Tizenkét év börtön fenyegeti, mégis hazamehetett: a jogi elemzés lerántja a leplet a Hajdu-ügy valódi tétjéről.
Súlyos börtönévekkel fenyegető bűncselekmény gyanúja ellenére szabadon távozhatott kihallgatása után Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ korábbi főigazgatója. Bár a hivatalos indoklás szerint nem áll fenn a szökés vagy a tanúk befolyásolásának veszélye, a jogi szakma értetlenül áll a döntés előtt. Egy friss elemzés kíméletlenül rámutat: az ügyészség eljárása nem egyszerű jogalkalmazás, hanem egy kódolt politikai üzenet, amelynek valódi címzettje nem más, mint Orbán Viktor volt miniszterelnök.
Amikor a Központi Nyomozó Főügyészség hét rendbeli, a sértett sanyargatásával elkövetett jogellenes fogvatartás hivatalos eljárásban elkövetett bűncselekményével meggyanúsította Hajdu János tábornokot, sokan az Orbán-rendszer egyik legfőbb erőszakszervezeti vezetőjének elszámoltatását látták az ügyben. A meglepetés akkor érkezett, amikor az ügyészség úgy döntött, szabadon hagyja távozni a volt főigazgatót, mivel szerintük a szökés-elrejtőzés, valamint az eljárás befolyásolásának veszélye nem áll fenn. Balázs Csire legújabb elemzése azonban rámutat, hogy az ügyészségi határozat súlyos logikai és szakmai ellentmondásokkal terhelt.
A 7,5 éves „iránytű” és az ügyészség logikai bukfence
A jogi tények ezen a ponton rendkívül szigorúak. A cselekmény alapesetben 1-5 éves szabadságvesztéssel büntetendő. Mivel azonban minősített esetről (sanyargatás) és hétszeres halmazatról van szó, a büntetési tétel 2-12 évig terjedő szabadságvesztésre ugrik. Ennek a büntetési tételnek a középmértéke 7,5 év, ami kizárólag letöltendő büntetés lehet.
A töretlen bírói gyakorlat szerint egy ilyen súlyos, kettőtől 12 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény esetében a várható büntetés súlyossága már önmagában megalapozza a szökés-elrejtőzés veszélyét. A rendezett családi háttér vagy a legális jövedelem ilyen büntetési tételnél másodlagos szempont, a bíróságok szinte automatikusan elrendelik a letartóztatást.
Szintén nehezen védhető az ügyészség azon érvelése, miszerint az eljárás befolyásolásának veszélye azért nem áll fenn, mert Hajdu tábornok már „régebb óta” tud a nyomozásról. Ahogy az elemzés rávilágít, a tábornok a saját korábbi beosztottjait nagyon is könnyen tudná befolyásolni, hiszen ismeri a telefonszámukat és személyes nexusa van azokkal, akik az akcióban részt vettek. Ezekből a tényekből egyenesen következik: a hatóság nem tisztán jogi értelmezés alapján döntött, hanem egy magasabb szintű, politikai színezetű határozatot hozott.
Felsőbb utasítás nélkül a TEK sem lép ekkorát
Az ügy valódi dimenziójának megértéséhez a Terrorelhárítási Központ működési logikáját kell megvizsgálni. A TEK állománya pontosan ismeri a rendőrségi és a büntetőeljárási törvény rájuk vonatkozó szabályait. Amikor hét, kifejezetten érzékeny hátterű külföldi állampolgár elfogásáról van szó, a beosztott TEK-esek nem intézkednek maguktól jogsértő módon.
Ez a fajta fellépés kizárólag kifejezett parancs alapján történhetett. Hajdu János az elemzés szerint ebben a történetben csupán egy „bástya a sakktáblán”. A nyitott kérdés tehát az, hogy ki adta ki az utasítást a tábornoknak a háttérből.
A burkolt üzenet: „Viktor, bevédjük a hátadat”
A poszt szerzője egy rendkívül éles következtetést von le az eseményekből: Hajdu szabadon engedése valójában egy kódolt üzenet. Azt üzeni: „Viktor, we cover your back. Viktor mi bevédjük a hátadat.”.
Ez a paktum azt jelenti, hogy még abban az esetben is, ha a nyomozás során felmerülne Orbán Viktor személyes felelőssége – például mint lehetséges felbujtó vagy hivatali visszaélést elkövető személy –, őt sem fogják letartóztatni. Az ügyészség lépése kvázi megnyugtatás a volt miniszterelnök felé: „tessék nyugodtan menni meccset nézni Amerikába, mi nem akarjuk a volt miniszterelnököt letartóztatni”.
Az elemzés rámutat a kiáltó kettős mércére is. Ha nem a TEK volt vezéréről, hanem egy „Gipsz Jakab őrnagyról” vagy egy lokális polgármesterről lenne szó, már mindkettejüket „talpig vasban” vitték volna a bíróság elé. A jogi levezetést, amelyet Dr. Horváth Lóránt ügyvéd kommentjében „tökéletes levezetésnek” nevezett, azzal a konklúzióval zárul: a politikai egyensúlyozás miatt Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyésznek távoznia kellene a posztjáról.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!