Riasztó fordulat a Csendes-óceánon: 70 százalék az esélye a valaha mért legerősebb El Niñónak.
Minden korábbinál erősebb El Niño alakulhat ki az év végére. Az amerikai meteorológiai szolgálat friss előrejelzése szerint 69 százalék az esélye annak, hogy a most erősödő jelenség felülmúlja az összes, 1950 óta megfigyelt El Niñót.
Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatalhoz tartozó Klíma-előrejelző Központ augusztus 13-án kiadott jelentése szerint az El Niño gyors ütemben erősödik.
A szakemberek már több mint 90 százalékos valószínűséget adnak arra, hogy 2026 őszén és a 2026–2027-es télen „nagyon erős” El Niño alakuljon ki. Ennél is aggasztóbb azonban egy másik szám:
69 százalék az esélye annak, hogy az októbertől decemberig tartó időszakban történelmi erősségűvé válik a jelenség.
Ez azt jelentené, hogy a mostani El Niño meghaladná az összes korábbi, 1950 óta dokumentált eseményt.
Már most rendkívüli meleg rejtőzik az óceánban
Az El Niño az Egyenlítő környéki Csendes-óceán természetes, időszakonként visszatérő felmelegedése. Normális körülmények között a passzátszelek nyugat felé, Ázsia és Ausztrália irányába tolják a meleg felszíni tengervizet.
El Niño idején ez a rendszer meggyengül. A meleg víz egyre keletebbre terjed, megváltoztatva a légköri áramlásokat, a csapadék eloszlását és végső soron a világ számos térségének időjárását.
A NOAA mérései szerint júliusban a Csendes-óceán keleti egyenlítői térségében helyenként már 2 Celsius-fokot meghaladó felszíni hőmérsékleti eltérést mértek. Az egyik megfigyelési területen az anomália elérte a 2,9 fokot.
A felszín alatt ennél is szélsőségesebb értékeket találtak:
az óceán mélyebb rétegeiben helyenként 10 Celsius-fokkal volt melegebb a víz a szokásosnál.
Ez a hatalmas melegtömeg a következő hónapokban tovább táplálhatja a felszíni felmelegedést.
Mit jelent a „szuper El Niño”?
A „szuper El Niño” látványos, de nem hivatalos meteorológiai kategória. A szakemberek gyenge, mérsékelt, erős és nagyon erős eseményekről beszélnek.
A NOAA akkor minősítené történelminek a mostani jelenséget, ha a Csendes-óceán meghatározott térségében a háromhavi átlagos hőmérsékleti eltérés elérné vagy meghaladná a 2,5 Celsius-fokot.
A korábbi, különösen erős El Niñók világszerte súlyos következményekkel jártak: egyes területeken aszályokat és erdőtüzeket, máshol rendkívüli esőzéseket, áradásokat és földcsuszamlásokat idéztek elő.
A Meteorológiai Világszervezet júliusi értékelése szerint a mostani El Niño erősödése növeli a hőhullámok, az aszályok, a heves esőzések, valamint a szárazföldi és tengeri hőhullámok valószínűségét.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenhol ugyanaz történik majd. Az El Niño egyik térségben özönvízszerű esőzést, néhány ezer kilométerrel távolabb pedig súlyos csapadékhiányt okozhat.
Újabb globális hőmérsékleti rekordok jöhetnek
Az El Niño természetes jelenség, de most egy eleve rendkívül felmelegedett bolygón bontakozik ki. Az óceánok és a légkör már jelenleg is jóval több hőt tárolnak, mint az iparosodás előtti időszakban.
Az erős El Niño erre rakódhat rá további, átmeneti melegítő hatásként. A 2023–2024-es El Niño is hozzájárult ahhoz, hogy 2024 a mérések kezdete óta a legmelegebb év legyen.
A mostani esemény hatása ezért nem feltétlenül a kialakulásának évében lesz a legerősebb. Az El Niño globális hőmérsékletre gyakorolt következményei gyakran csak több hónapos késéssel jelennek meg, ezért 2027-ben újabb globális melegrekordok dőlhetnek meg.
A szélsőséges időjárás a mezőgazdaságot és a világpiaci árakat is megmozgathatja. A rizs, a kávé, a kakaó, a cukor, a szója és más fontos termények ára is emelkedhet, ha egyszerre több jelentős termőterületen jelentkezik aszály vagy túlzott csapadék.
Az Ellenszél korábban részletesen bemutatta, milyen globális következményekkel járhat egy történelmi erejű El Niño.
Mit jelenthet mindez Magyarországnak?
A magyarországi időjárásra az El Niño nem gyakorol olyan közvetlen és kiszámítható hatást, mint Dél-Amerikára, Ausztráliára vagy Délkelet-Ázsiára.
Nem lehet tehát kijelenteni, hogy a rekorderejű El Niño automatikusan enyhe telet, újabb magyarországi aszályt vagy rendkívüli áradást okoz. Európa és a Kárpát-medence időjárását sokkal közvetlenebbül alakítja az Atlanti-óceán állapota, a futóáramlás, az észak-atlanti légnyomási rendszer, illetve a kontinens felett kialakuló ciklonok és blokkoló anticiklonok.
Arról, hogy miért hiba közvetlenül az El Niñót okolni minden magyarországi hőhullámért, korábbi cikkünkben írtunk részletesen.
A közvetett következményeket azonban Magyarország sem kerülheti el. A világ fontos mezőgazdasági térségeiben bekövetkező terméskiesés drágíthatja az élelmiszereket, a szélsőséges időjárási események pedig ellátási zavarokat, energiapiaci bizonytalanságot és újabb inflációs nyomást okozhatnak.
A 69 százalékos érték egyelőre valószínűségi előrejelzés, nem bizonyosság. A NOAA következő részletes ENSO-jelentése szeptember 10-én jelenik meg. Az azonban már most alig kérdéses, hogy egy rendkívül erős El Niño felé tartunk – azt kell még megtudnunk, hogy valóban minden korábbi rekordot megdönt-e.