Az Ellenszél ingyenes, és az is marad!

2016 óta írjuk meg a velős igazságot. Rád is szükség van! Segítenél? Itt tudod támogatni az Ellenszél küldetését:

Támogatom

Kőkemény kritikát kapott a Tisza Párt javaslata a kegyelmi botrányt kirobbantó ügyvédtől

A Tisza mikor veszi vissza a kaszinókat?

„Lemondunk a jövő Deák Ferenceiről” – Kőkemény kritikát kapott a Tisza Párt javaslata a kegyelmi botrányt kirobbantó ügyvédtől.

A Tisza Párt egyik legújabb, a parlamenti képviselők mandátumát szigorúan korlátozó javaslata váratlan helyről kapott éles bírálatot:

Fülöp Botond ügyvéd, aki a kegyelmi botrány kirobbantásával vált országosan ismertté (Vidéki Prókátor néven), súlyos alkotmányos és politikai aggályokat fogalmazott meg a maximum 12 éves képviselői limittel szemben.

Szerinte a javaslat nemcsak a választójogot csorbítja, de politikai felhatalmazás sincs mögötte, ráadásul a megélhetési politikusok kisöprése közben az ország elveszítheti a jövő nagy formátumú államférfiait is.

A magyar belpolitikában régóta visszatérő vita a „megélhetési politikusok” és a parlamentben évtizedek óta ülő, helyi kiskirályként viselkedő képviselők problémája. A Tisza Párt erre a jelenségre válaszul vetette fel azt a radikális javaslatot, amelynek értelmében maximum 12 évben (azaz összesen három ciklusban) maximalizálnák az országgyűlési képviselők megbízatását. Aki ezt kimeríti, soha többé nem ülhetne be a parlamenti patkóba.

Bár a javaslat a választók egy részénél népszerű lehet, Fülöp Botond ügyvéd a közösségi oldalán kíméletlen logikával szedte ízeire a koncepciót.

A választójog burkolt csorbítása?

A Vidéki Prókátor érvelésének első pillére a demokratikus alapjogok védelme. Rámutatott, hogy a javaslat alapjaiban korlátozza a passzív választójogot, hiszen konkrét személyeket zár ki abból a körből, akik országgyűlési képviselővé választhatók.

Ezzel párhuzamosan azonban a választópolgárok aktív választójoga is sérül. Ha a rendszer adminisztratív eszközökkel szűkíti a választható személyek körét, akkor a polgároktól veszik el a jogot, hogy arra a jelöltre szavazzanak (vagy őt jelöljék), akit a legalkalmasabbnak tartanak a képviseletükre, pusztán azért, mert az illető már háromszor bizonyított.

A fürdővízzel a gyereket: a „Deák Ferenc-dilemma”

Fülöp legerősebb érve a nemzeti érdekeket és a politika hivatás-jellegét veszi górcső alá.

„Nem mindenki zsákmányszerző kiskirály, akinek hosszú időn keresztül a Parlament a munkahelye”

– szögezte le az ügyvéd.

Érvelése szerint léteznek olyan született politikai tehetségek, akik számára a közélet nem egy ugródeszka, hanem egy élethivatás – történelmi példaként Deák Ferencet és Antall Józsefet említve. A Tisza-javaslat hibája Fülöp szerint az, hogy ez a klasszikus „fürdővízzel a gyereket” esete:

„Azért, hogy kiűzzük a Pócs Jánosokat és a Lázár Jánosokat a Parlamentből, mondjunk le a Deák Ferencek lángeszéről, évtizedes tapasztalatáról és parlamenti szónoklatairól is?”

– tette fel a költői kérdést.

A politikai emlékezetvesztés kockázata

A képviselői ciklusok korlátozása (term limits) nemzetközi szinten is komoly politikatudományi viták tárgya. Míg a támogatók a vérfrissítést és a korrupciós hálózatok (helyi feudális struktúrák) megtörését várják tőle, addig a kritikusok – Fülöp Botondhoz hasonlóan – az intézményi emlékezet elvesztésétől tartanak. Ha egy parlamentből 12 évente kötelezően távozik minden tapasztalt politikus, a törvényhozás könnyen a sokkal hosszabb távon gondolkodó, leválthatatlan bürokraták, háttéremberek és lobbisták játékszerévé válhat, hiszen a képviselőknek egyszerűen nem lesz idejük kellő szakmai tapasztalatot felhalmozni.

Nincs rá felhatalmazás – oktatás kell, nem tiltás

Az ügyvéd egy komoly legitimációs problémára is felhívta a figyelmet. Míg a miniszterelnöki megbízatás idejének korlátozása (maximum 2 ciklus) hangsúlyos eleme volt a Tisza Párt kampányának, a mezei parlamenti képviselők kizárása eddig nem szerepelt a választási ígéretek között. Fülöp szerint így a választási eredmény ezen a téren nem tekinthető politikai felhatalmazásnak.

A Vidéki Prókátor szerint a helyi feudális rendszerek és a megélhetési politizálás ellen nem adminisztratív tiltásokkal (a választójog korlátozásával) kell küzdeni. A valódi, hosszú távú megoldást a társadalom polgárosodása jelenti: az iskolázottság, a műveltség, a tájékozottság és a politikai tudatosság szintjének emelése, amely természetes úton rostálja ki az alkalmatlan szereplőket a közéletből.


További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!

loading...