„Az El Niño már a házban van” – az ENSZ-főtitkár szerint egyre halálosabb időjárási veszélyek jönnek.
António Guterres szerint az El Niño már nem távoli fenyegetés: a jelenség gyorsan erősödik, és az északi félteke őszén tovább növelheti a hőhullámok, aszályok, árvizek és pusztító erdőtüzek kockázatát.
„Az El Niño már nem a küszöbön van, hanem belépett a házba, és elkezdte feltekerni a fűtést” – jelentette ki António Guterres ENSZ-főtitkár New Yorkban.
Guterres szerint a természetes éghajlati jelenség „további olajat önt” egy már eleve felmelegedett bolygó tüzére. Az eredmény még súlyosabb hőhullám, újabb hőmérsékleti rekord, apokaliptikus erdőtűz, aszály vagy rendkívüli esőzés lehet.
A Meteorológiai Világszervezet, vagyis a WMO júliusi jelentése szerint az El Niño már kialakult a trópusi Csendes-óceán térségében, és a következő hónapokban gyorsan erősödhet.
Erős El Niño alakulhat ki
A WMO előrejelzési modelljei szerint 2026 júliusa és szeptembere között erős El Niño fejlődhet ki. A jelenség várhatóan az északi félteke őszén is tovább erősödik, és általában november és február között éri el a legnagyobb intenzitását.
A korábbi WMO-előrejelzés már több mint 90 százalékos esélyt adott arra, hogy az El Niño legalább novemberig fennmaradjon. A szervezet szerint a modellek között szokatlanul nagy az egyetértés, ezért az előrejelzés bizonyossága is magas.
A legfrissebb számítások alapján a Csendes-óceán ellenőrzött térségében a vízfelszín szezonális hőmérsékleti eltérése megközelítheti vagy meghaladhatja a 2 Celsius-fokot. Ez már az erős El Niño kategóriájába tartozik.
Az Ellenszél már július elején beszámolt arról, hogy történelmi erejű El Niño fejlődhet ki 2026 második felében. A mostani mérések alapján a korábbi forgatókönyv egyre kevésbé tűnik puszta lehetőségnek.
Mi az El Niño?
Az El Niño a Csendes-óceán középső és keleti, Egyenlítő körüli térségében kialakuló nagyléptékű felmelegedés. Általában két-hét évente jelentkezik, és megváltoztatja a légköri áramlásokat, a szélrendszereket, valamint a csapadék eloszlását.
A jelenség önmagában természetes eredetű. Nem a fosszilis energiahordozók használata hozza létre, az ember okozta globális felmelegedés azonban egyre magasabb alaphelyzetből induló időjárási rendszerre rakódik rá.
Olyan ez, mintha egy már amúgy is felforrósodott helyiségben még feljebb tekernék a fűtést.
Az El Niño egyes területeken aszályt és hőhullámot okozhat, míg máshol rendkívüli esőzésekhez, áradásokhoz vagy földcsuszamlásokhoz járulhat hozzá. Hatásai nem mindenütt azonosak, és Európában jóval közvetettebbek, mint a Csendes-óceánhoz közelebb fekvő régiókban.
Szinte minden földrészen melegebb lehet
A WMO globális szezonális előrejelzése szinte minden földrészen az átlagosnál magasabb hőmérsékletek valószínűségét mutatja.
Kiemelten érintett lehet:
- Afrika jelentős része;
- Dél-Európa;
- az Arab-félsziget;
- az indiai szubkontinens;
- Kelet-Ázsia;
- Közép-Amerika és a Karib-térség;
- Dél-Amerika nagy része;
- Ausztrália és Új-Zéland.
A csapadék eloszlása ennél jóval változatosabb lehet. Átlag feletti eső valószínű Észak-Amerika nyugati részén, Dél-Amerika délkeleti térségében és Dél-Európa egyes területein.
Ezzel szemben az indiai szubkontinensen, Ausztrália jelentős részén, Közép-Amerika déli területein, a Karib-térségben és Dél-Amerika északnyugati részén szárazabb idő következhet. Európán belül északon nőhet az átlag alatti csapadék valószínűsége, de a WMO szerint ennek az előrejelzésnek csak alacsony vagy közepes a bizonyossága.
Mit jelenthet mindez Magyarországnak?
Az El Niño nem határozza meg közvetlenül egy-egy magyarországi hét időjárását. Európa messze található a jelenség központjától, ezért nálunk az Atlanti-óceán, a sarki légköri örvény, a mediterrán ciklonok és más regionális folyamatok sokszor erősebb hatást gyakorolnak.
A globális hőmérséklet további emelkedése azonban növeli annak kockázatát, hogy a már kialakult magyarországi aszályt újabb hőhullámok súlyosítsák.
Ürge-Vorsatz Diána klímakutató nemrég arra figyelmeztetett, hogy ha beválik az augusztusi előrejelzés, nyár végére nagy bajban lehet Magyarország. Az ország fölött egyes időszakokban Európa egyik legnagyobb pozitív hőmérsékleti eltérése alakulhat ki, miközben a talaj és a folyók vízkészletei már most is rendkívül alacsonyak.
A legutóbbi El Niño után megdőlt a globális rekord
Az előző erős El Niño 2023-ban alakult ki, hatásai pedig 2024-ben is érezhetők voltak. A WMO hivatalos értékeléseszerint 2024 lett a mérések kezdete óta a legmelegebb év.
A globális átlaghőmérséklet 1,55 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti, 1850–1900 közötti átlagot. Egyetlen év átlépése még nem jelenti automatikusan a párizsi klímacél végleges elvesztését, de világosan mutatja, milyen közel kerültünk a veszélyes határértékhez.
Guterres szerint ezért nem elegendő az El Niñót önmagában figyelni. Csökkenteni kell a fosszilis energiahordozók használatát, gyorsítani kell a megújuló energiára történő átállást, és olyan korai riasztási rendszereket kell kiépíteni, amelyek a legveszélyeztetettebb embereket is elérik.
„Ha nem cselekszünk az emberek védelmében és a válság okainak megszüntetéséért, a veszélyek egyre halálosabbá válnak”
– figyelmeztetett az ENSZ-főtitkár.
A WMO várhatóan szeptember elején teszi közzé a következő részletes El Niño-jelentését.
