
„Megaláztatás” vagy diplomáciai győzelem? Trumpnak magyarázkodnia kell az új iráni megállapodás miatt.
Donald Trump amerikai elnöknek egyre több kritikával kell szembenéznie a G7-csúcson is árnyékként rávetülő iráni megállapodás miatt. Bár az alku lezárta a négy hónapig tartó konfliktust és utat nyitott a Hormuzi-szoros újrainduló hajóforgalma előtt, sokak szerint a paktum kísértetiesen hasonlít Barack Obama 2015-ös, a konzervatívok által sokat kritizált atomalkujára.
A keddi G7-csúcson Trump hevesen visszautasította azokat az összehasonlításokat, amelyek az ő megállapodását elődje paktumához mérik. A jelenlegi elnök – aki első ciklusában felbontotta a 2015-ös egyezményt, és Obamát a „történelem legtudatlanabb elnökének” nevezte – kijelentette: míg Obama alkúja „egy atomfegyverhez vezető út volt”, addig az övé „egy fal az atomfegyverrel szemben”.
Az iráni konfliktust lezáró új megállapodás ugyan megnyugtatta a részvénypiacokat, mérsékelte az olajárakat és helyreállította a Hormuzi-szoros hajóforgalmát, Trumpot mégis védekezésre kényszerítette a hazai és nemzetközi porondon.
Megérte a négy hónapos háborút?
A kritikusok egybehangzóan teszik fel a kérdést: vajon a Teherán által tett engedmények megérték-e a négy hónapig tartó háborút, a több milliárd dolláros költségeket, az amerikai fegyverkészletek kimerítését, valamint a szövetségesekkel kialakult feszültségeket?
Sokak szerint az új megállapodás rendkívül hasonlít a Közös Átfogó Cselekvési Tervhez (JCPOA), amelyet még Obama alatt kötöttek, és amely a szankciók enyhítéséért cserébe korlátozta Irán nukleáris programját. Ez a paktum évekig a konzervatívok bögyében volt.
Maga Barack Obama is megszólalt az ügyben, hogy jelezze: a jelenlegi egyezmény lényegében ugyanazokon a feltételeken alapul, mint az övé. Egy szerdán adásba kerülő ABC-interjúban az egykori elnök kifejtette: kétséges, hogy bármilyen létrejövő megállapodás jelentősen eltérne vagy jelentős javulást hozna ahhoz a paktumhoz képest, amellyel a kilépés előtt rendelkeztek.
Aggódó republikánusok és a WhatsApp-üzenetekből összetákolt egyezmény
A helyzetet tovább élezi, hogy Trump még mindig nem hozta nyilvánosságra a Svájcban pénteken aláírandó egyezmény szövegét, ami a kongresszus republikánus tagjaiban is nyugtalanságot keltett.
-
Joni Ernst, iowai republikánus szenátor kiemelte, hogy egy ekkora horderejű megállapodás alapos vizsgálatot érdemel, és a Szenátusnak lehetőséget kell kapnia a részletek áttanulmányozására.
-
John Kennedy, louisianai republikánus szenátor még szkeptikusabban fogalmazott: „Hacsak nem egy nappali iszákos oktatta otthon, senki sem bízik abban, hogy Irán bármit is meg fog tenni”.
-
Morton Klein, az erősen Trump-párti Amerikai Cionista Szervezet elnöke a Trump-féle paktum kapcsán úgy vélte: jelenleg nem látszik megegyezés arról, hogyan távolítják el Irán nukleáris készleteit és hogyan szerelik le a létesítményeit.
A konzervatív tábor a nukleáris ambíciók visszaszorításának hiánya mellett a lehetséges szankciók enyhítése, egy 300 milliárd dolláros iráni befektetési alap létrehozása, valamint az izraeli akciókat korlátozó libanoni intézkedések miatt is bírálja Trumpot. A National Review vezércikkében egyenesen a „megaláztatás” lehetőségét vetette fel az elnök eddigi keménykedő retorikájának fényében, és a szöveg nyilvánosságra hozatalát követelte.
Eközben a demokraták magát a háborút is egy „abszolút katasztrófának” minősítették.
A kormányzat részéről JD Vance alelnök vette védelmébe az alkut. A CBS-nek adott interjújában elmondta: míg Obama gyakorlatilag „megvesztegette” Iránt, hogy leállítson egy felgyorsult atomprogramot, addig az ő megállapodásuk egy már teljesen megsemmisített programra épül, ahol az újjáépítés mellőzéséért cserébe ígérnek előnyöket.
Brian Katulis, a washingtoni Middle East Institute vezető kutatója szerint azonban a megállapodás olyan lesz, mint az „ementáli sajt”, tele lyukakkal, amelyeket a következő 60 napban kell még tisztázniuk a feleknek. Katulis egyetértett abban, hogy a két alku különbözik, de nem Trump javára. Míg Obama 2015-ös paktuma egy nagyon részletes, technikai egyezmény volt komoly végrehajtási mechanizmusokkal, a mostani megállapodás a szakértő szerint leginkább olyasminek tűnik, „amit WhatsApp-üzenetekből raktak össze”. A megegyezés csupán visszatérés a korábbi állapothoz, megfizetve Iránnak a Hormuzi-szoros újranyitásának árát.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!