Egy Máltán élő magyar vásárló mutatta meg, mekkora adó terheli az ottani élelmiszer-bevásárlást. A különbség a magyar rendszerhez képest mellbevágó: az 54,68 eurós számlából mindössze 2,44 euró volt az áfa.
A Vakmajom Facebook-oldalán megjelent fotós beszámoló egy máltai Lidlben készült. A vásárló szerint az üzlet választéka egy óriási diszkontáruházéhoz hasonlítható, miközben az alapvető élelmiszereket nulla százalékos áfával értékesítik.
A képeken friss zöldségek, húsok, tésztafélék és tejtermékekkel megtöltött polcok láthatók. A bejegyzés szerzője ezt írta:
„54,68 eurós vásárlás után csak 2,44 euró ment az államkasszába.”
Az áfát kizárólag a megvásárolt, nem alapvető termékek – egy naptej és egy Lidl-márkás fürdőnadrág – után számították fel. Ezek Máltán a 18 százalékos általános adókulcs alá tartoznak.
Valóban nulla százalék az élelmiszerek áfája Máltán
A történetet a máltai adóhatóság hivatalos tájékoztatása is alátámasztja. Máltán az általános áfakulcs 18 százalék, bizonyos termékekre és szolgáltatásokra pedig 5 vagy 7 százalék vonatkozik.
Az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek jelentős része ugyanakkor nulla százalékos áfakulcs alá tartozik. Ez az úgynevezett levonási joggal járó adómentesség: a vásárlónak nem kell áfát fizetnie, miközben a kereskedő visszaigényelheti a beszerzéseinél megfizetett adót.
Nem minden ehető termék adómentes. Az édességekre és egyes más élelmiszer-készítményekre például 5 százalékos adó vonatkozhat. Az alapvető élelmiszerekre azonban jellemzően nem rakódik fogyasztási adó.
A képeken látható vásárlásnál ennek látványos eredménye lett. A közölt számok alapján a közel 55 eurós számla végösszegének mindössze 4,5 százaléka került az államhoz áfaként.
Ugyanez Magyarországon egészen másként nézne ki
Magyarország általános áfakulcsa 27 százalék, ami az Európai Unió legmagasabb normál adómértéke.
A hazai élelmiszereket nem egyetlen kulccsal adóztatják. Egyes termékekre 5, illetve 18 százalékos kedvezményes áfa vonatkozik, miközben számos feldolgozott élelmiszer, ital és háztartási termék után továbbra is 27 százalékot kell fizetni. A besorolás sokszor olyan bonyolult, hogy a NAV külön részletes útmutatót tett közzé a 18 százalékos kulcs alá tartozó termékekről.
Egy 54,68 eurós, teljes egészében 27 százalékos áfával terhelt végösszeg 11,63 euró adót tartalmazna. Ez csak szemléltető számítás, hiszen a máltai kosár egyes termékei Magyarországon kedvezményes kulcs alá tartoznának. Az azonban világosan látszik, hogy a magyar vásárló ugyanakkora költésből lényegesen több adót fizethetne.
Az áfa ráadásul a jövedelemtől függetlenül mindenkit ugyanúgy terhel. Emiatt az alacsonyabb keresetű családokat aránytalanul súlyosan érinti, hiszen ők bevételük nagyobb részét költik élelmiszerre és más alapvető termékekre.
Az alacsonyabb áfa nem magyaráz meg minden árkülönbséget
Egyetlen bevásárlásból természetesen nem lehet kijelenteni, hogy Máltán minden olcsóbb, mint Magyarországon. Az árakat az adók mellett a bérek, a szállítási költségek, a beszerzési lehetőségek, az üzletek közötti verseny és a kereskedők árrése is befolyásolja.
Málta szigetország, ezért számos terméket importálnia kell. Ennek ellenére úgy döntött, hogy az alapvető élelmiszerek megvásárlását nem terheli áfával.
Az adócsökkentés önmagában nem garantálja, hogy annak teljes összege tartósan a fogyasztóknál marad. Ehhez valódi piaci verseny és az árak ellenőrizhetősége is szükséges. Ha azonban a kereskedők továbbadják a kedvezményt, a nulla százalékos kulcs közvetlenül csökkenti a kasszánál fizetendő összeget.
Erre közeli példa is akad: az Ellenszél korábban bemutatta, hogy Szlovákiában egy alapvető élelmiszerekből összeállított kosár ára az áfacsökkentés után valóban mérséklődött.
A máltai blokk ezért nem pusztán érdekes külföldi kuriózum. Azt mutatja meg, hogy politikai döntés kérdése, az állam mekkora részt kér el abból a pénzből, amelyet a családok kenyérre, zöldségre, húsra és más alapvető élelmiszerekre költenek.