Az Alpokban lehullott jelentős csapadék hatása már a Duna magyarországi szakaszán is megjelent. A hivatalos előrejelzés szerint Paksnál napokon belül több mint 40 centiméterrel emelkedhet a vízszint, ez azonban még nem jelenti az energiabiztonsági veszélyhelyzet végét.
A Duna felső vízgyűjtőjén az elmúlt három napban helyenként 50–60 millimétert meghaladó csapadék hullott – közölte a HungaroMet. Ez most valóban jó hír Magyarországnak, mert a folyó hazai vízállását elsősorban nem a budapesti vagy alföldi záporok, hanem a dél-németországi és alpesi vízgyűjtő csapadéka határozza meg.
Az eső hatása már a méréseken is látszik. Az Országos Vízjelző Szolgálat augusztus 22-i adatai szerint a Duna vízállása Paksnál reggel mínusz 114 centiméter volt, 14 centiméterrel magasabb az előző reggelinél. A vízhozam 823 köbméter/másodperc, a vízhőmérséklet pedig 25,1 Celsius-fok volt.
Paksnál augusztus 26-ig tarthat az emelkedés
A hivatalos paksi vízállás-előrejelzés szerint az emelkedés a következő napokban is folytatódik:
- augusztus 23-án reggel mínusz 97 centiméter,
- augusztus 24-én mínusz 91 centiméter,
- augusztus 25-én mínusz 74 centiméter,
- augusztus 26-án mínusz 71 centiméter körüli vízállás várható.
Ez a szombat reggeli értékhez képest több mint 40 centiméteres javulást jelenthet. Augusztus 26. után azonban az előrejelzés már stagnálást, majd lassú apadást valószínűsít.
Fontos, hogy a negatív vízállási érték nem a folyó mélységét jelenti. A mérce egy helyben meghatározott nullaponthoz viszonyítja a vízfelszín magasságát. A mínusz 114 centiméter tehát nem azt jelenti, hogy alig több mint egy méter mély a Duna, ugyanakkor rendkívül alacsony vízállást jelez.
Budapesten már megérkezett a kisebb árhullám: a vízszint egyetlen nap alatt 23 centiméterrel, 52 centiméterre emelkedett. A fővárosban az előrejelzés szerint augusztus 25-én 68 centiméter körül tetőzhet a folyó. Dunaújvárosnál a szombat reggeli mínusz 84 centiméterről mínusz 59 centiméter közelébe emelkedhet a víz.
Árvízről vagy akár közepes vízállásról továbbra sincs szó. Pontosabb úgy fogalmazni: egy kisebb, de a rendkívüli aszályos helyzetben fontos vízszintemelkedés vonul végig a Dunán.
Újabb nagyobb eső egyelőre nem látszik
A kedvező fordulatot elsősorban a már lehullott alpesi csapadék okozza. Az Országos Vízjelző Szolgálat ECMWF-modellre épülő, hatnapos előrejelzése jelenleg nem mutat újabb, nagy területre kiterjedő esőzést a felső-dunai vízgyűjtőn.
A Duna Inn torkolata feletti vízgyűjtőjén a következő hat napra csak néhány milliméteres átlagos csapadékösszegek szerepelnek. Hasonló a helyzet az Inn, valamint a Traun és az Enns vízgyűjtőjén is.
Ez azért lényeges, mert a most érkező víztömeg után egyelőre nem látszik újabb jelentős utánpótlás. Az emelkedés ezért várhatóan átmeneti lesz, és önmagában nem szünteti meg a hónapok óta tartó hidrológiai aszályt. Az Ellenszél korábban részletesen bemutatta, miért nem elegendő néhány hazai zivatar Paks megmentéséhez.
Mit jelent mindez a Paksi Atomerőmű számára?
A vízszint emelkedése csökkenti annak kockázatát, hogy a hűtővíz ellátásához használt szivattyúk működése ellehetetlenüljön. Ebből azonban még nem következik automatikusan, hogy az atomerőmű minden leállított gépegységét azonnal újra lehet indítani.
A döntésnél nemcsak a paksi vízmérce állását, hanem a Duna vízhozamát, hőmérsékletét, a hidegvízcsatorna tényleges állapotát és az üzemeltetési biztonsági határértékeket is figyelembe kell venni. Az MVM vagy a MAVIR egyelőre nem tett közzé olyan friss számítást, amely megmutatná, hogy a mostani vízszintemelkedés pontosan mekkora termelőkapacitás visszakapcsolását teszi lehetővé.
A kormány augusztus közepén még fenékküszöb építéséről és két bárka szükség szerinti felhasználásáról döntött, hogy kritikus apadás esetén is biztosítható legyen az atomerőmű hűtővize. A mostani előrejelzés enyhítheti az azonnali nyomást, de nem helyettesíti a tartós megoldást.
A hír tehát valóban kedvező: a Dunán megérkezett a régóta várt emelkedés, Paksnál pedig napokon belül több mint 40 centiméterrel kerülhet feljebb a vízfelszín. Fellélegezni azonban még korai. Ahogyan korábban is bemutattuk, a rekordalacsony paksi vízállás mögött tartós csapadékhiány és több, egymást erősítő folyamat áll. Ezeket egyetlen esős időszak nem fordítja vissza.
