Mark Carney szeptember 17-én felszólal az Európai Parlamentben, egy nappal korábban pedig Ursula von der Leyen évértékelő beszédének díszvendége lesz Strasbourgban. A látogatást újabb EU–Kanada-csúcstalálkozó követheti – éppen akkor, amikor Donald Trump vámháborúja történelmi mélypontra taszította Washington és Ottawa kapcsolatát.
Kanada nem készül belépni az Európai Unióba, és erre a jelenlegi uniós szerződések alapján nem is lenne reális lehetősége. Ami azonban kialakulóban van, az ennél politikailag talán fontosabb: egy olyan gazdasági, biztonsági és ipari szövetség, amelyben Ottawa az Egyesült Államoktól való függését próbálja csökkenteni, Európa pedig új, kiszámítható partnert keres.
Donald Trump nyomásgyakorlása így éppen azt gyorsíthatja fel, amit az amerikai elnök el akart kerülni: legközelebbi szövetségesei elkezdenek nélküle berendezkedni.
Carney látogatása több lesz udvariassági gesztusnál
Az Euronews beszámolója szerint Mark Carney szeptember 16-án jelen lesz Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének az Unió helyzetéről szóló beszédén. Másnap maga a kanadai miniszterelnök szólal fel az Európai Parlament képviselői előtt.
Külföldi vezetők meghívása önmagában nem példátlan, az időzítés azonban egyértelmű politikai üzenetet hordoz. Kanada és az Egyesült Államok kereskedelmi tárgyalásai összeomlottak, Ottawa pedig azzal vádolja Washingtont, hogy a gazdasági engedményeken túl már az ország szuverén döntéseibe is bele akart szólni.
A kanadai álláspont szerint az amerikai követelések érintették volna Québec francia nyelvének védelmét és Kanada önálló kereskedelmi megállapodások megkötésére vonatkozó jogát is.
Carney ezek után hazarendelte a tárgyalókat, és Kanada válaszvámokat jelentett be. Az Ellenszél korábbi cikkében részletesen bemutatta, hogyan jutott el a két ország a „dollárért dollárral” meghirdetett kereskedelmi megtorlásig.
Kanada nem lehet egyszerűen az EU következő tagállama
A politikai közeledés miatt ismét felmerülhet, hogy Kanada egyszer akár az Európai Unió tagjává válhat. Erről korábban az Ellenszél is írt, a jelenlegi jogi helyzet azonban meglehetősen egyértelmű.
Az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikke szerint uniós tagságért bármely olyan európai állam folyamodhat, amely tiszteletben tartja az EU alapértékeit.
Kanada politikailag és kulturálisan szoros kapcsolatban áll Európával, földrajzilag azonban nem európai állam. A csatlakozáshoz ezért nem egyszerű tárgyalássorozatra, hanem az uniós szerződések politikailag rendkívül nehéz módosítására is szükség lehetne.
Brüsszelben jelenleg Kanada csatlakozása, illetve az Európai Gazdasági Térségbe történő belépése sincs napirenden.
A reális cél nem a tagság, hanem egy egyedi, minden korábbinál szorosabb partnerség.
A két fél már most is jóval közelebb áll egymáshoz, mint sokan gondolják
Kanada és az EU között 2017 óta ideiglenesen alkalmazzák a CETA szabadkereskedelmi megállapodás jelentős részét. António Costa, az Európai Tanács elnöke a 2025-ös EU–Kanada-csúcson azt mondta, hogy a megállapodás életbe lépése óta a kétoldalú áru- és szolgáltatáskereskedelem 71 százalékkal emelkedett.
A felek 2025 júniusában biztonsági és védelmi partnerséget is aláírtak. Ennek területei között szerepel:
- a védelmi ipari együttműködés;
- a katonai mobilitás;
- a kiberbiztonság;
- a hibrid támadások elleni fellépés;
- a tengeri és sarkvidéki biztonság;
- valamint az Ukrajnának nyújtott támogatás összehangolása.
Kanada később az első Európán kívüli országként bekapcsolódott az EU 150 milliárd eurós SAFE védelmi programjába is. Vagyis Ottawa már most olyan európai együttműködésekben vesz részt, amelyekhez nem szükséges uniós tagság, mégis komoly gazdasági és stratégiai előnyt jelenthetnek.
Európának is szüksége van Kanadára
A közeledés nem egyoldalú kanadai menekülési kísérlet.
Az Európai Unió egyszerre próbálja csökkenteni az Egyesült Államoktól való biztonsági és a Kínától való ipari függését. Ehhez olyan partnerekre van szüksége, amelyek politikailag kiszámíthatók, jelentős nyersanyagkészletekkel rendelkeznek, és képesek bekapcsolódni az európai ellátási láncokba.
Kanada komoly lítium-, grafit- és nikkelkészletekkel rendelkezik. Ezek nélkülözhetetlenek az akkumulátorgyártáshoz, az elektromos járművekhez, az energiatároláshoz és számos katonai technológiához.
Ottawa az energia területén is alternatívát kínálhat. Az Euronews elemzése szerint egy Kanada és Európa közötti energiakapcsolat nemcsak a kőolajra és a földgázra, hanem a nukleáris iparra is kiterjedhetne.
Az együttműködés harmadik fontos pillére a védelem. Kanada korszerűsíteni akarja haderejét, Európa pedig megrendeléseket és hosszú távú ipari együttműködést keres. A felek érdekei ezen a területen látványosan találkoznak.
Kanada nem tud egyik napról a másikra elszakadni Amerikától
A strasbourgi látogatás jelentőségét nem érdemes túlbecsülni. Kanada gazdasága több évtized alatt szinte összenőtt az Egyesült Államokéval.
A határon átnyúló autóipari, energetikai és mezőgazdasági termelési láncokat nem lehet néhány európai megállapodással kiváltani. Kanada számára az amerikai piac továbbra is messze a legfontosabb, Európától pedig egy óceán választja el.
Új kikötőkre, szállítási útvonalakra, energiahálózatokra és gyártási kapacitásokra lesz szükség ahhoz, hogy Ottawa valóban mérsékelni tudja a függőségét. Ez nem hónapok, hanem évek munkája lehet.
A mostani fordulat ezért elsősorban nem szakítás Washingtonnal. Inkább biztosítás arra az esetre, ha Trump vagy egy későbbi amerikai elnök ismét gazdasági fegyverként használná Kanada kiszolgáltatottságát.
Trump stratégiai hibát követhetett el
Donald Trump abból indult ki, hogy Kanada az Egyesült Államok mérete és piaci súlya miatt végül minden követelését kénytelen lesz elfogadni.
Rövid távon ez nem teljesen alaptalan számítás. Egy elhúzódó vámháború Kanada számára aránytalanul nagyobb veszteséget okozhat.
Hosszabb távon azonban az amerikai elnök olyan folyamatot indított el, amely gyengítheti Washington befolyását. Kanada új piacokat, új védelmi partnereket és új ellátási útvonalakat keres. Az Európai Unió pedig késznek mutatkozik arra, hogy ezek kiépítésében részt vegyen.
Carney strasbourgi beszéde ezért nem Kanada uniós csatlakozásának kezdete lesz.
Annak viszont látványos jele lehet, hogy Trump legközelebbi szomszédja többé nem akarja egyetlen ország kezébe adni saját gazdasági és politikai biztonságát.
