Orbánék miatt írja át a szabályokat Brüsszel: Kőkemény pofon vár a jövőben a renitens tagokra.
Az Európai Unió megelégelte a zsarolási potenciált, és radikális lépésre szánta el magát a jövőbeli bővítésekkel kapcsolatban. Az idén, 16 év után leváltott Orbán-kormány uniós politikája olyan mély nyomokat hagyott a brüsszeli döntéshozatalban, hogy az Európai Bizottság egy teljesen új, szigorú garanciarendszerrel venné elejét annak, hogy a jövőben bármelyik új tagállam a vétójogával akadályozza a blokk működését.
Ahogy az a nemzetközi sajtóban és a Politico hasábjain is megjelent, az Európai Unió a kulisszák mögött már gőzerővel dolgozik azon a védőmechanizmuson, amely alapjaiban írja át a taggá válás játékszabályait. Marta Kos bővítési biztos egyértelművé tette: az EU új biztosítékokat épít a rendszerbe, hogy a frissen csatlakozó országok a belépés után ne tudjanak visszafordulni a korábban vállalt jogállamisági és intézményi reformokban.
„Ha eltérnek a szabályoktól, a rendszer keményen üt”
A bővítési biztos által felvázolt új keretrendszer lényege a fokozatosságban és a kőkemény szankciókban rejlik. Az Európai Bizottság jelenleg is több elképzelést vizsgál, amelyek a következőképpen alakítanák át a tagságot.
Vége az azonnali teljhatalomnak: Bizonyos tagsági jogok (például a vétójog korlátlan használata) a csatlakozás pillanatában nem nyílnának meg automatikusan az új tagállamok előtt, hanem csak egy átmeneti időszak letelte után, fokozatosan lennének elérhetők.
Azonnali retorzió: Marta Kos megfogalmazása szerint, ha egy új ország betartja a játékszabályokat, nem történik semmi. Ha azonban a belépés után letér a demokratikus útról, a beépített védőmechanizmusok „keményen ütnek”.
Hosszú távú ellenőrzés: A cél annak biztosítása, hogy egy ország ne csak a belépés pillanatában, hanem öt, tíz vagy tizenöt évvel az uniós csatlakozás után is betartsa a közös szabályokat.
Miért most telt be a pohár?
A Politico elemzése nem rejti véka alá, hogy az új, szigorú mechanizmusok kidolgozása mögött jelentős részben a magyar tapasztalatok állnak. Az uniós tagállamok vezetőit komolyan aggasztja, hogy a következő bővítési kör tovább béníthatja a már amúgy is nehézkes döntéshozatalt.
Az idén tavasszal leváltott Orbán-kormány működése tökéletes (és az EU számára elrettentő) állatorvosi lóvá vált Brüsszelben.
-
Vétópolitika: A korábbi magyar vezetés az elmúlt években többször is blokkolt kritikus uniós döntéseket, például az Oroszországgal szembeni szankciókat vagy Ukrajna pénzügyi és katonai támogatását.
-
Befagyasztott milliárdok: A jogállamisági és igazságügyi viták odáig fajultak, hogy az EU több mint 10 milliárd eurónyi uniós forrást fagyasztott be Magyarországgal szemben.
Kik lesznek az új rendszer első tesztalanyai?
A szigorításokról szóló vita a legaktuálisabb időszakban robbant be, hiszen az EU épp ezen a héten, hétfőn nyitotta meg az első részletes tárgyalási kört Ukrajnával és Moldovával.
Azonban a legvalószínűbb forgatókönyv szerint Montenegró lehet az első olyan ország, amelynek a csatlakozási szerződésébe már konkrétan bekerül ez az új garanciarendszer. A balkáni állam a napokban két újabb tárgyalási fejezetet zárt le, amivel ismét közelebb lépett a teljes jogú tagsághoz. Marta Kos ugyanakkor mindenkit emlékeztetett: a bővítés továbbra is szigorúan érdemalapú marad. Bár Ukrajna és Moldova eddig kéz a kézben haladt a folyamatban, a jövőben az az ország juthat gyorsabban előre, amelyik több reformot képes sikeresen teljesíteni.
Egy korszak kellemetlen öröksége
Van abban valami mély, történelmi irónia, hogy az Orbán-rendszer 16 éves brüsszeli pávatáncának a legmaradandóbb európai öröksége az lesz, hogy az EU végleg bezárja a kiskapukat a jövőbeli tagok előtt. Az Európai Unió megtanulta a leckét a magyar vétókból és a befagyasztott pénzekből kialakult állóháborúból: soha többé nem adnak egyetlen ország kezébe sem olyan fegyvert a csatlakozás napján, amivel másnap már magát az Uniót zsarolhatja.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!