Dobrev Klára robotadót vagy algoritmusadót sürget a mesterséges intelligencia terjedésével járó társadalmi kiadások fedezésére. A Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője az ATV-ben arról is beszélt, hogy könnyebben érvényesíthető uniós védelmet szeretne az emberek hangjának és arcképének engedély nélküli felhasználásával szemben. A beszélgetés végén a DK-hoz fűződő viszonyáról is kérdezték.
Az interjú Dobrev Klára hangjának védjegyként történő bejegyeztetésével indult. A politikus a védjegybejelentésről szólva közel 300 ezer forintos költséget és hónapokig tartó ügyintézést említett. Szerinte olyan megoldásra van szükség, amelyet minden európai ember igénybe vehet, anyagi helyzetétől függetlenül.
Az általa javasolt rendszerben a közösségi platformoknak és az AI-fejlesztőknek kellene igazolniuk, hogy az érintett engedélyezte a hangja vagy arcképe adott felhasználását. Dobrev Klára ezt az AI-rendszerek tanítására is kiterjesztené. Azt szeretné elérni, hogy az embereknek kevesebb költséggel és ügyintézéssel járjon a jogaik érvényesítése.
A hangvédjegy korlátairól az Ellenszél korábban megkérdezte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát. A hivatal válaszában jelezte: egy ember teljes beszédhangjára nem szerezhető általános védjegyoltalom. Az engedély nélküli hangmásolással szemben személyiségi jogi eszközök is rendelkezésre állhatnak, védjegybejelentés nélkül is.
A beszélgetésben a munkahelyek átalakulása is előkerült. Dobrev Klára szerint a mesterséges intelligencia a jogászok, könyvelők, mérnökök és ügyfélszolgálati dolgozók munkáját is érintheti. Attól tart, hogy a vállalatok a technológia segítségével növelik a nyereségüket, az államnak pedig csökkenő adóbevételekből kell gondoskodnia az állásukat elveszítőkről, az egészségügyről és az oktatásról.
Erre válaszul tartja szükségesnek a robotadó vagy algoritmusadó bevezetését. Érvelése szerint az emberi munkát kiváltó technológia hasznából a közös kiadásokra is többnek kell jutnia. A mesterséges intelligencia gazdasági nyerteseinek megadóztatását már korábban is felvetette, amikor a nagyvállalati elbocsátások következményeiről beszélt.
A politikus szerint arra is választ kell adni, miből finanszírozhatók azok az állások, amelyekre továbbra is nagy szükség van. Példaként az ápolókat, az óvodapedagógusokat és a tanárokat említette. Úgy véli, ezek bővítéséhez állami bevételek kellenek, ezért az adórendszer átalakítása az AI-ról szóló vita része.
A szabályozásban nemzetközi együttműködést szorgalmaz
Amerikai demokrata politikusokkal tervezett egyeztetésről és brit tárgyalásokról is beszélt. Megítélése szerint a mesterséges intelligencia hatásai a munkaerőpiac mellett az oktatást, az egészségügyet és a személyes adatok védelmét is érintik.
A műsor végén arról kérdezték, lemondott-e a DK-ról. „Dehogy mondtam le a DK-ról” – válaszolta Dobrev Klára. A párt által képviselt ügyeket továbbra is aktuálisnak tartja: a nyugdíjak svájci indexálását, progresszívebb adózást, erősebb önkormányzatokat és hatalmi ellensúlyokat sürgetett. Új alkotmányt és új választójogi törvényt is vár.
A hazai politikába való visszatérésére vonatkozó kérdésre azt felelte, hogy jelenleg is részt vesz a magyar belpolitikában. Európai parlamenti munkájáról úgy fogalmazott: „Minden, amit csinálok Európában, az Magyarországról szól.”
