Történelmi dráma Magyarországon: eltűnőben van a Sebes-Körös, a hőkupola beviheti az utolsó döfést.
Megdőlt a valaha mért legalacsonyabb vízállás rekordja a Sebes-Körösön. A határmenti szakaszon a folyó medre nagyrészt kiszáradt, homokpadok és vékony vízcsíkok vették át a hömpölygő víztömeg helyét. A helyzet drámai: a mezőgazdasági öntözés megbénult, a halpusztulás már megkezdődött, a ránk telepedő 40 fokos hőkupola pedig a maradék vizet is elpárologtathatja az amúgy is évtizedes csapadékhiánnyal küzdő régióban.
A magyarországi folyók és tavak (köztük a Tisza, a Velencei-tó és a Balaton) drasztikus apadása után most egy újabb hazai vízfolyás ért el kritikus, sosem látott mélypontot. A Sebes-Körös krízise nem egy hirtelen jött anomália, hanem egy több éve tartó, a Kárpát-medencét sújtó krónikus aszály újabb, sokkoló szintlépése.
Szomorú rekord: -42 centimétert mutat a vízmérce
A Sebes-Körös határmenti vízmérő pontján a napokban megdőlt a korábbi, 2017. augusztus 31-én beállított -37 centiméteres negatív csúcs. Az új, történelmi mélypont -42 centiméter.
A térségben készült friss felvételek apokaliptikus képet festenek: ott, ahol nem is olyan régen még teljes szélességében folyt a folyó, most hatalmas, kiszáradt homokpadok éktelenkednek, a víz pedig mindössze vékony, sötét csíkokban csordogál a meder alján.
Tízéves lemaradásban van az eső: a romániai vízgyűjtő is kiszáradt
A folyó tragédiájának gyökerei mélyebbre és messzebbre nyúlnak. A szakemberek egyértelműen rámutatnak a háttérben húzódó okra: a Körösök – teljes egészében Románia területén fekvő – vízgyűjtőjén az évi átlagos csapadékmennyiségnek 550–600 liter/négyzetméternek kellene lennie. Ehelyett az elmúlt 8-10 évben tartósan 25-30 százalékkal kevesebb eső esett.
Ez a masszív, évtizedes deficit már tavasszal előrevetítette a mostani katasztrófát:
-
Márciusban a nagyváradi Körösök Vízügyi Igazgatóság jelezte, hogy a Sebes-Körösön a szokásos 14-15 köbméter/másodperc helyett mindössze 5 köbméter folyt át.
-
Később a Sárréti Vízőrzők adatai rávilágítottak, hogy a vízhozam drámai mértékben, mindössze 1,9 köbméter/másodpercre zuhant.
Megbénult agrárium, pusztuló halak és a 4,7 milliárdos mentőöv
A vízhiánynak húsbavágó, azonnali következményei vannak a régióban. A mezőgazdaságban az öntözés lassan kivitelezhetetlenné válik, mivel a folyóból már most is alig lehet vizet kinyerni. A lecsökkent vízhozam és a felmelegedés brutális algásodást indított el, ami oxigénhiányhoz, a Hármas-Körös egyes szakaszain pedig már halpusztuláshoz vezetett. A Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége emiatt már korlátozásokat fontolgat, a turisztikai célú vízitúrázás pedig ellehetetlenült.
A kormány idén egy 4,7 milliárd forintos Aszályvédelmi akcióterv keretében próbálja tározók, holtágak és csatornák feltöltésével, illetve vízvisszatartással menteni a menthetőt. A szakemberek szerint azonban nyitott kérdés, hogy egy ekkora, évtizedes lemaradást hogyan lehet mesterségesen kompenzálni.
A hőkupola megadhatja a kegyelemdöfést
A legrosszabb hír, hogy a folyamatnak még nincs vége. Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, a Kárpát-medencére egy masszív hőkupola (egy erős anticiklon) telepedett, amely sapkaként zárja le a légkört, esélyt sem hagyva a csapadékképződésnek. A Dél-Alföld meteorológia oldal kíméletlen prognózisa szerint a napokig tartó, 36-40 fokos hőség és az extrém párolgás miatt az előttünk álló napokban a mostaninál is alacsonyabb, újabb negatív rekordokat döntő vízállás várható.