Ceuta: hírszerzési források szerint Marokkó nyithatta ki a kaput 60 ezer ember előtt.
Nyugati hírszerzési források azt gyanítják, hogy Marokkó szándékosan könnyíthette meg több tízezer ember átjutását a spanyol fennhatóság alatt álló Ceutába. A feltételezett cél az lehetett, hogy Rabat látványosan megmutassa Madridnak: a migrációs útvonal megnyitásával komoly nyomást tud gyakorolni Spanyolországra és az egész Európai Unióra.
Az értesülés különösen érdekes annak fényében, hogy Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő már korábban feltette a kérdést: hogyan indulhatott el ugyanoda, szinte ugyanabban a pillanatban több tízezer ember?
A szakértő szerint ekkora tömeg összehangolt mozgásához információ, szervezés és olyan pillanat szükséges, amikor valamiért senki nem állítja meg az embereket. Most brit lapértesülések szerint nyugati hírszerző szolgálatok is hasonló magyarázatot vizsgálnak.
Marokkó üzenhetett Spanyolországnak
A The Telegraph hírszerzési forrásai szerint Marokkó elősegíthette, hogy rövid idő alatt 50–60 ezer ember jusson át a mindössze körülbelül 85 ezer lakosú Ceutába.
A lap forrásai úgy vélik, hogy az akció egyfajta erődemonstráció lehetett a Spanyolországgal fennálló diplomáciai feszültség közepette. Rabat állítólag elégedetlen Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök algériai közeledésével és az új gázmegállapodásokkal.
Marokkó és Algéria évtizedek óta regionális riválisok. Viszonyukat többek között a nyugat-szaharai konfliktus, a területi befolyásért folyó küzdelem és az energiapolitika terheli. Madrid algériai nyitását ezért Rabat stratégiai fenyegetésként értékelhette.
A feltételezés szerint Marokkónak nem feltétlenül kellett megszerveznie vagy járművekkel a határhoz szállítania az embereket. Elég lehetett az ellenőrzés átmeneti fellazítása, illetve annak elterjedése, hogy a határon most át lehet jutni.
A közösségi oldalakon megjelenő első felvételek ezután további emberek tízezreit indíthatták el Ceuta felé.
Egyszer már bizonyíthatóan megtörtént
A mostani gyanút erősíti egy 2021-es történelmi előzmény. Akkor egy Spanyolország és Marokkó közötti diplomáciai konfliktus idején több mint nyolcezer ember jutott be rövid idő alatt Ceutába, miután a marokkói hatóságok látványosan visszavettek a határellenőrzésből.
Az Európai Parlament később határozatban ítélte el, hogy Marokkó a migrációt és a határellenőrzést politikai nyomásgyakorlásra használta Spanyolországgal szemben.
Ez természetesen még nem bizonyítja, hogy a 2026-os tömeges átkelést is a marokkói állam szervezte. A Telegraph értesülése névtelen hírszerzési forrásokra épül, nyilvánosan bemutatott bizonyíték egyelőre nincs.
Az AP tényellenőrző összefoglalója ezért arra figyelmeztetett, hogy a határ áttörésének okairól több, jelenleg még nem bizonyított állítás terjed.
Madrid védi Marokkót
A spanyol kormány egyelőre határozottan elutasítja, hogy Rabat állna a történtek mögött. Pedro Sánchez köszönetet mondott Marokkónak az illegális határátlépések megfékezésében és az emberek visszafogadásában nyújtott együttműködésért.
A spanyol hatóságok szerint a Ceutába érkezők túlnyomó többsége már visszatért Marokkóba. A legfrissebb beszámolók alapján az 50–60 ezer érkezőből több mint 48 ezren távoztak a területről.
A határ áttörése azonban súlyos emberáldozatokkal járt. A korábbi 57-ről szombatra 67-re emelkedett a halálos áldozatok száma. Voltak, akik úszás közben fulladtak meg, mások a határnál kialakult torlódásban vesztették életüket. Spanyolország egy új, ötszáz méteres védőakadály telepítését jelentette be a tengeri határszakaszon – írta az AP.
Schengen felfüggesztése inkább politikai üzenet
Olaszország közben ideiglenesen visszaállította a Spanyolországból érkezők ellenőrzését a repülőtereken és a kikötőkben. Több európai kormány pedig Spanyolország schengeni tagságának felfüggesztését is felvetette.
A spanyol kormány szerint ez jogilag és a válság kezelésének szempontjából is értelmetlen reakció. Ceutára ugyanis különleges schengeni szabályok vonatkoznak: az onnan a spanyol szárazföldre utazókat ellenőrizhetik, így a területre történő belépés nem jelent automatikus, akadálytalan továbbjutást Európába.
Az Európai Bizottság korábbi jogértelmezése szerint a schengeni szabályanyag Ceutára is kiterjed, de a városra külön határellenőrzési rendelkezések vonatkoznak. Vagyis a helyzet összetettebb annál a politikai szlogennél, hogy Spanyolországot egyszerűen „ki kell zárni Schengenből”.
Az egész ügy legfontosabb, egyelőre megválaszolatlan kérdése ezért továbbra is ugyanaz:
hogyan mozdulhatott meg néhány óra alatt több tízezer ember, és ki tudta előre, hogy azon a napon a határ gyakorlatilag átjárhatóvá válik?
Ha a hírszerzési feltételezés bizonyítást nyer, akkor Ceutában nem egyszerűen egy váratlan migrációs hullám történt. Egy állam használhatott fel kiszolgáltatott emberek tízezreit geopolitikai fegyverként egy európai uniós tagállammal szemben.