Még az EU-ban is meglepődtek: Óriási fordulat jöhet a befagyasztott uniós pénzeknél.
Hatalmas fordulat állt be a befagyasztott uniós források ügyében: európai bizottsági források szerint nagyon jól haladnak a tárgyalások az új magyar kormánnyal, és komoly esély mutatkozik arra, hogy Magyarország a helyreállítási alap mind a 10,4 milliárd euróját le tudja hívni.
Bár a kormányváltás után közvetlenül még Brüsszelben is óvatosak voltak, és csak a vissza nem térítendő rész (6,5 milliárd euró) megmentését látták reálisnak, a hangulat mostanra kifejezetten derűlátóvá vált. Egy bizottsági forrás úgy fogalmazott az EUrologusnak: „Minden problémát ismerünk, és a magyarok tudják, hogy ezeknek megoldásához milyen út vezet.”
Feszített tempó, kulcsfontosságú dátumok
A Tisza Párt szakértői már másfél éve dolgoznak a megoldásokon, a választás óta pedig felpörögtek az egyeztetések. Magyar Péter miniszterelnök személyesen is tárgyalt Ursula von der Leyennel, a Bizottság elnökével. A menetrend rendkívül szoros az augusztus végi végső határidő miatt, de a források szerint tartható:
-
Május 25.: Várhatóan ekkor írnak alá a felek egy politikai megállapodást a pontos ütemezésről.
-
Május 27.: A magyar kormány hivatalosan is benyújthatja a helyreállítási terv módosítását.
Megmenekülhet az Erasmus, és jöhet a védelmi hitel is
A jogállamisági és korrupcióellenes feltételek (az úgynevezett szupermérföldkövek) teljesítése egyfajta dominóeffektust indíthat el, ami más, eddig blokkolt forrásokat is megnyithat.
Felzárkóztatási pénzek: A normál európai költségvetésből további 4,2 milliárd euró szabadulhat fel a feltételességi eljárás lezárásával.
Erasmus-ügy: Megoldódhat a modellváltó alapítványi egyetemeket sújtó probléma, így a magyar diákok és kutatók ismét korlátozások nélkül részt vehetnek a nemzetközi csereprogramokban.
SAFE védelmi hitel: Az Európai Bizottság egy-két héten belül jóváhagyhatja a magyar tervet, ami akár 17 milliárd eurós forrást is jelenthet. Ezt a korábban benyújtott, nem nyilvános dokumentumot az új honvédelmi miniszter, Ruszin-Szendi Romulusz fogja átvizsgálni.
Mindemellett a háttérben már körvonalazódik a megoldás a napi egymillió eurós menekültügyi gigabírság leállítására is. A tervek szerint ezt a kérdést három jogszabály módosításával rendeznék, méghozzá úgy, hogy az továbbra sem jelenti illegális bevándorlók betelepítését vagy menekültek kötelező átvételét.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!