Magyarország huszonötödik tagállamként csatlakozott az Európai Ügyészséghez. Az uniós határozat egyik legfontosabb, eddig kevésbé hangsúlyozott pontja szerint a szervezet nemcsak a jövőben elkövetett bűncselekményeket vizsgálhatja: hatásköre a 2021. június 1. után történt, uniós pénzeket érintő magyar ügyekre is kiterjedhet.
A döntés júliusban született, a tagság augusztusban lépett hatályba
Az Európai Bizottság július 10-én fogadta el a magyar csatlakozást. A határozat július 13-án jelent meg az EU Hivatalos Lapjában, és az Európai Ügyészség hivatalos tájékoztatása szerint Magyarország augusztus 2-án vált részt vevő tagállammá.
Ezzel Magyarország lett az Európai Ügyészség huszonötödik tagja. Az uniós országok közül már csak Írország és Dánia nem vesz részt a szervezet munkájában.
A csatlakozás azonban nem jelenti azt, hogy az Európai Ügyészség már teljes kapacitással dolgozik Magyarországon. Előbb ki kell választani és ki kell nevezni a magyar európai ügyészt, majd a hazai delegált ügyészeket. A kormány tájékoztatása szerint Magyarország három jelöltet állít, akik közül az Európai Unió Tanácsa választja ki az országot képviselő ügyészt.
A magyarországi működés a kinevezését követő huszadik napon kezdődhet meg.
A 2021 utáni ügyek is az asztalra kerülhetnek
A csatlakozás politikailag legérzékenyebb része az időbeli hatály. Az Európai Bizottság 2026/1701-es határozatavilágosan kimondja, hogy az Európai Ügyészségről szóló rendeletet Magyarországon a 2021. június 1. után elkövetett, a szervezet hatáskörébe tartozó bűncselekményekre kell alkalmazni.
Ez azt jelenti, hogy az EPPO nem feltétlenül csak a csatlakozás után induló közbeszerzésekkel és támogatási programokkal foglalkozhat. A még nem jogerősen lezárt, elévülési időn belüli, uniós költségvetést érintő korábbi ügyeknél is megvizsgálhatja, fennállnak-e az eljárás feltételei.
Ez azonban nem jelenti az elmúlt tizenhat év valamennyi korrupciógyanús történetének automatikus újranyitását. Az Európai Ügyészség hatásköre szigorúan körülhatárolt, a már jogerősen eldöntött ügyeknél pedig az ugyanazon cselekmény miatti kétszeri eljárás tilalma is korlátot jelenthet.
Nem minden korrupciós ügy tartozik hozzájuk
Az Európai Ügyészség nem általános korrupcióellenes nyomozóhatóság. Elsősorban az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekben járhat el.
Ide tartozhatnak például:
- az uniós pályázati pénzek megszerzéséhez kapcsolódó csalások;
- az EU-finanszírozású közbeszerzéseket érintő visszaélések;
- az ezekhez kapcsolódó korrupció és pénzmosás;
- a vámcsalások;
- a legalább 10 millió eurós kárt okozó, több országot érintő áfacsalások.
Egy kizárólag magyar költségvetési pénzt érintő korrupciós ügy továbbra is a hazai hatóságokra tartozik. Ugyanez igaz azokra az esetekre is, amelyeknél az uniós finanszírozást végül nem vették igénybe.
Az Ellenszél korábban az Elios-ügy kapcsán mutatta be ezt a fontos korlátot: miután a vitatott közvilágítási projektek számláját végül a magyar költségvetésre terhelték, az esetleges büntetőjogi felelősség vizsgálata elsődlegesen a magyar hatóságok feladata marad.
Valójában ki fog nyomozni és vádat emelni?
Az Európai Ügyészség nem úgy működik, hogy luxemburgi hivatalnokok érkeznek Magyarországra, majd a hazai jogrendszert megkerülve embereket tartóztatnak le.
Az EPPO-t létrehozó uniós rendelet alapján a konkrét ügyeket Magyarországról jelölt delegált európai ügyészek viszik. Ők utasíthatják a magyar nyomozóhatóságokat, elrendelhetnek vagy indítványozhatnak nyomozati cselekményeket, és vádat emelhetnek, de az eljárás döntően a magyar büntetőeljárási szabályok szerint zajlik.
A házkutatásról, a letartóztatásról és más bírói engedélyhez kötött intézkedésekről továbbra is az illetékes magyar bíróság dönt. A vádemelés után szintén magyar bíróság állapítja meg, történt-e bűncselekmény, ki követte el, és milyen büntetést kell kiszabni.
A lényegi változás az ügyészi függetlenségben van. A delegált európai ügyészek az EPPO nevében járnak el, és nem fogadhatnak el utasítást a magyar kormánytól vagy a hazai ügyészségi vezetéstől.
Akkor sérül a szuverenitás?
Jogilag pontosabb azt mondani, hogy Magyarország egy szűken meghatározott területen megosztja az ügyészi hatáskör gyakorlását az Európai Unió független szervével. Ez valódi hatáskörváltozás, tehát nem lehet úgy tenni, mintha semmilyen szuverenitási vonatkozása nem lenne.
A magyar államot azonban nem egy idegen ország ügyészsége váltja fel. Magyarország önként, uniós szerződések és közvetlenül alkalmazandó jogszabályok alapján csatlakozott, az eljárások pedig magyar ügyészekkel, magyar nyomozóhatóságok közreműködésével és magyar bíróságok előtt zajlanak.
Politikailag az a legfontosabb változás, hogy az uniós pénzeket érintő ügyek sorsa többé nem kizárólag a magyar ügyészségi szervezet döntéseitől függ. Az EPPO átvehet olyan eljárást, amely a hatáskörébe tartozik, és önállóan dönthet a nyomozás, illetve a vádemelés folytatásáról.
Az Ellenszél már Magyarország csatlakozása előtt is bemutatta, hogy a szervezet nemzetközi ügyekben magyar cégeket és állampolgárokat is vizsgálhatott. A teljes jogú részvétellel azonban az EPPO magyarországi mozgástere lényegesen szélesebbé válik.
Nem csodaszer, de komoly hatalom került a rendszerbe
Az Európai Ügyészség 2025-ös beszámolója szerint az év végén 3602 aktív nyomozást folytatott, amelyekben a becsült kár meghaladta a 67,27 milliárd eurót. A bíróságok 1,13 milliárd euró értékű vagyon befagyasztását engedélyezték, ebből ténylegesen csaknem 289 millió eurónyi vagyont zároltak.
A csatlakozás önmagában senki bűnösségét nem bizonyítja, és nem garantálja, hogy minden eltűnt közpénzt visszaszereznek. A hazai működéshez megfelelő számú független ügyészre, nyomozói kapacitásra és valódi intézményi együttműködésre is szükség lesz.
Egy dolog azonban biztosan megváltozott: az uniós pénzekkel kapcsolatos magyar ügyekben megjelent egy olyan ügyészi szereplő, amelyet a mindenkori magyar politikai hatalom nem utasíthat. És pontosan ez az, ami a korrupció elleni fellépés szempontjából sokkal fontosabb, mint a korábbi szuverenitási propaganda.
