Svájci indexálás: 16 év után végre elégtételt kaphatnának a magyar nyugdíjasok

Svájci indexálás. Nyugdíj, fotó pénzről - illusztráció
A svájci indexálás igazságos nyugdíjfeltételeket teremtene.

Ha a Tisza-kormány bevezetné a svájci indexálást, az az elmúlt 16 év nyugdíjpolitikájának egyik legfontosabb fordulatát jelenthetné. Magyarországon ugyanis hosszú ideje megoldatlan probléma, hogy a nyugdíjak emelése nem követi automatikusan a bérek növekedését. Egy új, igazságosabb rendszer sok idős ember számára jelenthetne anyagi előrelépést és elégtételt az elmúlt másfél évtized után.

Mert van valami, amiről hajlamosak vagyunk megfeledkezni: a mai nyugdíjasok azok az emberek, akik egész életükben ezért az országért dolgoztak. Gyárakat működtettek, házakat építettek, gyerekeket neveltek, betegeket ápoltak, tanítottak, termeltek, és befizették a járulékokat. Az ő munkájuk nélkül nem létezne az a Magyarország, amelyben ma élünk.

Hirdetés

Amikor pedig elérkeztek életüknek abba a szakaszába, amikor már nekik lenne szükségük nagyobb biztonságra, sokan azt tapasztalják, hogy egyre nehezebb lépést tartaniuk a körülöttük változó világgal.

Tizenhat év, amely alatt egyre távolabb kerültek a nyugdíjak a fizetésektől

A svájci indexálás lényege egyszerű. A nyugdíjemelés kiszámításánál az inflációt és a nettó bérek növekedését egyaránt figyelembe veszik, hagyományosan fele-fele arányban.

Magyarországon korábban alkalmazták ezt a módszert. A szabályozás 2010-ben már megváltozott, 2012-től pedig teljesen inflációkövető rendszer lépett a helyébe. A változás történetét és következményeit az Ellenszél korábban részletesen bemutatta.

Az inflációkövető emelés a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzését célozza, de nem biztosít automatikus részesedést abból, ha a dolgozók fizetése az áraknál gyorsabban emelkedik. Így az idősek jövedelme fokozatosan leszakadhat a keresetektől.

Ennek a különbségnek emberi oldala is van. Mit érezhet az a nyugdíjas, aki negyven éven át dolgozott, majd azt látja, hogy a társadalom életszínvonala változik, az ő lehetőségei viszont egyre szűkösebbek?

Hogyan beszélhetünk megbecsülésről, amikor sok idős embernek a gyógyszerek, az élelmiszerek és a rezsi kifizetése után alig marad pénze arra, hogy egy kicsit élvezze is a nyugdíjas éveit?

Az időskornak nem szabadna a folyamatos lemondásról szólnia.

A Tisza-kormány most lehetőséget kapott egy régi igazságtalanság rendezésére

A Tisza Párt választási programjában szerepelt, hogy a nyugdíjaknak ismét követniük kell a bérek alakulását. A 2027-es költségvetési tervezet azonban egyelőre 3 százalékos, inflációkövető általános nyugdíjemeléssel számol. A svájci indexálás visszavezetéséről még nem született döntés.

Pedig a különbség már a következő évben érzékelhető lehetne. A 2027-re vonatkozó előrejelzések 3 százalékos inflációval és 6,3 százalékos nettó átlagkereset-növekedéssel számolnak. Ebből a klasszikus svájci indexálás alapján 4,65 százalékos nyugdíjemelés következne.

Az Ellenszél korábbi számítása szerint egy havi 200 ezer forintos nyugdíjnál ez éves szinten 39 600 forintos különbséget jelentene a tizenkét szokásos havi kifizetés alapján. Az összeg egyelőre előrejelzéseken alapul, a végleges adatok eltérhetnek.

A Tisza-kormány az alacsony nyugdíjak felzárkóztatását és új támogatásokat is tervez. Ezek sok idős embernek jelenthetnek segítséget. A hosszabb távú kérdés azonban továbbra is az, milyen szabály alapján növekedjen minden évben a már megállapított nyugdíjak összege.

A vegyes indexálás bevezetésével a bérek emelkedésének egy része tartósan beépülhetne a nyugdíjakba. Az így elért magasabb összeg a következő évek emeléseinek alapját is növelné.

Ideje lenne, hogy a magyar nyugdíjasok is Európában érezzék magukat

Sokat beszélünk arról, hogy Magyarország európai ország. Európaiságunk azonban a hétköznapokban is mérhető: abban, hogyan bánunk az idősekkel, milyen biztonságot adunk azoknak, akik már ledolgozták az életüket, és mennyire engedjük, hogy a nyugdíjas évek a szorongásról szóljanak.

Egy tisztességes nyugdíjrendszerben az embernek nem kellene hónapról hónapra attól tartania, hogy egy váratlan kiadás felborítja az egész életét. Nem kellene minden családi ünnep előtt azon gondolkodnia, jut-e pénz az unokák ajándékára. És nem kellene hálásnak lennie minden olyan emelésért, amelynek célja csupán a drágulás ellensúlyozása.

A nyugdíj mögött évtizedek munkája áll. Ezt a munkát kellene méltányosan elismerni.

Természetesen egy új emelési rendszer költségvetési fedezetét is meg kell teremteni. Azt is tisztázni kell, hogyan védhető meg a nyugdíjak vásárlóereje azokban az években, amikor a bérek lassabban nőnek az áraknál. A legkisebb nyugdíjak felzárkóztatására pedig önmagában a svájci indexálás sem elegendő.

Mindezekre lehet megoldásokat keresni. A kérdés megérdemel egy komoly, nyilvános társadalmi vitát.

A múltat nem lehet megváltoztatni, de a jövőt még igazságosabbá tehetjük

Az elmúlt tizenhat év sok család életében hagyott nyomot. Akadtak nehéz időszakok, elszalasztott lehetőségek, és olyan évek, amikor a gazdaság növekedéséből az idősek csak korlátozottan részesülhettek. A múltunkra vetülő árnyékot nem lehet egyetlen törvénnyel eltüntetni.

A svájci indexálás bevezetése sem pótolná automatikusan az elmúlt évek összes elmaradt jövedelmét. Arra viszont lehetőséget teremtene, hogy a jövőben ne nyíljon tovább a szakadék a nyugdíjak és a fizetések között, amikor a bérek gyorsabban növekednek az áraknál.

Egy ilyen változás sokaknak jelenthetne elégtételt. Különösen azoknak, akik úgy érzik, az elmúlt másfél évtizedben egyre kevésbé számított, mennyi munkát végeztek az országért.

Azok az emberek, akik felépítették és évtizedeken át működtették ezt az országot, megérdemlik, hogy méltóságban öregedhessenek meg.

Most a Tisza-kormány előtt áll a feladat, hogy a nyugdíjrendszer hosszú távú átalakításáról is döntést hozzon. A svájci indexálás visszavezetése ennek egyik lehetséges útja.

Talán éppen ez lehetne az egyik legfontosabb üzenet a mögöttünk hagyott korszak után: Magyarország képes tanulni a múltjából, és képes nagyobb megbecsülést adni azoknak, akik egész életükben érte dolgoztak.

Ön szerint eljött az ideje annak, hogy Magyarország visszavezesse a svájci indexálást?

loading...
A szerző: Jabronka Richárd 11331 cikk
Jabronka Richárd az Ellenszél alapítója és a szerkesztésért felelős munkatársa. Közéleti, politikai és fogyasztói ügyekről ír. Szerkesztőségi megkeresések és a cikkekkel kapcsolatos észrevételek: info@ellenszel.hu. Jabronka Richárd további cikkei.