Matolcsy György 170 millió forintos búcsúpénzét elsöprő többséggel fizettetnék vissza az Ellenszél Facebook-követői. A szavazásra több mint 2200 reakció érkezett, az eredmény pedig annyira egyoldalú lett, hogy a nemet jelentő nevető reakció még a Facebook által kiemelt, leggyakoribb reakciók közé sem került be.
Az Ellenszél azt kérdezte olvasóitól:
Te visszafizettetnéd Matolcsy 170 milliós végkielégítését?
A kedvelés jelentette az igent, a nevető reakció pedig a nemet. A képernyőmentés készítésekor a bejegyzés több mint 2200 reakciónál, 207 hozzászólásnál és 32 megosztásnál járt. A Facebook nem mutatott százalékos bontást, ezért pontos arányt nem állítunk, a nyilvános reakció-összesítés alapján azonban az igenek fölénye egyértelmű.
Ez nem országos közvélemény-kutatás – de erős üzenet
Fontos leszögezni, hogy a Facebook-szavazás nem reprezentatív felmérés. A résztvevők nem a magyar társadalom statisztikailag kiválasztott mintáját alkotják, hanem az Ellenszél bejegyzésével találkozó és arra reagáló felhasználókat.
A szavazásból ezért nem következik, hogy az ország teljes lakossága ugyanilyen arányban követelné Matolcsy Györgytől a pénz visszafizetését.
Az viszont nagyon is látszik, hogy a téma komoly indulatokat vált ki. Az emberek jelentős része elfogadhatatlannak tartja, hogy a jegybank korábbi elnöke ekkora összeggel távozhatott, miközben az általa vezetett korszak pénzügyi döntései miatt több, százmilliárdos nagyságrendű ügyben zajlik vizsgálat.
A szavazás nem bírósági ítélet, de félreérthetetlen társadalmi jelzés: az emberek nem pusztán magyarázatot, hanem kézzelfogható következményeket várnak.
Miből állt össze a 170 millió forint?
A több mint 170 millió forintos kifizetés nem kizárólag klasszikus végkielégítésből állt.
A Telex összesítése szerint Matolcsy György több mint bruttó 122 millió forintot kapott 322 napnyi ki nem vett szabadság megváltására. Ez naponta hozzávetőleg 379 ezer forintos kifizetést jelentett.
A 322 nap nagyjából tizenöt átlagos munkahónapnak felel meg. Az MNB tájékoztatása alapján Matolcsy a tizenkét éves jegybankelnöki időszaka alatt a neki járó 470 napból mindössze 148 nap szabadságot vett ki.
A csomag fennmaradó, körülbelül 48 millió forintos része annak ellentételezéseként járt, hogy távozása után hat hónapig nem létesíthetett munkavégzésre irányuló jogviszonyt más pénzügyi intézménynél.
A Magyar Nemzeti Bank új vezetése belső ellenőrzést indított annak tisztázására, hogy a kifizetés megállapítása és teljesítése minden részletében megfelelt-e a jogszabályoknak és az MNB belső előírásainak.
Vissza lehetne egyáltalán szerezni a pénzt?
A politikai és erkölcsi válasz egyszerűbb, mint a jogi.
Ha a vizsgálat azt állapítja meg, hogy a kifizetés szabálytalan adatokon, hibás nyilvántartáson vagy jogellenes döntésen alapult, az MNB polgári jogi úton megpróbálhatja visszakövetelni a jogosulatlanul kifizetett összeget. Büntetőjogi felelősség esetén vagyonelkobzás vagy kártérítési kötelezettség is szóba kerülhet, erről azonban csak hatósági eljárás és végső soron bíróság dönthet.
Ha viszont a teljes összeget a hatályos szabályok alapján, szabályosan fizették ki, akkor a pénz utólagos visszavétele jóval nehezebb lenne. Egy új politikai többség önmagában nem döntheti el, hogy egy korábban jogszerűen megszerzett juttatást egyszerűen visszavesz.
A valódi kérdés ezért nem csupán az, hogy vissza kellene-e fizetni a pénzt, hanem az, hogy ki engedte tizenkét éven keresztül felhalmozódni a 322 nap szabadságot, ki ellenőrizte a nyilvántartást, és ki hagyta jóvá a végső elszámolást.
Közben elindul a nagy MNB-vizsgálat is
A 170 millió forintos búcsúpénz csak egyetlen – bár rendkívül látványos – tétele a Matolcsy-korszak örökségének.
Az Országgyűlés MNB-ügyeket feltáró vizsgálóbizottsága szerdán tartja első ülését. A testületnek azt kell kiderítenie, hogyan kerültek százmilliárdok a jegybank alapítványaiba, kik hozták a veszteséges vagy kockázatos döntéseket, és kik gazdagodhattak a konstrukciókon.
Az Ellenszél korábban részletesen bemutatta, milyen ügyeket kellene feltárnia a parlamenti bizottságnak. Ezek között szerepel a kecskeméti egyetemi vagyon, a balatonakarattyai ingatlan és az MNB székházának több mint százmilliárdos felújítása is.
Fontos azonban különválasztani a folyamatban lévő MNB-alapítványi nyomozásokat Matolcsy személyes távozási juttatásától. Az egyik ügyből nem következik automatikusan a másikban fennálló jogi felelősség.
Az emberek nem újabb jelentést akarnak
Az Ellenszél szavazásának eredménye mögött valószínűleg nem kizárólag a 170 millió forint áll. A reakciók az évtizedeken át következmények nélkül maradó közpénzügyekkel szembeni dühöt is kifejezik.
A magyar állam már számtalan ellenőrzést, jelentést és vizsgálóbizottságot indított. A nyilvánosság most azt várja, hogy ha valóban történt szabálytalanság, akkor annak legyen személyes és pénzügyi következménye is.
