A hangvédjegy önmagában nem biztosít teljes védelmet a mesterséges intelligenciával készített hangmásolatok ellen. Erről a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) írt az Ellenszélnek, kérdéseinkre válaszolva. Aki a saját hangját szeretné levédetni, annak az oltalom korlátaival is számolnia kell.
Dobrev Klára korábban bejelentette, hogy az Európai Unióban védjegyként jegyeztetné be a hangját. A hangklónozás következményeiről a szinkronosok szakszervezete is beszélt lapunknak.
Mire terjed ki a hangvédjegy?
„Igen, Magyarországon bármely természetes személy nyújthat be védjegybejelentést” – írta az SZTNH. „Ehhez nem szükséges előadóművésznek, közszereplőnek, vagy például vállalkozónak lennie.” A bejelentés lehetősége azonban nem jelent automatikus oltalmat.
A hang egészének levédéséről így fogalmaztak:
„Egy személy hangja általánosságban, valamennyi lehetséges megszólalására kiterjedően nem sajátítható ki védjegyként.”
A bejelentésben pontosan meg kell határozni az oltalmazni kívánt hangmegjelölést.
„Nem általános hangmintagyűjteményt kell benyújtani, hanem azt a konkrét hangmegjelölést, amelyre a bejelentő az oltalmat kéri.”
A megjelölésnek alkalmasnak kell lennie meghatározott áruk vagy szolgáltatások eredetének azonosítására. Az oltalom ezekhez kapcsolódik.
Egy áruosztály esetén a bejelentési díj 81 000 forint, elektronikus benyújtásnál 15 százalék kedvezménnyel. „A védjegy lajstromozására irányuló eljárás átlagos időtartama 6 hónap.” „Ez tájékoztató jellegű átlag, nem garantált ügyintézési határidő” – jelezték.
A lajstromozástól számított öt éven belül meg kell kezdeni a megjelölés tényleges használatát az érintett áruknál vagy szolgáltatásoknál. Ennek hiányában kérelemre az oltalom megszűnése is megállapítható.
Tájékoztatásuk szerint a nemzeti lajstromban nyolc érvényes hangvédjegy szerepel. Egyik sem kifejezetten egy ember természetes beszédhangjához kapcsolódik. Az adat kizárólag az SZTNH által vezetett nemzeti lajstromra vonatkozik.
Az uniós védjegy az EU egész területére kiterjed. A hivatal hozzátette: „A szélesebb területi hatály tehát nem jelent általánosabb védelmet a hangklónozással szemben.”
Mit tehet, akinek lemásolják a hangját?
„A hangvédjegy ugyanakkor nem ad általános kizárólagos jogot a jogosult hangjára.” Az SZTNH külön kitért az AI-val előállított, új mondatokat tartalmazó felvételekre. „Önmagában az, hogy egy AI-program valakinek a hangját utánozva új mondatokat állít elő, még nem feltétlenül jelent védjegybitorlást.” Védjegyjogi fellépés gazdasági használatnál, a törvényi feltételek teljesülésekor jöhet szóba.
Az engedély nélküli hangmásolás miatt ezért a személyiségi jogi védelem lehet megfelelő eszköz. Az érintett lehetőségeiről ezt írták: „Személyiségi jogainak megsértése miatt polgári peres eljárást indíthat. Ehhez nincs szükség védjegyoltalomra.” Az ügy körülményeitől függően a hangfelvételhez való jog, a becsület vagy a jóhírnév sérelme is felmerülhet.
