Két halott, kilenc intenzíven kezelt beteg – géneket vett át más baktériumoktól a kenti járvány kórokozója

Közel 900 kanyarós egyetlen amerikai államban – 173-an kerültek kórházba

Ártalmatlanul jelen lévő torokbaktériumoktól szerzett genetikai elemek segíthették azt a kórokozót, amely márciusban súlyos meningococcus-járványt okozott Angliában. A most bemutatott kutatás magyarázatot adhat arra, miért kerültek ilyen gyorsan kórházba a betegek.

Egy canterburyi szórakozóhelyhez kapcsolódott az a márciusi járvány, amelyben egy hét alatt 21 ember betegedett meg invazív meningococcus-fertőzésben. Mindannyian kórházi kezelésre szorultak, kilencen intenzív osztályra kerültek, ketten meghaltak.

Hirdetés

A brit egészségbiztonsági hatóság, az UKHSA szeptember 22-i közleménye szerint a genetikai vizsgálatok olyan változásokat azonosítottak, amelyek hozzájárulhattak a megbetegedések súlyosságához.

Nem most kitört járványról van szó: a friss fejlemény a tavaszi megbetegedések hátterének feltárása.

Más baktériumoktól szerezhetett veszélyes előnyt

A kutatók szerint a járványt okozó baktérium olyan, kevésbé ártalmas rokonaitól vett át DNS-részleteket, amelyek egészséges emberek torkában is megtalálhatók.

Ezt horizontális génátadásnak nevezik: a baktériumok nemcsak szaporodással örökíthetnek tovább genetikai tulajdonságokat, hanem más baktériumoktól is megszerezhetik azokat.

A változások befolyásolhatták, hogyan lép kapcsolatba a kórokozó az emberi sejtekkel, és mennyire ismeri fel az immunrendszer. A járvány méretében ugyanakkor a szoros társas érintkezésnek és a lakosság immunitásának is szerepe lehetett.

A veszélyesebb nem feltétlenül jelent fertőzőbbet

A kutatás egyelőre előzetes, szakmai lektoráláson még át nem esett tanulmányként jelent meg.

Robert Heyderman, a University College London fertőző betegségekkel foglalkozó professzora a Science Media Centre számára adott értékelésében fontos különbségre figyelmeztetett: a súlyos betegség kialakulását elősegítő tulajdonságok nem feltétlenül azonosak azokkal, amelyek a terjedést könnyítik meg.

Az sem tisztázott, mikor történtek a genetikai változások. A baktériumot egészséges emberek már korábban is hordozhatták, mielőtt a körülmények lehetővé tették a járvány kialakulását.

A kisebb továbbterjedési képességre vonatkozó feltevést további megfigyeléssel kell ellenőrizni. Az eredményekből tehát nem következik, hogy egy megállíthatatlanul terjedő új kórokozó jelent volna meg.

Amit magyar olvasóként is érdemes tudni

Ez a kutatás önmagában nem jelez magyarországi járványt. A betegség figyelmeztető tüneteinek felismerése viszont helytől függetlenül fontos.

A meningococcus súlyos fertőzése agyhártyagyulladást és szepszist is okozhat. Az NHS beteg­tájékoztatója szerint figyelmeztető jel lehet a láz, az erősödő, súlyos fejfájás, a tarkómerevség, a fényérzékenység, a zavartság, a nehéz ébreszthetőség vagy a nyomásra el nem halványuló kiütés.

Nem szabad megvárni, hogy minden tünet megjelenjen: kiütés nélkül is fennállhat súlyos betegség.Agyhártyagyulladás gyanúja vagy gyors állapotromlás esetén azonnali sürgősségi segítség szükséges; Magyarországon a 112 hívható.

A kutatás legfontosabb tanulsága nem az, hogy minden torokban élő baktériumtól tartani kell. Hanem az, hogy a kórokozók genetikai követése, a gyors felismerés és az időben megkezdett járványügyi intézkedések életet menthetnek.

loading...
A szerző: Jabronka István 4510 cikk
Jabronka István az Ellenszél kiadója és szerzője. Közéleti, politikai és társadalmi témákról ír. A kiadásért egyéni vállalkozóként felel. Szerkesztőségi megkeresések és a cikkekkel kapcsolatos észrevételek: info@ellenszel.hu.