A kormányzati kommunikáció azt választolta a atv.hu azon kérdésére, hogy lehetne-e enyhíteni a rekord áru üzemanyagok adóterhein, hogy:
„A kormánynak azért szűk a mozgástere, mert 2004-ben az uniós csatlakozási tárgyalások során a baloldali (Medgyessy–Gyurcsány-) kormány kérhetett volna kedvezőbb számítási szabályt a kötelezően alkalmazandó jövedéki és áfarendelkezések alól; de nem tette.”
Lehet persze rutinból a Medgyessy-kormányt vagy az EU-t bírálni a magas benzinár, vagy éppen annak magas adótartama miatt, ám valójában ahhoz, hogy most mennyit fizetnek az autósok a kutaknál, igen kevés köze van mindkettőnek. Gyurcsánynak meg pláne – írja a hvg.hu.
Az EU-ban az energiatermékek esetében minimális jövedékiadószinteket határoznak meg, ezt bizonyos mennyiség után (a benzin esetében pl. ezer literenként) számolják – független tehát a termék árától. Ezt némileg finomítja a 2010 után bevezetett magyar szabályozás, amely alapján ha a nyersolaj világpiaci ára 50 dollár felé emelkedik, akkor az adó pár ezer forinttal csökken. Ez az ólommentes benzin esetében 120 ezer/125 ezer forintot jelent ezer literenként, a kőolajnál pedig 110 350/120 350 forintot.
A magyarországi adó euróban átszámolt értéke egyébként az EU július elsejei összesítése alapján, a jelenlegi, a magas ár miatt alacsonyabb szinten még az elvárt minimumértéket (az ólommentes benzin esetében ez a 359 euró, a dízelnél pedig 330 euró) sem éri el. Nagy lehetőség tehát nincs a csökkentésre, azzal már szembemennénk az uniós szabályokkal.
A csatlakozás idején természetesen nem vártak el ekkora összeget: az EU annak idején hozzájárult ahhoz, hogy a 2004-ben csatlakozó tíz ország átmeneti mentességet kapjon az egyébként 2003-tól élő szabályok alkalmazása alól. Ez országonként eltérő volt, Magyarország például azt vállalta, hogy 2010-ig fokozatosan emeli fel az elvárt szintre az adó mértékét. Voltak olyan országok is, amelyek mentességet kértek az emelés alól – ezt a magyar kormány is megtehette volna –, ám minden ilyen átmeneti rendelkezés legkésőbb 2012-re kifutott. Vagyis ma arról vitatkozni, hogy a Medgyessy- vagy az Orbán-kormány tehet arról, mennyi adót kell fizetni, teljesen értelmetlen.
Már az első Orbán-kormány idején jelentősen növekedett az adóteher
Az üzemanyagok jövedéki adója már a csatlakozás idején sem volt alacsony, amihez hozzájárult az is, hogy az első Orbán-kormány idején jelentősen növekedett ez az adóteher:
a benzin esetében például 1998-ban még 77 forint volt, majd fokozatosan nőtt, 2002 júliusától pedig (vagyis a választások utánra időzítve) 103,5 forintra emelte literenként annak mértékét a kabinet.
Vagyis akkoriban a benzin fogyasztói árából többet vitt el az állam, mint a kereskedő. Ehhez képest a 120/125 forint nem számított komoly emelésnek.
Ami az áfát illeti: az uniós szabályozás arról rendelkezik, hogy mely termékek és szolgáltatások esetében alkalmazható alacsonyabb adókulcs (netán adómentesség), az üzemanyagok pedig nincsenek fenn ezen a listán – vagyis azok után a maximális adószintet kell megfizetni. Ennek mértékéről azonban a tagországok döntenek, a magyar kormány pedig úgy látta jónak, hogy 27 százalékos szintre emeli fel az áfát. Tehát az üzemanyagok áfája is ennyi marad, hacsak nem dönt a Fidesz egy általános áfacsökkentésről, amire azért nincs túl nagy esély.
A harmadik megoldás az árak befagyasztása lehet, ez irányban tett lépést a zágrábi kormány, amikor két hete 30 napra maximálta az üzemanyagok árát. Ez nem az EU-val menne szembe, hanem a piaccal, még jó, hogy az állam bevételét igazán nem befolyásolná.