
Vége: a legfőbb ügyész napjai meg vannak számlálva.
Hetekig magabiztosan visszautasította a lemondási felszólításokat, most viszont mégis úgy fest, hogy Nagy Gábor Bálint napjai a Legfőbb Ügyészség élén meg vannak számlálva. Magyar Péter miniszterelnök hétfői sajtótájékoztatóján kerek-perec kimondta: úgy tudja, a legfőbb ügyész hamarosan saját maga mond le – ezzel pedig a Tisza-kormánynak nem is kell jogi úton elmozdítania.
Mit mondott pontosan a kormányfő?
A kormányfő a délutáni rendkívüli sajtótájékoztatóján egyértelműen fogalmazott: Nagy Gábor Bálintnak rövidesen le kell mondania, és a kormány arra számít, hogy ez tényleg meg is történik. Az okokat nem részletezte, de jelezte, hogy ha a lemondás végül elmaradna, visszatérnek a kérdésre. Részleteket nem közölt, de azt sem cáfolta, hogy a legfőbb ügyész az úgynevezett „aranykonvoj”-ügy kezelése miatt kitört ügyészségi „palotaforradalomba” bukott bele.
Ez a megfogalmazás magában is óriási fordulat. Nagy Gábor Bálint korábban hónapokon át kőkeményen tartotta a frontot: amikor májusban először szólították fel lemondásra, egyértelműen elhárította a felkérést, és kijelentette, hogy szakmai pályafutása alapján vállalta a feladatot, és szeretné folytatni a megkezdett munkát. Most viszont a miniszterelnök szavai szerint ennek a kitartásnak hamarosan vége szakadhat.
Mi áll a háttérben? Az aranykonvoj-ügy és a palotaforradalom
A feszültség gyökere márciusra vezethető vissza. A Terrorelhárítási Központ kommandósai március 5-én rajtaütésszerű akcióban fogtak el hét ukrán állampolgárt, és foglaltak le tőlük több mint 27 milliárd forintnak megfelelő aranyat és valutát – ez az úgynevezett „aranykonvoj”-ügy. Az akció körül azóta is áll a bál: kiderült, hogy a rajtaütés mögött politikai döntés állhatott, és felmerült, hogy az ügyészség törvényességi felügyeleti szerepe nem érvényesült megfelelően.
Az ügy az elmúlt hetekben az ügyészségen belül is komoly törésvonalakat hozott felszínre. Júniusban lemondott posztjáról Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője – a háttérben éppen az aranykonvoj-ügy nyomozási rendjéről folytatott éles szakmai vita állt a Legfőbb Ügyészséggel. A lemondás dominóhatást indított el: több főügyész is szembefordult a vezetéssel, és a sajtó már nyíltan „palotaforradalomként” írta le a történéseket az ügyészségen belül.
A legfőbb ügyész utódját a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja meg, kétharmados többséggel – egy 2024-es törvénymódosítás óta pedig a posztra már nem kizárólag ügyészek közül lehet jelöltet állítani, így a kormány mozgástere a választásban jóval tágabb, mint korábban.
Mi jöhet most?
A miniszterelnök szavai alapján a kérdés rövid időn belül eldőlhet. Ha a lemondás valóban megtörténik, az egyszerre zárja le az aranykonvoj-ügy körüli vezetői válságot az ügyészségen, és nyit utat egy új, a kormány számára kedvezőbb legfőbb ügyész megválasztásának. Ha viszont Nagy Gábor Bálint mégsem mond le, Magyar Péter már jelezte: a kérdés akkor sem fog lekerülni a napirendről.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!