Újabb szankciók bevezetését tervezi az Európai Unió Oroszországgal szemben. Magyarország mindet támogatni tervezte, azonban később kijelentették a kormánytagok, hogy az orosz energiahordozók korlátozását nem fogják megszavazni.
Az Európai Parlament a múlt hét folyamán olyan állásfoglalást fogadott el, amelyben felszólították a tagállamokat, hogy ne üzleteljenek a Roszatommal és a kémbankként emlegetett Nemzetközi Beruházási Bankkal sem.
Az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Lattmann Tamás nemzetközi jogász elmondta, hogy
első sorban olyan jelentősége van, hogy az Európai Bizottság ebből ki tudja olvasni az EP álláspontját. A Bizottságnak kell a Tanács elé vinnie a szankciós javaslatokat, a Parlamentnek pedig ez, mint egy kezdeményezéseként jelenik meg.
A külügyi főképviselő hatásköre, hogy a javaslat a Bizottság elé kerüljön, hiszen ő az elnöke is, az Európai Bizottság pedig a Tanács elé terjeszti a szankciós javaslatokat, hiszen a külpolitika nem kizárólagos uniós hatáskör, így a tagállamoknak kell dönteniük.
A magyar kormányzatnak van vétójoga, azonban „politikailag elképzelhető, hogy olyan ára van, amit nem biztos, hogy a kormány meg tud vagy meg akar fizetni” – magyarázta a jogász.
Szijjártó Péter kijelentette, hogy Magyarország egészen biztosan nem fog tudni olyan EU-s javaslatot támogatni, mellyel az orosz gázszállítás szankció alá kerül. Lattmann szerint egy folyamatot kell látni a szankciók kapcsán, egyre szigorúbb döntéseket szavaznak meg a tagállamok, ennek következő lépése lehet a gázimport kérdése is. Ahogy Oroszország szempontjából kezd egyre kellemetlenebb lenni a helyzet, a magyar kormány számára is úgy válik problémássá a szankciók bevezetése, hiszen egyre inkább haladunk olyan kérdéskörök felé, amelyek Magyarország számára is vitálisak lehetnek.
„Tehát a magyar kormány szempontjából az érthetően egy problémás elem, ha egy olyan fő döntést kell esetleg támogatnia, aminek eredménye képpen bizonytalanná válik pont azoknak a gázszállításoknak az összessége, amiről nem rég a miniszterelnök nagy büszkén jelentette be, hogy hosszútávon leszerződtünk újra Oroszországgal”
– fejtette ki.
Elképzelhető, hogy amíg Orbánnak hívják a miniszterelnököt, nem jön uniós pénz
Róna Péter, az ellenzék államfőjelöltjének korábbi kijelentései szerint nem fog érkezni Magyarországra uniós pénz, amíg Orbán Viktor a miniszterelnök. Ez Lattmann szerint is elképzelhető, mivel az Európai Bíróság már régen jóváhagyta a jogállamisági mechanizmust jóváhagyó rendeletet, minden akadály elhárult az alkalmazását illetően, tehát a Bizottság minél hamarabb megindíthatja a folyamatot. Hozzátette: a magyar kormánynak nehéz lenne védenie magát, mivel egyértelmű problémákról van szó.
A helyreállítási alap esetében felléphetne a kormány jogi úton, azonban ezt a választások miatt sem teszi meg, mivel nehezítené a kampány kommunikációját, a választás után pedig nem lehet tudni, hogy mi lesz.