Magyarország reméli, hogy az év végéig sikerül megegyeznie Brüsszellel a zárolt uniós forrásokról, miközben versenyt fut az idővel, hogy felszabadítsa az állam által „fogva tartott” intézményekkel és a korrupcióval kapcsolatos aggályok miatt befagyasztott milliárdokat – írja a The Guardian cikke alapján az Euronews.
Az Európai Bizottság meggyőző lépések híján azt fogja javasolni a Tanácsnak, hogy függesszék fel az uniós támogatásokat, Orbán rendszere pedig pénz nélkül össze fog omlani.
Ha az Orbán-kormány 2022 végéig nem jut megállapodásra az Európai Bizottsággal, akkor a Covid-helyreállítási alapokból 4,64 milliárd eurótól eshet el, miközben továbbra is kérdéses a nemzeti infrastruktúra korszerűsítését célzó, hat évre szóló, 24,3 milliárd eurós finanszírozási program.
Navracsics Tibor, az Orbán-kormány főtárgyalója a brit lapnak azt mondta, optimista, hogy az év végéig megállapodás születik a helyreállítási programról, amelynek értéke 15 milliárd euró lehet. Reméli továbbá, hogy Magyarország kora ősszel „partnerségi megállapodást” tud kötni a 24,3 milliárd eurós kohéziós alapok biztosítására.
Magyarország ellen áprilisban indított a Bizottság egy olyan példátlan fegyelmi eljárást, amely a jogállamiság megsértése miatt az uniós források felfüggesztéséhez vezethet
– emlékeztet a lap. „A jogállamisági eljárás megoldása előfeltétele lehet annak, hogy megállapodás szülessen a kohéziós pénzekről vagy az RRF (helyreállítási) pénzekről” – nyilatkozta Navracsics.
A Reutersnek egy magasrangú brüsszeli illetékes elmondta:
meggyőző válasz híján a Bizottság azt fogja javasolni a tagállamokat tömörítő Tanácsnak, hogy a 2021-2027-es felzárkóztatási források jelentős részét függesszék fel.
Az EU tisztviselői úgy érzik, most van lehetőségük arra, hogy a magyar kormányt intézményes reformokra kényszerítsék. Ugyanakkor bizalmatlanok Orbánnal szemben, aki híres az úgynevezett „pávatáncáról”, vagyis arról, hogy „kozmetikai engedményeket” azaz kisebb taktikai visszalépést ajánl, miközben továbbra is illiberális állammá teszi Magyarországot.
„Az a tapasztalatunk az elmúlt évtizedben, hogy azt mondják, engednek, aztán ejtenek egy dolgot, majd a hátsó ajtón keresztül visszajönnek. Soha nem oldottunk meg egyetlen kérdést sem 100 százalékosan”
– árulta el egy magas rangú uniós tisztviselő a Guardiannek, aki ezt „a bizalom nagy kérdésének” nevezte.
A Bizottság egy új hatóságot szeretne létrehozni Magyarországon az uniós források védelmére, ezenkívül erősebb korrupcióellenes szerveket, valamint lehetőséget a civil szervezetek számára ellenőrizni a kormányzati politikát.
Navracsics a The Guradian-nek nem kívánta megerősíteni, hogy Magyarország hajlandó-e hozzájárulni egy új hatóság létrehozásához az uniós források védelmére. Csak annyit mondott, hogy Magyarország „intézményi változtatásokat” hajt végre, beleértve a közbeszerzési szabályok megváltoztatását. Ez azért kulcsfontosságú, emlékeztet a brit lap, mivel Orbán szövetségesei szokatlanul jövedelmező uniós finanszírozású szerződéseket kaparintottak meg verseny nélküli eljárásokon keresztül.
Navracsics szerint meg lehet bízni Magyarországban, hogy végrehajtja az érdemi változtatásokat, mivel „elég intézményi változtatást hajtunk végre, és mert én vagyok a főtárgyaló, és személyes garanciákat tudok adni erre”. Míg a miniszter állította, hogy Magyarország jó eredményeket ért el az „abszorpciós képesség” – az uniós források hatékony elköltése – terén, válasza valószínűleg nem fogja meggyőzni a Bizottság vagy az Európai Parlament szkeptikusait – írja a lap.