Este 6 és 9 között senki ne kapcsolja be a klímát – de miért pont ekkor?

Este 6 és 9 között senki ne kapcsolja be a klímát.

A rekkenő, 38 fokot is elérő kánikulában nemcsak a szervezetünk, hanem a hazai villamosenergia-hálózat is a végletekig túlterhelődik. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter csütörtökön rendkívüli kéréssel fordult a lakossághoz:

a biztonságos áramellátás érdekében 18 és 21 óra között drasztikusan csökkentsük a fogyasztást. Bár a legrosszabb hőség még csak most jön, a tárcavezető szerint a klímák esti kikapcsolásával és a töltők késleltetésével elkerülhető a rendszer összeomlása.

Ahogy a hőség egyre inkább fokozódik és pénteken akár a 38 fokot is elérheti, a magyar villamosenergia-rendszer is sosem látott nyomás alá kerül. Kapitány István a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a zavartalan áramellátás fenntartásához most a lakosság tudatosságára is szükség van.

Mit kér pontosan a tárcavezető?

A miniszter szerint nincs szükség hatalmas áldozatokra ahhoz, hogy a villamosenergia-ellátás biztonságos maradjon, csupán néhány apró, tudatos döntésre az esti, 18 és 21 óra közötti kritikus időszakban. A kormányzat kérései a következők:

• Ebben a három órában mérsékeljük a klímaberendezések használatát, az otthonok lehűtését pedig időzítsük inkább az éjszakai vagy a hajnali órákra.

• Halasszuk 21 óra utánra a különféle akkumulátoros eszközök, például a laptopok, mobiltelefonok és az elektromos autók töltését.

• A nagyobb energiaigényű háztartási gépeket (mosógép, mosogatógép, szárítógép) is csak a késő esti órákban indítsuk el.

Miért pont este 6 és 9 között a legveszélyesebb a helyzet?

Bár a napi hőmérsékleti csúcsokat jellemzően kora délután (14 és 16 óra között) mérjük, a villamosenergia-hálózat szempontjából nem ez a legkritikusabb időszak. Az energetikában jól ismert „kacsagörbe” jelenség miatt az esti órák jelentik a legnagyobb kihívást.

Ennek két együttes oka van:

1. Kieső napenergia: Délután 18 óra után a nap már alacsonyan jár, így a napelemparkok és a háztartási kiserőművek termelése drasztikusan, szinte nullára zuhan.

2. Megugró lakossági csúcsfogyasztás: Ebben az idősávban érnek haza a legtöbben a munkából. A lakosság egyszerre kapcsolja fel a villanyt, indítja el az elektromos tűzhelyeket, dugja töltőre a lemerült eszközöket, és járatja csúcsra a klímákat.

A kieső megújuló energia és a hirtelen megugró fogyasztási csúcs metszéspontja óriási terhet ró a hálózatra. Ilyenkor a hagyományos erőműveknek kell azonnal és rendkívül gyorsan pótolniuk a hiányt, ami kánikula idején (amikor a vezetékek és a transzformátorok amúgy is forróak) komoly hálózati kockázatot jelent.

Dupla haszon: biztonság és alacsonyabb számla

Kapitány István jelezte, hogy a villamosenergia-rendszer szakemberei éjjel-nappal dolgoznak a folyamatos ellátás biztosításán, ezt a munkát pedig az említett apró döntésekkel a lakosság is érdemben segítheti.

A hálózat tehermentesítése mellett az odafigyelésnek kézzelfogható anyagi előnye is van a háztartások számára. A miniszter posztjában külön kitért arra, hogy a tudatos fogyasztás-áthelyezéssel (például a nagyfogyasztók 21 óra utáni üzemeltetésével) a lakosok a saját villanyszámlájukat is hatékonyan csökkenthetik.

---

További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!