Orbán Viktor a vagyonvisszaszerzési hivatal leendő dolgozóinak név szerinti nyilvánosságra hozatalát és későbbi felelősségre vonását helyezte kilátásba. Magyar Péter a parlamentben erre már büntetőjogi következményeket emlegetett: szerinte a volt miniszterelnök kijelentése hivatalos személy elleni erőszaknak minősül.
A parlamentben került elő Orbán Viktor hétvégi üzenete a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal munkatársainak. A 444 tudósítása szerint Magyar Péter Palóc André fideszes képviselőnek válaszolva vetette fel: a volt kormányfő ügyészeket, rendőröket, pénzügyőröket és nyomozókat fenyegetett meg, miközben pártjának képviselői ezt szó nélkül hagyják.
„És önök itt ülnek, és egy szót sem szólnak”
– mondta Magyar.
Orbán név szerint követné a hivatal dolgozóit
A vita előzménye a Bayer Zsoltnak adott Hír TV-interjú. A 444 által idézett kijelentésekben Orbán „ÁVH-típusú intézménynek” nevezte az új hivatalt, és azt mondta: az ott munkát vállalók, döntéshozók és eljárásokban részt vevők később pénzügyi és jogi felelősségre vonásra számíthatnak.
„Ezért nyomon fogjuk őket követni” – fogalmazott.
Kilátásba helyezte a dolgozók nevének és az általuk végzett tevékenységnek a nyilvánosságra hozatalát is. Orbán mindezt az általa önkényesnek tartott intézménnyel szembeni fellépésként indokolta.
Magyar Péter ezzel szemben a törvényes eljárásokban részt vevő szakemberek megfélemlítéseként értékelte az üzenetet.
Mit jelent az emlegetett egy–öt év?
A miniszterelnök a hivatalos személy elleni erőszak büntetőjogi tényállására hivatkozott. A Büntető Törvénykönyv 310. paragrafusa szerint egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető többek között az, aki hivatalos személyt jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz, illetve intézkedésre kényszerít.
Ez azonban törvényi büntetési tétel, nem Orbán Viktor ügyében kiszabott büntetés vagy megállapított bűnösség.Annak eldöntéséhez, hogy egy konkrét kijelentés megvalósítja-e ezt a bűncselekményt, a törvényi feltételeket és a körülményeket is vizsgálni kell. Magyar parlamenti felszólalása önmagában nem helyettesíti ezt.
A kormányfő azt is hangsúlyozta, hogy Orbánnak nincs mentelmi joga, majd arra kérte a tiszás képviselőket, hogy fejezzék ki szolidaritásukat az érintett szakemberekkel.
A konfliktus így már nem pusztán arról szól, hogyan ítéli meg a két politikus az új hivatalt. Orbán a leendő dolgozók későbbi felelősségre vonását helyezte kilátásba; Magyar szerint éppen ezzel lépte át a büntetőjog határát.
