Orbán miatt büntetést kap Magyarország az USA-tól. Az Egyesült Államok felmondott egy 1979-ben kötött egyezményt Magyarországgal.
Az Egyesült Államok az év elejével felmondta a magyar-amerikai kettős adóztatás elkerüléséről szóló adóügyi egyezményét Magyarországgal.
Ez a Portfolio szerint
kedvezőtlen következményekkel járhat – többek között – a magyar pénzügyi befektetőknek, akiknek a portfóliója amerikai értékpapírokat is tartalmaz.
Tavaly az Orbán-kormány megakasztotta, hogy az Európai Unió direktívát fogadjon el egy 15 százalékos effektív társasági adó bevezetésére. Az adó a legnagyobb társaságokra vonatkozna. Az Orbán-kormány akadékoskodása kiváltotta a minimumadó kezdeményezőjének, az Egyesült Államoknak a válaszlépését:
felmondta a még 1979-ben kötött kettős adóztatást elkerülő egyezményt Magyarországgal.
A budapesti amerikai nagykövet, David Pressmann közölte: egyelőre nem folynak tárgyalások az egyezmény helyreállításáról vagy egy új aláírásáról. Így idén januárban lejárt a fennálló megállapodás is. A NAV már jelezte is, hogy a kifutó egyezmény rendelkezései az adó megállapítása tekintetében már csak 2023. december 31-éig alkalmazhatók.
Az adóhatóság összefoglalója szerint ezért több fontos szabály is változik: a forrásadós jövedelmeknél 2024-től az Egyesült Államokban és Magyarországon is adót kell fizetni.
A Portfolio megkereste Fajcsák Gábort, az RSM Hungary Partnerét, az Adóüzletág vezetőjét, aki jelezte, hogy ugyan hátrányosan érinti a hazai befektetőket az egyezmény felmondása, de a veszteség-nyereség szembeállíthatósága kapcsán a legtöbb esetben nincs ok az aggodalomra.
Az RSM üzletágvezetője szerint a félreértés valószínűleg abból adódik, hogy az Szja-törvény ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozó definíciójában van egy olyan kitétel, hogy csak az az ügylet minősülhet ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek, „amelyet bármely EGT-államban vagy egyébként olyan államban működő pénzpiacon tevékenységet folytató befektetési szolgáltatóval, vagy befektetési szolgáltató közreműködésével kötöttek, amely állammal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye”. Ez a szabály nem zárja ki azokat az értékpapírokat, amelyeket olyan országban bocsátottak ki, amelyik nem EGT-állam és amellyel Magyarországnak nincs kettős adós egyezménye, pusztán azt írja elő, hogy az ügyletben olyan befektetési szolgáltatónak kell közreműködnie, amely EGT-államban vagy olyan államban működő pénzpiacon folytat tevékenységet, amellyel Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye.
Amerikai viszonylatban az egyezmény felmondása következtében 2024. január 1-jétől azok az ügyletek nem minősülnek ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek, amelyben kizárólag olyan befektetési szolgáltatók működnek közre, melyek nem EGT-államban vagy olyan államban folytatnak tevékenységet melynek Magyarországgal lenne kettős adóztatást elkerülő egyezménye, például az Egyesült Államokban. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a magyar magánszemélyek többsége magyar, svájci, osztrák, német, liechtensteini bankoknál, befektetési szolgáltatóknál rendelkezik számlával. Az Szja-törvény alkalmazásában ezen országok mindegyike EGT-államnak minősül, így hiába van szó amerikai papírokról és magyar adóalanyról, ez egyáltalán nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy alkalmazni lehessen az ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozó szabályokat a jövőben is.
Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ne kellene többletköltségekkel számolnia azoknak a hazai befektetőknek, akik kereskednek amerikai eszközökkel. Ha megszűnik az egyezmény anélkül, hogy egy új keretrendszer lépne a helyébe, akkor onnantól kezdve nincs korlát arra nézve, hogy egyes jövedelmeknél mekkora forrásadót vonhat le az Egyesült Államok.
“A befektetéseknél például az osztalék esetében jelentősen emelkednek az érintett magyar magánszemélyek adóterhei. Az egyezmény eddig azt tartalmazta, hogy az Egyesült Államokban maximum 15 százalék forrásadót vethetnek ki, hogyha egy magyar illetőségű személy felé történik kifizetés. Most ez megszűnik, innentől kezdve az amerikai szabályok szerint az osztalék esetén 30 százalék adót vetnek ki, Magyarországon pedig bejön az Szja törvény azon szabálya, hogy ugyan figyelembe lehet venni az osztalék után külföldön levont adót, de 5 százalék adót mindenképp meg kell fizetni”
– tette hozzá az adószakértő.
Brutális adóemelés
Leegyszerűsítve:
ez azt jelenti, hogy jelen állás szerint 2023 után a jelenlegi 15 százalékról 35 százalékra emelkedik az USA-ból származó osztalék személyi jövedelemadóterhe.
Mint azt Fajcsák Gábor ismertette, a kamatfizetéseknél is lesz változás:
Eddig az Egyesült Államokból származó kamat az egyezmény alapján kizárólag Magyarországon volt adóköteles, méghozzá 15 százalékos adómértékkel. Jövő évtől azonban mindkét országban adóztatható lesz. Az Egyesült Államokban a kamaton szintén 30 százalék forrásadó van, valamint ebben az esetben is is további 5 százalékot kell itthon kifizetni.
A már említett ellenőrzött tőkepiaci ügyletek esetében is számolni kell azzal, hogy 2024-től forrásadó levonására lesz lehetősége az USA-nak. Erre az egyezmény alapján eddig nem volt jogosult, amennyiben volt információja a jövedelmet szerző magánszemély magyar adóilletőségről.