A Magyarország felé tartó esőzóna első pillantásra kiadós, országos csapadékot ígér, a friss radarképeken azonban jól látható, hogy a rendszer a nyugati határhoz közeledve feldarabolódik. Emiatt kedden sokan hiába várják az esőt: inkább elszórt záporok és helyi zivatarok alakulhatnak ki.
Az Időkép közép-európai radarképén összefüggő csapadékmező látszik Ausztria és Észak-Olaszország térségében. A rendszer keleti pereme azonban már jóval szakadozottabb, Magyarország fölé pedig nem egységes esőzónaként érkezik meg.
Nem vonul végig az országon az eső
Az Időkép friss értékelése szerint a nyugati határszél gyakorlatilag „elnyeli” a csapadékot. Ez nem azt jelenti, hogy sehol sem eshet, hanem azt, hogy az esőzóna szerkezete meggyengül: a nagyobb tömb kisebb, egymástól elszigetelt csapadékgócokra szakadozik.
A HungaroMet országos előrejelzése ugyanezt a bizonytalan, egyenetlen helyzetet írja le. Délnyugat és nyugat felől átmenetileg megvastagszik a felhőzet, a Dunántúl nyugati és délnyugati részén szórványosan záporok, a déli vármegyékben pedig néhol zivatarok is kialakulhatnak.
Az ország többi részén viszont csak kevés helyen várható csapadék. Budapest és a középső országrész jelentős részén akár úgy is átvonulhat a felhőzet, hogy abból mérhető eső nem hullik.
A radarkép nem azt mutatja, hová fog esni
A látványos radarkép könnyen megtévesztő lehet. A radar nem előrejelzési térkép, hanem azt mutatja meg, hogy az adott pillanatban hol észlelhetők csapadékrészecskék a légkörben.
Egy összefüggőnek tűnő zöld vagy sárga mezőből ezért nem következik automatikusan, hogy az változatlan alakban és erősséggel továbbhalad. A csapadékcellák folyamatosan keletkeznek, gyengülnek, egyesülnek vagy szétesnek.
Előfordulhat az is, hogy a radar már érzékeli a magasban kialakult csapadékot, annak egy része azonban a szárazabb alsó légrétegben elpárolog, mielőtt elérné a talajt. Ezt nevezik virgának. A mostani rendszer konkrét gyengülésének okát egyetlen radarképből nem lehet biztosan megállapítani, a végeredmény azonban már látható: az egységes eső helyett egyenetlenül eloszló záporokra van nagyobb esély.
Ezeken a területeken érdemes figyelni
Kedden elsősorban a Nyugat- és Dél-Dunántúlon növekszik meg a záporok esélye. A déli vármegyékben zivatar is kialakulhat, de ezek helye és időpontja csak röviddel a kipattanásuk előtt határozható meg pontosabban.
A korábbi veszélyjelzés szerint a délnyugati és délkeleti határvidéken egyes zivatarokat intenzív csapadék, apró szemű jég, valamint 50–70 kilométer/órás széllökés kísérhet. A délkeleti határ közelében ennél erősebb, 70–85 kilométer/órás széllökés és két centiméternél nagyobb jég sem volt teljesen kizárható.
Ez azonban nem országos vihart jelent. A zivatarveszély mindig azt mutatja, hogy egy nagyobb térségen belül kedvezőek a feltételek a veszélyes jelenség kialakulásához. Az adott vármegye jelentős része közben teljesen száraz maradhat.
Az Ellenszél korábbi összefoglalójában részletesen bemutattuk, mely térségeket érintette a keddi zivatarveszély.
Nyugaton hűvösebb, keleten továbbra is meleg lesz
A csapadék szétesése ellenére a felhőzet és a nedvesebb levegő a nyugati országrészben visszafoghatja a felmelegedést. A HungaroMet 28–33 Celsius-fok közötti országos csúcshőmérsékletet jelez, de a Nyugat-Dunántúlon ennél hűvösebb maradhat az idő.
A keleti és délkeleti országrészben eközben 30 fok fölé emelkedhet a hőmérséklet. A keleties szelet élénk, helyenként erős lökések kísérhetik.
A szárazságot ez az eső sem oldja meg
A mostani helyzet legnagyobb vesztesei ismét azok a területek lehetnek, ahol hetek óta komoly csapadékhiány alakult ki. Egy-egy lokális zápor átmenetileg felfrissítheti a levegőt és benedvesítheti a talaj felső rétegét, de a tartós szárazság megszüntetéséhez hosszabb ideig tartó, egyenletes esőre lenne szükség.
A radaron látható hatalmas csapadéktömb tehát látványosabb, mint amekkora változást Magyarország időjárásában várhatóan okoz. Helyenként leszakadhat az ég, néhány tíz kilométerrel arrébb viszont egyetlen csepp sem esik – éppen ez az elszórt záporok egyik legbosszantóbb sajátossága.