Oda az Orbán-rendszer legaljasabb bosszújának: a Tisza-kormány felszabadítja az Alkotmánybíróságot és megszünteti a közpénz-mutyit.
A Tisztítótűz-művelet nemcsak a bukott politikusokat távolítja el, hanem a maffiaállam jogi bástyáit is a földig rombolja. A most társadalmi vitára bocsátott tiszás Alaptörvény-módosítás végleg eltörli a Fidesz egyik legszégyenletesebb, 2011-es bosszúját, és azonnali hatállyal visszaadja az Alkotmánybíróság (Ab) teljes döntési szabadságát. De a javaslat tartogat még egy hatalmas pofont az oligarcháknak: kihúzzák az Alaptörvényből azt a fideszes trükköt is, amire hivatkozva Kósa Lajosék korábban azt hazudhatták a szemünkbe, hogy az ellopott vagyon „elvesztette közpénz jellegét”.
A Tisza Párt nem viccelt, amikor az állam teljes jogi gatyába rázását ígérte. A kormany.hu-ra felkerült legújabb módosító tervezet nemcsak a Sulyok Tamás- és Polt Péter-féle bábok eltávolításáról gondoskodik, hanem pontot tesz a magyar jogtörténet egyik legsötétebb fejezetére is. A kormány visszaadja a fegyvert az Alkotmánybíróság kezébe.
A 13 éves alkotmányos csonkítás vége
Hogy megértsük a mostani lépés súlyát, vissza kell mennünk 2011 májusáig. Ekkor történt, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette az Orbán-kormány egyik első látványos, de teljesen jogszerűtlen intézkedését: a visszamenőleges hatályú 98 százalékos különadót. A Fidesz válasza a jogállamiság tiszteletben tartása helyett a nyers, maffiamódszereket idéző bosszú volt.
Gyakorlatilag kiherélték a testületet: elvették az Alkotmánybíróságtól a lehetőséget, hogy költségvetési és adókérdéseket vizsgáljon (kivéve a legszélsőségesebb, élethez való jogot sértő eseteket). A zsarolás úgy szólt: az Ab addig nem vizsgálhat pénzügyi törvényeket, amíg az államadósság a GDP 50 százaléka felett van. Hogy a bosszú biztosan tökéletes legyen, 2013-ban még tovább szigorítottak: kikötötték, hogy a magas államadósság idején hozott törvényeket még akkor sem lehet vizsgálni, ha a hiány egyszer beesne 50 százalék alá.
A cinikus adósság-csapda
Bár a Fidesz akkoriban cinikusan azzal hárította a kritikákat, hogy a korlátozás nem szól örökre, a valóság az, hogy eszük ágában sem volt visszaadni a jogköröket. Az elmúlt 16 évben a magyar államadósság szinte végig a 75-80 százalék közötti sávban mozgott, a mélypontja 2019-ben is csak 65 százalék volt. Jelenleg 77,9 százalékon áll.
Az Ab megcsonkítása tehát a gyakorlatban örök életre szólt – egészen mostanáig. A Tisza-kormány Alaptörvény-módosítása ezt a két passzust azonnali hatállyal a kukába dobja. Ahogy az indoklás fogalmaz: a jogállamiság megköveteli a teljes körű normakontroll helyreállítását, hogy minden jogszabály azonos mérce szerint legyen vizsgálható. A pénzügyi teljhatalomnak befellegzett.
Vége a „közpénz jellegét elveszítő” milliárdoknak
A módosítás egy másik, laikus szemmel talán aprónak tűnő, de valójában atombomba erejű változtatást is tartalmaz. Törlik az Alaptörvényből azt a fideszes meghatározást, miszerint „a közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése.”
Emlékszünk még a NER legbicskanyitogatóbb mondatára? Amikor Kósa Lajos a kamerákba röhögve magyarázta meg, hogy a jegybanki alapítványokba talicskázott százmilliárdok miért nem tartoznak a nyilvánosságra: mert a pénz „elvesztette közpénz jellegét”.
A Fidesz azért írta bele ezt a végtelenül lesarkított, szűk definíciót az Alaptörvénybe, hogy megkösse az oknyomozó újságírók, a bíróságok és az ellenzék kezét. Erre hivatkozva tudták a magántőkealapokba, alapítványokba és haveri zsebekbe mentett pénzeket eltitkolni, mondván: technikai értelemben az már nem az államé.
A Tisza-kormány most ezt a jogi kiskaput is befalazza. Az indoklás kimondja: a Fidesz által rögzített fogalom indokolatlanul leszűkítette az értelmezést, és csak a mutyit szolgálta. A jövőben a joggyakorlat és a józan ész mondja ki, mi a közpénz – és többé egyetlen fideszes oligarcha sem bújhat el azzal a hazugsággal, hogy az általa ellopott adóforintok útközben elvesztették volna a közpénz jellegüket.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!