Az EUrologus szerint több sebből is vérzik Orbán Viktor levele, amelyet Ursula von der Leyenhez, az Európai bizottság elnökéhez írt, és amelyben újfent pénzért kuncsorog a választás előtt. Orbán a „helyreállítási alap Magyarországot megillető hitelkeretének” megnyitását kérte. Orbán levele lehet, hogy még ront is az eddigi kilátásokon.
Az uniós ügyekkel foglalkozó rovat szerint le kell szögezni:
ezt kérheti a magyar kormányfő. Csak éppen nem így, arról nem is beszélve, hogy ezzel a tartalommal teljesen értelmetlenné válik a kezdeményezés.
A helyreállítási alap a koronavírus utáni gazdasági újjáépülést szolgálja. A felhasználás szempontjait jogszabály rögzíti, értelemszerűen a 2020 végén elfogadott rendeletben nem szerepelnek a háborús körülmények.
Az “azonnali rendelkezésre bocsátást” sem ismeri az uniós szabályozás, merthogy először az Európai Bizottságnak kell értékelnie a tartalmat, utána pedig az ajánlásuk alapján a tagállamok döntenek róla. Ez lehet gyors, egy-két hónapos folyamat, de azonnali semmiképpen.
A hírek szerint erre van arra magyar javaslat, hogy átláthatóbbá tegyék az uniós közbeszerzések rendszerét. Egy erre a célra szolgáló ügyészi szervezet felállításával, erre azonban nem tér ki a levél. Másrészt ezt az igényt egyetlen tőmondattal ki lehetne pipálni:
Magyarország haladéktalanul csatlakozik az Európai Ügyészséghez.
Amennyiben a magyar kormány igényt jelent be a mintegy 3300 milliárd forintos helyreállítási kedvezményes hitelkeretre, ahhoz egy tervet kell benyújtani. Az Orbán-levélből fentebb idézett “védelmi, határigazgatási, humanitárius és egyéb akut válságkezelési feladatok ellátása” ehhez nem elegendő, arra ugyanis nem utalt a kormányfő, hogy csatoltan küldi az erre vonatkozó részletes terveket.
EB: Nem kap gyorshitelt az Orbán-kormány az EU-tól
Az Európai Bizottság még elemzi azt a levelet, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök küldött múlt pénteken a Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament elnökének
– közölte a Privátbankár kérdésére Andrea Masini, a Bizottság gazdasági ügyekért felelős szóvivője.
Andrea Masini ugyanakkor hozzátette: Magyarország eddig még nem nyújtott be külön kérést „hiteltámogatásra” a Helyreállítási Alapon belül annak szabályzatának megfelelően (azaz Orbán Viktor levele egy ezt bevezető lépés lehet).
Emlékeztetett arra is, hogy a tagállamok a 2019-es GNI-jük (bruttó nemzeti jövedelem) maximum 6,8 százalékáig igényelhetnek hiteleket 2023. augusztus 31-ig. (A KSH szerint 2019-ben 47 524 milliárd forint volt a magyar GNI, ennek 6,8 százaléka 3232 milliárd forint – a szerk.)
Egyúttal figyelmeztetett, hogy meg kell indokolniuk a kérést, valamint „igazolniuk kell a nagyobb finanszírozási szükségletet, a további reformokat és befektetéseket, amelyekre vonatkozóan mérföldkövekben és célokban kell megegyezni”.
Masini szerint a Bizottság ezt követően újraértékeli majd a tervet, amelyre még az Európai Tanácsnak is rá kell bólintania.
A privátbankárnak küldött válaszból kiderült:
hogy hiába kuncsorog Orbán azután, hogy a Fidesz szétverte és versenyképtelenné tette az országot, az Európai Bizottság komoly feltételekhez köti a hitel folyósítását is, azaz nem teljesítik a magyar kormány kérését.