Szeptember 28-án nevezi meg a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal azt a négy ügyet, amelyet más hatóságoktól kérne át. Unger Anna elnök szerint a cél nem pusztán egyedi visszaélések felderítése: olyan ismétlődő módszereket keresnek, amelyek további ügyek feltárásához is elvezethetnek.
Konkrét időpontot mondott az első ügyek bemutatására Unger Anna a HVG Címlapsztori rendezvényén. Az NVVH büntetőeljárási jogosultságai szeptember 27-én lépnek hatályba, a következő napon pedig bejelentik, melyik négy ügyet kérnék magukhoz.
Ez még nem eredményhirdetés: a bejelentésből az derül majd ki, milyen ügyekkel kívánják megkezdeni a nyomozati munkát. Nem lezárt eljárásokat vagy már visszaszerzett vagyonokat mutatnak be.
„A NER lusta volt” – az ismétlődő módszereket keresik
Unger szerint a korábbi rendszer működésének egyik sajátossága éppen az lehet, ami segítheti a vizsgálatokat: a bevált megoldásokat újra és újra alkalmazták.
„A NER lusta volt. Ha egy dolog bevált, azt sokáig csinálták. Ha megtaláljuk a mintázatot, azt ki lehet próbálni a többire.”
Az elnök és Tasnády Katalin nyomozati elnökhelyettes ezért jellegzetes ügytípusok vizsgálatában gondolkodik. Az elképzelés szerint egy szerződéses konstrukció vagy pénzmozgás feltárása más, hasonló módon felépített ügyletek megértését is segítheti.
Unger különválasztotta a közvagyonvédelmi vizsgálatot és a nyomozást. Arról is beszélt, hogy a nyomozati ügyek kiválasztásáról Tasnády Katalin dönt, az átvételhez pedig legalább egy korábbi feljelentés szükséges.
Magántőkealapokat és százmilliárdos vásárlásokat is említett
A beszélgetésben Unger több lehetséges vizsgálati irányt sorolt fel: túlárazott közbeszerzéseket, koncessziókból származó vagyonokat, valamint a közérdekű vagyonkezelő alapítványok pénzköltéseit.
Példaként említette azokat az eseteket, amelyekben teljesítési igazolást állíthattak ki tényleges teljesítés nélkül. Az MCC rendezvényeit is szóba hozta, de ez önmagában nem jelent bejelentett eljárást vagy megállapított jogsértést.
A magántőkealapok tulajdonosi hátterének vizsgálatát ugyancsak fontosnak nevezte. Felidézett egy több mint 600 milliárd forintos székházvásárlást is, amely szerinte versenyeztetés nélkül, kormánydöntés alapján történt, és számos jogi kérdést vet fel.
A felsorolt példákból ugyanakkor nem következik, hogy ezek alkotják a szeptember 28-án bemutatandó négy ügyet. A konkrét listát Unger még nem hozta nyilvánosságra.
Nem ígéri, hogy minden pénz visszaszerezhető
A hivatal vezetője a várakozásokat is igyekezett pontosítani. Szerinte nem lehet majd minden elveszett közvagyont visszaszerezni. Más lehetőséget lát egy már kifizetett kártérítés esetében, mint egy túlárazott szerződés vagy vitatható vagyonjuttatás vizsgálatánál.
A munkát elmondása szerint segíthetik a korábban titkos, időközben megismerhetővé vált kormányhatározatok. A pénz útjának feltárásában pedig olyan eszközökre is támaszkodhatnak, amelyek újságíróknak vagy magánszemélyeknek nem állnak rendelkezésükre.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden részletet menet közben megosztanak a nyilvánossággal.
„Nem lesz abszolút filmszínház”
Unger világossá tette: az eredményekről beszámolnak, de a nyomozás érdekei miatt sok kérdésre nem adhatnak majd azonnal választ.
„Ez a hivatal minden várakozással, reménnyel és elvárással ellentétben nem lesz abszolút filmszínház.”
Indoklása szerint nem kockáztathatják, hogy egy idő előtt közölt információ figyelmeztesse az érintetteket, és ezzel megnehezítse a vagyon felkutatását.
A hivatal működését már az indulás előtt éles politikai vita kíséri. Az Ellenszél korábban beszámolt arról, hogy Orbán Viktor, az NVVH munkatársait érintő kijelentései miatt feljelentés született, amelynek iratait az ügyészséghez továbbították.
A következő konkrét állomás most szeptember 28.: ekkor derülhet ki, mely ügyeken keresztül kezdi meg a hivatal a beígért vagyonfeltárást.
