A Závecz Research közvélemény-kutatásai alapján az elmúlt másfél évben helyet cserélt egymással a kormánypárt és az ellenzék a népszerűségben.
A megyeszékhelyek és a megyei jogú városok kategóriájában ugyan a Fidesz őrzi bástyáit (Debrecen, Kecskemét, Székesfehérvár, Győr, Sopron, Zalaegerszeg), de az ellenzék is erős bizonyos nagyvárosokban (Szeged, Miskolc, Tatabánya, Pécs, Salgótarján). Ennek a településkategóriának az összesített választói aránya azonban mindössze 20 százalék körüli.
Ennél jóval nagyobb, majdnem kétharmados arányt képviselnek a kisebb városok és a falvak:
Ezek különösen fontosak a Fidesznek, hiszen ott az átlagosnál jobban szokott szerepelni a választásokon. 2019-ig ez így is volt, de az elmúlt másfél évben éppen a vidéki városokban szenvedett el veszteségeket a Fidesz, még ha nem is átütő mértékben.
A falvakban egyelőre minden marad a régiben: nem csökkent a kormánypárti tábor, és nem nőtt az ellenzéki sem.
Az előző országgyűlési és az európai parlamenti választásokat követően egyaránt 34 százalék volt a kormánypárt tábora, most viszont csupán 31 százalék. A köztársaságpárti ellenzék pedig 34 százalékos támogatottságot tudhat maga mögött.
Ebben a települési kategóriában tehát a Fidesz 5–7 százalékos előnyéből 3 százalékos hátrány lett.
A Fidesz-szimpatizánsok lemorzsolódása a kisebb városokban leginkább a 40 év felettiek és az alapfokú végzettségűek körében tapasztalható, ez egyben azt is jelenti, hogy elsősorban az alacsonyabb jövedelműek, a rosszabb munkaerőpiaci pozíciókban lévők távolodtak el a hatalmon lévőktől. A kormányzati lépések valószínűleg az ő visszaszerzésükre koncentrálnak. Minden szavazat számíthat,
a 2018-as választások adatait alapul véve és ellenzéki összefogást kalkulálva 10–15 egyéni mandátum is pár száz vokson múlhat
– állapította meg a Závecz Research.