Mark Carney szorosabb gazdasági szövetséget sürget Európával, miután összeomlottak az amerikai–kanadai kereskedelmi tárgyalások. A kanadai miniszterelnök tíz uniós országot kér a kereskedelmi megállapodás ratifikálására. Magyarország is közöttük van.
Kanada új gazdasági lehetőségeket keres a Donald Trumppal elmérgesedett kereskedelmi konfliktus közepette. Mark Carney a Financial Timesnak adott interjújában arra kérte a még nem ratifikáló uniós tagállamokat, hogy hagyják jóvá az EU és Kanada átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodását, a CETA-t.
Ahogy korábban megírtuk, Kanada az Európai Parlamentben tervezett Carney-beszéddel is jelezte az Európához közeledést. A kanadai kormányfő most konkrét lépést sürget: szerinte a mélyebb együttműködés mindkét felet ellenállóbbá, függetlenebbé és gazdagabbá tehetné.
Magyarország is a tíz hiányzó ország között van
Az Európai Bizottság nyilvántartása szerint eddig 17 uniós tagállam fejezte be a CETA nemzeti ratifikációját.
Tíz országban ez még hiányzik:
- Belgiumban,
- Bulgáriában,
- Cipruson,
- Franciaországban,
- Görögországban,
- Magyarországon,
- Írországban,
- Olaszországban,
- Lengyelországban
- és Szlovéniában.
Carney felhívása tehát Magyarországot is érinti, bár az interjúban nem külön a magyar kormányt szólította meg.
Ez nem jelenti azt, hogy a megállapodás eddig egyáltalán ne működött volna. Jelentős részét 2017 szeptembere óta ideiglenesen alkalmazzák, a teljes hatálybalépéshez azonban valamennyi tagállam ratifikációja szükséges.
A különbség fontos: Magyarország nem az EU és Kanada közötti kereskedelem egészét akadályozza. A teljes megállapodás jóváhagyásával viszont továbbra is adós, kilenc másik tagállammal együtt.
Trump vámokkal fenyeget, Carney más partnereket is keres
A Financial Times beszámolója szerint Ottawa és Washington kapcsolata az elmúlt hetek kölcsönös vámintézkedéseivel tovább romlott. Trump közben Kanadát az Egyesült Államok „51. államaként” emlegette, felháborodást váltva ki a szomszédos országban.
Carney nem kizárólag Európában keres új lehetőségeket. Kanada kínai és indiai befektetőkkel is erősítené kapcsolatait, a torontói befektetői találkozón pedig több mint 150 projektet mutatnak be a bányászat, az energetika és a mesterséges intelligencia területéről.
A kanadai ajánlat középpontjában a kiszámíthatóság áll. Carney olyan országként mutatta be Kanadát, amely betartja vállalásait, és amelynek egyik legfontosabb értéke a bizalom.
Ottawa célja, hogy ne egyetlen nagy partner döntéseitől függjön ennyire a gazdasága.
Nem Amerika ellen, hanem nagyobb mozgástérért
Carney ugyanakkor az interjúban elutasította, hogy a kapcsolatépítést Amerika elleni lépésként értelmezzék. Az Egyesült Államok továbbra is Kanada legnagyobb kereskedelmi partnere, és a kormányfő nem zárta ki a tárgyalások újraindítását.
Kína felé nyitása miatt sem fogadta el Washington bírálatát: arra emlékeztetett, hogy Trump maga is találkozóra készül Hszi Csin-ping kínai elnökkel.
Európával közben nemcsak a kereskedelmet mélyítenék. Az FT szerint biztonsági, energetikai, kritikus nyersanyagokat érintő és szabályozási együttműködésről is egyeztetnek.
Ez nem uniós csatlakozás
A mostani felhívás nem Kanada EU-tagságáról szól. Carney egy már létező kereskedelmi megállapodás teljes jóváhagyását és a partnerség megerősítését sürgeti.
A politikai tét azonban túlmutat a ratifikáción: Kanada több választási lehetőséget akar egy olyan világban, ahol a vámok és a gazdasági függőségek politikai nyomásgyakorlásra is használhatók.
Az európai közeledés következő lépése ezért nemcsak Ottawán és Brüsszelen múlik. A CETA teljes hatálybalépéséhez a még hiányzó tagállami döntésekre – köztük Magyarországéra – is szükség van.
