Kilencvenhatan jelentkeztek a rendkívüli nyomozati és ügyészi jogkörökkel felruházott Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal élére. Az egyik pályázó a 4iG ügyleteit, Mészáros Lőrinc vagyongyarapodását és az MNB-alapítványok ügyét vizsgálná, míg egy másik aspiráns arra figyelmeztet: az új „szuperügyészség” nem válhat a politikai bosszú eszközévé.
Csaknem százan vezetnék a rendkívüli hatalmú hivatalt
Augusztus utolsó hetében kezdődhet meg a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetőinek személyes meghallgatása. Az elnöki tisztségre 96, a négy elnökhelyettesi posztra összesen 68 pályázat érkezett.
Az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága várhatóan augusztus 24-én dönt arról, kiket hív be. A legmagasabb pontszámot kapó három-három jelentkező automatikusan meghívást kaphat, a parlamenti frakciók pedig további pályázók meghallgatását kérhetik.
A teljes névsor egyelőre nem nyilvános. Az ismert jelentkezők között van Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója, Molnár Csaba egykori pénzmosás elleni nyomozó, Francsics Imre büntetőjogász, Steiner Gábor bíró és Gerő Tamás ügyvéd.
Utóbbi két pályázó a Portfoliónak részletesen is ismertette, hogyan kezdené meg az új hivatal felépítését és működtetését.
Gerő Tamás rögtön a legnagyobb ügyekkel kezdene
Gerő Tamás ügyvéd első körben 30–50, egyenként milliárdos nagyságrendű ügyet választana ki. Vizsgálná az állami koncessziókat, köztük az autópályák és a szerencsejáték-piac hosszú távú szerződéseit, valamint a 4iG egyes tranzakcióit.
Ezek között említette az Antenna Hungária, a Vodafone és bizonyos állami hadiipari vagyonelemek megszerzését. Emellett megvizsgálná Mészáros Lőrinc vagyongyarapodását, az egyszereplős közbeszerzések hátterét, illetve azt, történhetett-e összejátszás egyes állami megrendelők és vállalkozások között.
Fontos azonban hangsúlyozni: ezek jelenleg egy elnöki pályázó által kijelölt lehetséges vizsgálati területek. Felsorolásuk önmagában nem bizonyítja, hogy az érintett cégek vagy személyek bűncselekményt követtek el.
Gerő szerint az új hivatalnak a magántőkealapok és bizalmi vagyonkezelések tényleges tulajdonosi hátterét is fel kellene tárnia. Azt vizsgálná, milyen állami támogatások, hitelek vagy más közpénzügyi eszközök segítették ezeknek a vagyonstruktúráknak a gyarapodását.
Célzott vagyonosodási vizsgálatokat is bevezetne, állítása szerint nem a kisvállalkozókkal, hanem a NER leggazdagabb szereplőivel szemben. Elképzelése szerint az érintetteknek kellene igazolniuk vagyonuk törvényes eredetét.
Ez utóbbi azonban nem szerepel általános szabályként az NVVH-ról szóló jelenlegi törvényben. A bizonyítási teher ilyen megfordítása további jogalkotást és különösen erős alkotmányos garanciákat igényelne. Politikai címkék alapján senkitől nem lehet elvenni a tulajdonát: a hivatalnak minden ügyben bizonyítékokra és bíróság előtt is megvédhető jogi érvekre lesz szüksége.
Az MNB-alapítványok ügye lehetne az első nagy próba
Gerő külön kiemelte a Magyar Nemzeti Bank alapítványi vagyonának ügyét. Úgy véli, az Állami Számvevőszék korábbi jelentései alapján gyorsan elő lehetne készíteni egy vádemeléshez szükséges ügyet.
Az Ellenszél korábban részletesen írt az MNB alapítványi vagyonát kezelő Optima veszteségeiről. Az NVVH-törvény ugyan kizárja a hivatal hatásköréből a jegybank törvényben meghatározott feladatait, de a közvagyon fogalmába az állam vagy állami befolyás alatt álló szervezet által létrehozott alapítvány vagyona is beletartozhat. A pontos hatáskört ezért az adott ügyletek és vagyonelemek alapján kell majd tisztázni.
Gerő szerint akár a következő év elejére el lehetne jutni a vádemelésig. Ez azonban egyelőre pályázói becslés. Egy számvevőszéki jelentés önmagában nem helyettesíti a büntetőeljárásban szükséges nyomozást, bizonyítást és a gyanúsítottak védekezési jogának biztosítását.
Steiner Gábor: nem születhet bosszúhivatal
Steiner Gábor, a Fővárosi Törvényszék tanácselnöke más hangsúlyt választott. A nagy gazdasági és korrupciós büntetőügyekben tapasztalatot szerzett bíró az NVVH-t európai összehasonlításban is különleges konstrukciónak tartja.
Értelmezése szerint a szervezet egyszerre látna el vagyonvisszaszerzési, korrupcióellenes és ügyészi feladatokat, ezért lényegében „szuperügyészségként” működne. Éppen emiatt szerinte „szuperjogállami” garanciákra is szükség van.
Steiner úgy fogalmazott, hogy a hivatal semmiképpen sem válhat politikai leszámolás eszközévé. Konkrét ügyeket egyelőre nem nevezett meg: programját először a parlamenti bizottság előtt ismertetné.
Ez a figyelmeztetés nem pusztán elvi kérdés. Az Ellenszél korábban is rámutatott, hogy a vagyonvisszaszerzéshez bizonyítékok és jogállami eljárások kellenek. A politikai türelmetlenség nem írhatja felül az ártatlanság vélelmét és a tisztességes eljáráshoz való jogot.
Valóban óriási hatalmat kap az NVVH
A 2026. évi XXXIV. törvény alapján a hivatal közbeszerzéseket, állami támogatásokat, koncessziókat, uniós pénzeket, szerződéses láncokat és tényleges tulajdonosi kapcsolatokat is vizsgálhat.
Közvagyonvédelmi felügyelet alá vonhat gazdasági társaságokat, betekinthet azok könyveibe, szerződéseibe és pénzügyi nyilvántartásaiba. Meghatározott feltételek mellett a kirendelt felügyelő ellenjegyzéséhez kötheti a vagyoni kötelezettségvállalásokat, sőt egyes vállalati döntésekbe is beavatkozhat. A jogellenes határozatokkal szemben ugyanakkor bírósági jogorvoslatnak van helye, az okozott kárért pedig az állam kártalanítással tartozhat.
A hivatal emellett nyomozhat, irányíthatja a vizsgálatot, vádat emelhet és képviselheti a közvádat. Ezzel valóban megtöri a hagyományos ügyészségi vádmonopóliumot a közvagyont érintő, törvényben meghatározott ügyekben.
A következő napokban ezért nem egyszerűen egy új állami vezetőről döntenek. Annak a személynek a kiválasztása kezdődik meg, aki az elmúlt évtizedek egyik legerősebb ellenőrző és bűnüldöző intézményét építheti fel. A hivatal hitelessége azon múlik majd, hogy képes lesz-e egyszerre keményen fellépni a közvagyon elherdálása ellen, és ellenállni a politikai bosszú csábításának.
