Felforgatják a magyar áramrendszert: okosmérők és változó villanyár jöhet, visszatérhetnek a szélerőművek.
Nagyszabású energetikai átalakításra készül a kormány: felgyorsítanák a szélerőművek és a háztartási napelemek hálózati csatlakozását, több fogyasztónál kötelezővé tennék az okosmérőt, és megteremtenék az óráról órára változó villamosenergia-árak alkalmazásának lehetőségét.
A Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott kormányrendeleti és miniszteri rendeleticsomagja gyakorlatilag a teljes magyar villamosenergia-rendszer működését átszabná.
Az intézkedések elfogadása egyben ahhoz is szükséges, hogy Magyarország hozzáférjen a helyreállítási alap mintegy 3650 milliárd forintos uniós forrásaihoz.
Újra megjelenhetnek a szélerőművek Magyarországon
A tervezet szerint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak 2026. augusztus 31-ig legalább 700 megawattnyi hálózati csatlakozási kapacitásra kell pályázatot kiírnia szélerőművek számára.
A befektetői érdeklődés miatt azonban már az első kiírásban megnyílhat akár ezer megawattnyi kapacitás is. Ezt követően 2027 és 2030 között összesen legalább négyezer megawattnyi szélerőművi csatlakozási lehetőséget kellene meghirdetni.
Ez nem jelenti automatikusan azt, hogy valóban négyezer megawattnyi szélerőmű épül. A szabályozás csak azt biztosítaná, hogy ekkora teljesítmény számára legyen elérhető hálózati csatlakozás. A beruházások megvalósulása a pályázatoktól, az engedélyektől, a finanszírozástól és a befektetői döntésektől függ.
A lehetséges fejlesztések nagyságrendjét azonban jól mutatja, hogy a jelenlegi magyar szélerőművi kapacitás alig haladja meg a 300 megawattot.
Huszonöt térségben gyorsítanák fel a beruházásokat
A szélerőművek számára kijelölt gyorsított engedélyezési körzetek száma 25-re emelkedne. Ezeken a területeken a környezetvédelmi engedélyezést 30, az építési engedélyezést pedig 20 nap alatt kellene lefolytatni.
A Natura 2000-es területek, a természetvédelmi oltalom alatt álló térségek, a katonai szempontból érzékeny helyszínek, valamint a kiemelt madár- és denevérélőhelyek továbbra is kimaradnának a gyorsított eljárásból.
A szabályozás emellett szigorúbb átláthatósági és tulajdonosi követelményeket vezetne be, hogy a hálózati csatlakozási jogok ne váljanak pusztán továbbértékesíthető spekulációs eszközzé.
Az állam tulajdonrészt is kérhet
Különösen érdekes rendelkezés, hogy a pályázók előnyt szerezhetnének, ha a szélerőműprojektet megvalósító társaságban legfeljebb 30 százalékos vásárlási lehetőséget ajánlanának fel egy kijelölt állami vagy önkormányzati szereplőnek.
A tulajdonrészt piaci értéken kellene megvásárolni, vagyis elvileg nem ingyenes részesedésszerzésről lenne szó. Ha azonban a beruházó később nem biztosítaná a pályázatában vállalt opciót, elveszíthetné a hálózati csatlakozás jogát és a befizetett biztosítékát is.
A szabály egyszerre teremthet lehetőséget a helyi vagy állami részvételre, és vethet fel kérdéseket arról, hogy pontosan milyen szempontok alapján választják ki a belépésre jogosult közszereplőket.
Felgyorsítanák a háztartási napelemek bekötését
A csomag a napelemes háztartások számára is fontos változásokat tartalmaz. Az elosztónak a készre jelentett rendszer dokumentációjának hibáiról öt napon belül értesítenie kellene az ügyfelet.
A műszaki ellenőrzés időpontját nyolc napon belül egyeztetni kellene, magát az ellenőrzést pedig legfeljebb 30 napon belül le kellene folytatni. Sikeres vizsgálat után a hálózathasználati szerződést három munkanapon belül meg kellene küldeni.
A teljes csatlakozási folyamat a hiánytalan készre jelentéstől számítva legfeljebb két hónapig tarthatna, ha a késedelmet nem maga a fogyasztó okozza.
A távolról leolvasható mérővel rendelkező háztartási termelők a hálózatba betáplált áramot a jövőben nemcsak a megszokott átvevőnek, hanem más piaci szereplőnek vagy úgynevezett aggregátoron keresztül is értékesíthetnék.
Sok háztartásban kötelező lehet az okosmérő
Az egyik legközvetlenebb változás az okosmérők elterjesztése lenne. Azoknál a legfeljebb háromszor 80 amperes csatlakozással rendelkező fogyasztási helyeknél, ahol az éves fogyasztás meghaladja a 4000 kilowattórát, egy éven belül okosmérőt kellene felszerelni.
A 2027. január 1-je előtti fogyasztási adatok alapján kötelezővé váló mérőcseréket 2027 végéig kellene elvégezni.
Az évi 4000 kilowattóránál kevesebbet fogyasztók is kérhetnének okosmérőt, de egy fogyasztó csak egy általa kiválasztott felhasználási helyen élhetne ezzel a lehetőséggel.
Az okosmérő lehetővé teszi, hogy ne csupán havi vagy éves összesítésben, hanem rövidebb időszakokra lebontva is mérjék a fogyasztást. Ez teremti meg a technikai alapját az időben változó villamosenergia-tarifáknak.
Óránként változhatna az áram ára
A tervezet bevezetné a rugalmas árazás lehetőségét, amely legalább a másnapi és a napon belüli villamosenergia-piaci árakat követné. Így az áram ára olcsóbb lehetne azokban az órákban, amikor sok a rendelkezésre álló energia, és magasabb az esti csúcsidőszakban.
A rugalmas tarifát kizárólag a fogyasztó beleegyezésével lehetne alkalmazni. A szolgáltatónak előzetesen, közérthetően ismertetnie kellene annak lehetséges költségeit és kockázatait is.
A lakossági kedvezményes sáv megmaradna: mérési pontonként évi 2523 kilowattóráig továbbra is a védett ár lenne érvényes. Egy évi 3500 kilowattórát fogyasztó háztartásnál tehát csak az ezen felüli 977 kilowattórára vonatkozhatna a rugalmas tarifa.
Az új rendszer azoknak kedvezhet, akik a mosást, a villanybojler működését vagy az elektromos autó töltését képesek az olcsóbb nappali órákra időzíteni. Az Ellenszél korábban részletesen bemutatta, miért válik kritikussá az esti, 18 és 21 óra közötti fogyasztási csúcs, amikor a napelemek termelése már visszaesik, az otthoni energiaigény viszont megugrik.
A háztartási akkumulátorokat is be kellene jelenteni
A két kilowattóránál nagyobb energiatárolókat a jövőben be kellene jelenteni. Ez a gyakorlatban már a legtöbb napelemes rendszer mellé telepített háztartási akkumulátort érintené.
Az eszközöknek műszakilag alkalmasnak kellene lenniük a távoli vezérlésre, és hozzáférhetővé kellene tenniük többek között a kapacitásra, a teljesítményre, a feszültségre, az elérhető energiamennyiségre és az akkumulátor állapotromlására vonatkozó adatokat.
A távoli vezérelhetőség ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az áramszolgáltató automatikusan és korlátlanul rendelkezhetne a magántulajdonban lévő akkumulátorral. Ehhez külön szerződéses és szabályozási feltételekre lenne szükség.
A közösségi energiatárolóknál közben megszüntetnék a kettős hálózati díjfizetést azokban az esetekben, amikor az áram a hálózatból a tárolóba, majd később ugyanabba a hálózatba kerül vissza.
Megszüntetnék a Geotermikus Energia Bizottságot
A jogszabálycsomag hatályon kívül helyezné a Geotermikus Energia Bizottság működésének jogi alapját is. Egyelőre nem derül ki világosan, hogy a testület szakmai és tanácsadói feladatait melyik szervezet venné át.
Ez azért lehet érzékeny kérdés, mert Magyarország jelentős geotermikus adottságokkal rendelkezik, és a kormány korábban többször is ennek az energiaforrásnak a fokozott hasznosítását ígérte.
A fogyasztó is aktív szereplővé válna
A tervezett változások közös iránya, hogy a jelenlegi, nagy erőművekre és egyirányú energiaáramlásra épülő rendszer helyett decentralizáltabb hálózat jöjjön létre.
Ebben a fogyasztó már nem feltétlenül csak áramot vásárol. Napelemmel termelhet, akkumulátorban tárolhat, a megfelelő pillanatban eladhat, illetve a fogyasztását az aktuális piaci árakhoz igazíthatja.
A rendszer ettől rugalmasabb és hatékonyabb lehet, de jóval összetettebbé is válik. Az új tarifák, az okosmérők, a távoli vezérlés és a fogyasztási adatok kezelése miatt különösen fontos lesz, hogy a végleges szabályozás átlátható legyen, és a háztartások valóban értsék, milyen szerződést kötnek.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott szöveg még nem végleges. Ha azonban a csomag lényegi elemei változatlanul életbe lépnek, a következő években alapvetően átalakulhat az, ahogyan Magyarországon áramot termelünk, tárolunk, vásárolunk és felhasználunk.