Az MNB-botrányban már 91,8 milliárd forintnyi vagyont foglaltak le, ez azonban csak töredéke lehet a veszélybe került közpénznek. Szerdán megkezdi munkáját a parlamenti vizsgálóbizottság, amelynek végre nemcsak az összegeket, hanem a döntéshozókat és a haszonélvezőket is meg kell neveznie.
A Magyar Nemzeti Bank korábbi működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság szerdán 13 órakor tartja első ülését. A testület elnöke Csőszi Attila, a TISZA országgyűlési képviselője.
Csőszi szerint több százmilliárd forint közpénz került a jegybank alapítványaihoz, majd olyan befektetésekben, ingatlanfejlesztésekben és céghálókban kötött ki, amelyek működése gyakran még az ellenőrző szervek számára is átláthatatlan volt.
A legfontosabb kérdés már nem az, hogy történt-e súlyos vagyonvesztés. Ezt az Állami Számvevőszék jelentései és a folyamatban lévő büntetőeljárások egyaránt alátámasztják. A kérdés az, hogy ki hozta meg a döntéseket, kik kerestek rajtuk, és miért nem állította meg őket senki.
Kecskemét: 127,5 milliárd forint került az Optimához
A Neumann János Egyetemért Alapítvány mintegy 144 milliárd forint állami vagyonhoz jutott az egyetem és a hozzá kapcsolódó Tudásváros fejlesztésére.
Ebből 127,5 milliárd forintot nem közvetlenül az egyetemi beruházásokra fordítottak, hanem az MNB-alapítványhoz tartozó Optima vállalati kötvényeibe fektettek.
A közbeszédben ezt gyakran úgy foglalják össze, hogy a pénzt „eltőzsdézték”. A valóság ennél is aggasztóbb: az egyetemi alapítvány vagyonának döntő része egy olyan pénzügyi konstrukcióba került, amelynek kockázatait az Állami Számvevőszék vizsgálata szerint nem mérték fel megfelelően.
Amikor már biztonságosabb és magasabb hozamú befektetési lehetőségek is rendelkezésre álltak, a pénzt akkor sem vonták ki. Az ÁSZ számításai szerint az alapítvány csak egyetlen év alatt több tízmilliárd forinttal járhatott volna jobban, ha állampapírba helyezi a vagyont.
Az ügy különösen súlyos összeférhetetlenségi kérdést is felvet. A tranzakció idején ugyanaz a Csizmadia Norbert vezette a kecskeméti egyetemi alapítvány kuratóriumát, mint az Optimát tulajdonló PADME alapítványét.
Vagyis az üzlet mindkét oldalán ugyanaz a vezető jelent meg.
Húszmilliárdot költöttek az üdülőre, most kilencmilliárdért árulják
Az MNB 2015-ben 890 millió forintért vásárolta meg az egykori balatonakarattyai MÁV-üdülőt. Az ingatlanból később 51 szobás, 12 épületből álló luxuskomplexumot alakítottak ki wellnessrészleggel, medencével, szaunával, tenisz- és fallabdapályával.
A felújítás közel 20 milliárd forintba került. Az MNB új vezetése most nettó 9,43 milliárd forintos kikiáltási áron próbálja értékesíteni az ingatlant.
A különbség önmagában még nem bizonyít bűncselekményt. Arra azonban magyarázatot követel, hogyan sikerült egy kevesebb mint egymilliárdért megvásárolt ingatlanra húszmilliárdot költeni úgy, hogy a piac jelenleg ennek az összegnek még a felét sem feltétlenül fizeti ki érte.
A bizottságnak nyilvánosságra kell hoznia a kivitelezői szerződéseket, a módosításokat, a pótmunkákat és azoknak a cégeknek a nevét, amelyek a beruházás legnagyobb kifizetéseit megkapták.
Az 55 milliárdos székházból 105 milliárdos beruházás lett
A jegybank 2021-ben azt közölte, hogy a Szabadság téri székház teljes felújítása 55 milliárd forintba kerül. A végső költség azonban megközelítette a 105 milliárdot.
Ez csaknem ötvenmilliárd forintos drágulás.
Az általános építőipari áremelkedés önmagában nem ad választ arra, hogy pontosan mely munkák, szerződésmódosítások és megrendelések növelték ekkorára a számlát. A felújítás ráadásul csúszott, az átadást pedig további hibák és vitatott teljesítések kísérték.
Az MNB-ügyben ezért nem elegendő azt megállapítani, hogy egy beruházás „túl drága lett”. Ki kell deríteni, kik hagyták jóvá az újabb kifizetéseket, és mely vállalkozásokhoz került a pénz.
Közel 92 milliárdot már lefoglaltak
Az MNB-botrány miatt több büntetőeljárás folyik különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és pénzmosás gyanújával.
A hatóságok május végéig 91,8 milliárd forint értékű pénzt, értékpapírt és más vagyonelemet foglaltak le. Fürcht Pál akkori főügyész „felfoghatatlanul hatalmas ügynek” nevezte a nyomozást.
A lefoglalás nem jelent jogerős ítéletet, és nem bizonyítja automatikusan egyetlen konkrét személy bűnösségét sem. Azt azonban világosan mutatja, hogy nem egyszerű könyvelési hibákról vagy rosszul sikerült befektetésekről folyik a vizsgálat.
Az Ellenszél korábban bemutatta, hogy az Optima 2022 és 2024 között mintegy 270 milliárd forintos vagyonvesztést számolt el. Ekkora összeg nem tűnhet el néhány rossz tőzsdei nap következtében. Hosszú döntési lánc, szerződések, vezetői jóváhagyások és elmaradt ellenőrzések kellettek hozzá.
Ne parlamenti színház legyen
A vizsgálóbizottság nem bíróság. Nem emelhet vádat, nem foglalhat le vagyont, és nem ítélhet el senkit. Feltárhatja viszont a politikai, intézményi és vezetői felelősség teljes láncát.
Ehhez be kell kérnie az alapítványok, az Optima-csoport, az MNB ingatlancégei és a beruházásokban részt vevő vállalkozások iratait. Nyilvánosan meg kell hallgatnia a volt jegybanki vezetőket, a kuratóriumok tagjait, a vagyonkezelőket és a legnagyobb megrendeléseket elnyerő cégek vezetőit.
Ha mindez elmarad, a bizottság munkája politikai látványelem marad.
Ha azonban neveket, szerződéseket és pénzmozgásokat hoz nyilvánosságra, akkor szerdán valóban megkezdődhet annak feltárása, hogyan lehetett több százmilliárd forint közpénzt úgy mozgatni, hogy éveken keresztül senki ne állítsa meg a folyamatot.