Gigabotrány: Juszt László döbbenetes papírokat kapott Rogán Antal mutyijáról.
Azt hittük, már mindent tudunk a Rogán Antal nevével fémjelzett letelepedési kötvény-bizniszről, de Juszt László legújabb leleplezése bebizonyította: a nyúl ürege sokkal mélyebb. Az ismert újságíróhoz olyan dokumentumok kerültek, amelyek alapjaiban rengetik meg a program eddig ismert működését, és felvetik a legsúlyosabb gazdasági bűncselekmények, sőt, a közokirat-hamisítás gyanúját is.
„Mit fújt be megint a szél az ablakon?” – tette fel a költői kérdést közösségi oldalán Juszt László, miután újabb, szaftos dokumentumok landoltak az asztalán a fideszes korszak egyik legvitatottabb pénzcsináló gépezetéről.
A letelepedési kötvények rendszerét még Rogán Antal indította el és egyengette a parlament pénzügyi bizottságának elnökeként. Az eddig ismert képlet egyszerű volt: egy unión kívüli (gyakran orosz vagy kínai) állampolgár befizetett 300 ezer eurót, plusz a 40-60 ezer eurós kezelési költséget a közvetítő cégeknek, cserébe pedig szabad belépést és mozgást kapott az Európai Unió területén.
A döbbenetes csavar: Meg sem kellett venniük a kötvényt
Juszt László kiszivárgott dokumentumai azonban egy elképesztő kiskaput, egy eddig rejtett „csavart” lepleztek le. A papírok szerint a külföldieknek a valóságban meg sem kellett venniük a kötvényt ahhoz, hogy megkapják a papírokat.
De akkor ki fizetett helyettük? A magyar elit.
Juszt leírása szerint a rendszert úgy játszották ki, hogy a külföldi helyett egy magyar állampolgár fizette ki az összeget. Miért érte ez meg neki? Két okból:
-
Garantált extraprofit. A magyar állam ezekre az ötéves befektetésekre sokkal magasabb hozamot fizetett ki, mint bármilyen más állampapírra. Ez egy kockázatmentes, államilag garantált pénzszivattyú volt a bennfenteseknek.
-
Kérdés nélküli pénzmosoda. Ez a módszer tökéletes lehetőséget teremtett arra, hogy az „így-úgy felhalmozott” (tehát gyakran tisztázatlan eredetű) magyar forintokat a befektetők simán, legálisan euróra váltsák, és kimenekítsék.
Bűncselekmények sorozata: Kinek kell felelnie?
Ez a mechanizmus már messze túlmutat a puszta erkölcstelenségen vagy a politikai mutyik megszokott szintjén. Juszt László jogosan teszi fel azokat a kőkemény kérdéseket, amelyekkel a hatóságoknak – különösen a mostani politikai klímában – azonnal foglalkozniuk kellene:
-
Érvényesek-e egyáltalán a papírok? Legálisan kapták meg a letelepedési engedélyt azok a külföldiek, akik valójában egyetlen eurócentet sem fektettek be a magyar államnál?
-
Hol a gazdasági bűncselekmény határa? Nem követtek-e el bűncselekményt azok a magyarok, akik ezen a fiktív rendszeren keresztül váltották át és juttatták külföldre a vagyonukat?
Közokirat-hamisítás: Az ügyletet lebonyolító közvetítők – akik busás hasznot húztak a rendszerből – vajon megvalósították a közokirat-hamisítást azzal, hogy papíron mást tüntettek fel befektetőként, mint a valóságban?
A cikk és Juszt posztjának végső konklúziója egyenesen a rendszer megalkotójához vezet. Ahogy az újságíró fogalmaz:
„És ha mindezt egy parlamenti bizottság elnöke intézte, az nem tartozik a rendőrség, az ügyészség előtt felelni ezekre a kérdésekre?”
Az elszámoltatás órája ketyeg, a dokumentumok pedig gyűlnek. A kérdés már csak az: mikor lépnek végre a nyomozóhatóságok Rogán Antal egykori kötvénybiznisze ügyében?
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!