Infantino órák alatt meghátrált: Magyarország is kész volt bojkottálni a FIFA-t.
Az UEFA mind az 55 tagszövetsége – köztük az MLSZ – kész lett volna távol maradni a FIFA versenyeitől, ha Gianni Infantino végrehajtja a világbajnokság üzleti jogainak részleges privatizálását. A fenyegetés működött: a FIFA elnöke péntek éjjel visszavonta a tervet.
Az európai labdarúgás példátlanul egységesen fordult szembe a FIFA-val. Az UEFA és mind az 55 európai tagszövetség egyhangúlag úgy döntött, hogy válogatottjaik nem vesznek részt a FIFA tornáin, amennyiben magánbefektetők tulajdonrészt szereznek a világbajnokságot és más FIFA-versenyeket működtető üzleti vállalkozásban.
A döntés Magyarországot is érintette, mivel a Magyar Labdarúgó Szövetség az UEFA teljes jogú tagszervezete. Ez azonban nem a magyar kormány politikai döntése, hanem az MLSZ részvétele volt az európai szövetségek közös fellépésében.
Önálló magyar közlemény nem jelent meg, de az UEFA egyhangú döntéséről szóló beszámoló szerint valamennyi európai tagszövetség támogatta a feltételes bojkottot.
Nem lett volna világbajnokság Európa nélkül
Az UEFA álláspontja egyértelmű volt: egyetlen európai válogatott sem indul FIFA-versenyen addig, amíg a privatizációs javaslat napirenden marad.
Ez nemcsak a férfi világbajnokságot, hanem a női tornákat, az utánpótlás-világbajnokságokat és más FIFA-rendezvényeket is érinthette volna.
A bojkott feltételes volt. Az európai szövetségek akkor maradtak volna távol, ha a FIFA végigviszi a tervét. Mivel Infantino végül visszavonulót fújt, jelen állás szerint a magyar válogatottnak sem kell kihagynia egyetlen tornát sem.
A fenyegetés azonban rendkívül súlyos volt. Európai csapatok nélkül egy futball-világbajnokság sportszakmai és üzleti értéke is összeomlott volna. Különösen úgy, hogy a 2030-as torna fő rendezői Spanyolország és Portugália lesznek Marokkó mellett.
Mit akart eladni a FIFA?
A FIFA egy új vállalkozást hozott volna létre FIFA Forward Enterprise néven. Ebbe szervezték volna ki a szervezet kereskedelmi és rendezvényszervezési tevékenységének jelentős részét, beleértve a férfi- és női világbajnokságokat, valamint a klubvilágbajnokságot.
A FIFA hivatalos ismertetése szerint a világszövetség megtartotta volna az irányítást és a sportszakmai döntési jogokat. A vállalat mintegy ötödét ugyanakkor külső befektetőknek adták volna el.
Az üzlet értéke körülbelül 20 milliárd dollár lehetett, a külső befektetők pedig mintegy 4 milliárd dollárért szerezhettek volna részesedést.
Az egyik legfontosabb érdeklődő a Joshua Kushner által alapított befektetési társaság volt. Joshua Kushner testvére Jared Kushner, Donald Trump veje és egyik legbefolyásosabb tanácsadója.
Az Ellenszél már a terv nyilvánosságra kerülésekor részletesen bemutatta, hogyan kerülhetett volna magánkézbe a világbajnokság üzletének mintegy ötöde.
Az UEFA ultimátuma működött
Az európai szövetség szerint a világbajnokság nem kezelhető egyszerű befektetési termékként, és a futball generációkon át felépített örökségéből nem szerezhetnek tulajdonrészt külső pénzügyi szereplők.
Az UEFA azt is kifogásolta, hogy Infantino a tagszövetségek érdemi bevonása nélkül, szűk körben készítette elő a konstrukciót.
Az ellenállás gyorsan világméretűvé vált. Más kontinentális szövetségek is tiltakoztak, FIFA-tisztségviselők mondtak le, és egyre többen követelték a terv teljes visszavonását.
Az AP legfrissebb beszámolója szerint Infantino péntek éjjel feladta a privatizációs elképzelést. Ezzel egyelőre megszűnt a bojkott közvetlen oka.
A FIFA hivatalos oldalán ugyanakkor továbbra is elérhető a terv eredeti ismertetése, ezért fontos kérdés marad, pontosan milyen kötelező biztosítékot kap az UEFA arra, hogy később sem próbálják meg más formában visszahozni az elképzelést.
Mi lesz az Infantino–Orbán-kapcsolattal?
Orbán Viktor és Gianni Infantino kapcsolata hosszú évekre nyúlik vissza. A FIFA elnöke többször járt Budapesten, találkozott a volt miniszterelnökkel, és rendszeresen méltatta a magyar futballba irányított állami beruházásokat.
A FIFA egy 2021-es találkozóról szóló beszámolójában „gyümölcsöző” egyeztetésként jellemezte Infantino és Orbán tárgyalását. A sportvezető legutóbb az MLSZ fennállásának 125. évfordulóján is külön megköszönte Orbán támogatását.
A mostani ügyben azonban nincs jele annak, hogy Orbán Viktor közvetlenül beavatkozott volna. Az UEFA-döntést nem a kormányok, hanem a nemzeti labdarúgó-szövetségek hozták meg.
Infantino gyors meghátrálásával ráadásul elmaradt az a helyzet, amelyben Orbánnak látványosan választania kellett volna régi szövetségese és a magyar válogatott világbajnoki részvétele között.
Valójában Csányi Sándor került kényes helyzetbe
A botrány legérdekesebb magyar szereplője nem is Orbán Viktor, hanem Csányi Sándor.
Csányi egyszerre az MLSZ elnöke és a FIFA alelnöke. Vagyis miközben a magyar szövetség az UEFA többi tagjával együtt kész volt bojkottálni a FIFA versenyeit, annak a világszervezetnek is az egyik legmagasabb rangú vezetője, amely ellen a fellépés irányult.
Az MLSZ egyelőre nem közölte, hogyan szavazott Csányi, milyen álláspontot képviselt a FIFA vezetésében, és részt vett-e az Infantino-terv előkészítésében vagy megakadályozásában.
A bojkott tehát alighanem véget ért, mielőtt ténylegesen elkezdődött volna. Az ügy azonban megmutatta, hogy az európai szövetségek képesek voltak térdre kényszeríteni Infantinót, amikor a világbajnokság jövőjét látták veszélyben.