nem Polgár alkalmasságáról, tapasztalatáról vagy várható döntéseiről vitázott. Ő már a hivatalba lépés előtt azt üzente, hogy az új elnök határozatait a Fidesz eleve nem tekinti majd legitimnek.
Ez inkább egy jövőbeli politikai konfliktus előkészítése, mint jogi elemzés.
A Fidesz múltja különösen kínossá teszi a közjogi felháborodást
Orbán Balázs jogállami aggodalma azért is hat hiteltelenül, mert a Fidesz kormányzása idején maga is rendszeresen használt alkotmányos és törvényi változtatásokat hivatalban lévő közjogi szereplők eltávolítására.
Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság elnökének hatéves mandátumát az új Alaptörvény átmeneti szabályai három és fél évvel korábban megszüntették. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája később megállapította, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és véleménynyilvánításhoz fűződő jogát.
A Fidesz-kormány a bírák kötelező nyugdíjkorhatárát is hirtelen 70-ről 62 évre csökkentette, amivel rövid idő alatt számos bírót kényszerített távozásra. Az Európai Unió Bírósága 2012-ben kimondta, hogy a szabályozás sértette az uniós jogot.
A korábbi jogsértések természetesen nem teszik automatikusan helyessé Sulyok Tamás mostani eltávolítását. A kettős mércét azonban világosan megmutatják: amikor a Fidesz alakította át menet közben a közjogi intézményeket, Orbán Balázsék nem beszéltek minden későbbi döntés automatikus érvénytelenségéről.
A Fidesz már most a legitimitási háborúra készül
A Polgár Judit elleni fellépés valószínűleg egy hosszabb politikai stratégia első része. A Fidesz a választási vereség után nemcsak a kormány egyes döntéseit támadhatja, hanem az új közjogi rendszer egészének legitimitását is megpróbálhatja kétségbe vonni.
Polgár Judit mellett tizenhat ismert tudós, művész és sportoló állt ki, Magyar Péter pedig jelezte, hogy személyesen kéri fel a tisztség elvállalására.
A Fidesz számára egy pártpolitikán kívülről érkező, világszerte ismert és nehezen támadható jelölt komoly kommunikációs problémát jelentene. Polgár Juditot nehéz lenne a Tisza régi pártkatonájaként vagy karrierpolitikusaként bemutatni.
Marad tehát a másik út: nem a személyét, hanem már előre a megválasztásának jogszerűségét kell kétségbe vonni.
Orbán Balázs bejegyzése pontosan ezt teszi. Erős állítást fogalmaz meg, de kihagyja belőle azt, ami egy közjogi véleményt komolyan vehetővé tenne: a konkrét szabályt, az érvelést és a bizonyítást.
